Az MNB egyik új elvárása az lesz, hogy a pénzforgalmi keretszerződésben és az azt megelőző ügyfél-tájékoztatásban a visszaéléseknél egyértelműen el kell különíteni az egyszerű gondatlanságot és súlyos gondatlanságot. Utóbbi észszerűtlen, szinte szándékos magatartást jelent. Azt azonban továbbra sem tudni, hogy a besorolás mi alapján történik.
Felmerülhet az a kérdés is, hogy az ügyfelek is visszaélhetnek ezzel a lehetőséggel. Mi van, akkor, ha az ügyfél „öncsalást” követ el és azt hazudja, pénzt loptak tőle, miközben ő maga hajtotta végre a tranzakciót. A jegybank részéről erre az a válasz érkezett: kézben tartják az ilyen eseteket – tudta meg az economix.hu a jegybank sajtótájékoztatóján.
Ha az ügyfél új, nem bankkártyás fizetési eszközt – például internet- vagy mobilbankot – igényel, vagy használ először, a jegybank elvárja a pénzintézetektől, hogy erős ügyfél-hitelesítést alkalmazzon, ne digitális eszközön keresztül. A digitalizáció mellőzését kéri az MNB az ezzel kapcsolatos értesítések kiküldésekor is.
Telefonos, vagy egyéb hangalapú kommunikációnál célszerű keresztazonosítást alkalmazni. Ez lényegében azt jelenti, hogy legalább 3 kérdésre kell válaszolnia az ügyfélnek és az ügyintézőnek – így biztosítanák, hogy mindkét fél azonosítható legyen.
Pénzügyi visszaélések bejelentésére olyan kommunikációs csatornát kell működtetni a bankoknak, amelyen az érintett ügyfelek várakozás nélkül bejelenthetik a csalást, és akár visszavonhatják a nem általuk adott megbízást.
Naplózni kell a bankoknak az ügyfelek fizetési műveleteit és a visszaélésekhez szükséges eseményeket is – ezek segítik majd az ügyek gyorsabb felderítését. Az integrált műveletmegfigyelő mechanizmus működéséhez már alkalmazzák a mesterséges intelligenciát, gépi tanulást is, ami nagyban megkönnyíti a gyanús tranzakciók észlelését. A jegybank azt is elvárja, hogy a fizetési értéknél, darabszámnál alkalmazott műveleti értékhatárok igazodjanak az ügyfelek fizetési szokásaihoz, ráadásul ezeket a fogyasztó is módosíthatja majd akár telefonon keresztül is.
Edukációs stratégia kidolgozására is kötelezi az MNB a bankokat. Ezeket az oktatóanyagokat honlapjukon és a mobilbankban is jól látható helyen kell elhelyezni.
Változás lesz abban is, hogy ha a kedvezményezett számlaszám és a tulajdonos neve nem összeegyeztethető, nem azonos, akkor a bank nem teljesíti az utalást, vizsgálatot indít, amelyre a tervezet szerint 24 órájuk lesz.
Mikor fizet a bank?
Ha a pénzintézet nevében csalják ki a pénzt a bűnözők – tehát az ügyfél olyan oldalra navigált, ami szinte teljesen megegyezik az eredeti honlap tartalmával –, a bank köteles visszafizetni az ellopott pénzt.
Néhány évvel ezelőtt a károk többségét még a pénzintézetek viselték, az idei első negyedévre azonban 17 százalékra csökkent a bankok által visszafizetett lopások aránya. Ezen nagyban nem változtat ez az ajánlás sem.
A pénzt ugyanis csak akkor kaphatja vissza az átvert ügyfél, ha bizonyítani tudja, hogy nem adta ki semmilyen személyes adatát, nem ő a hibás a csalásért és csalárd vagy súlyosan gondatlan magatartást sem tanúsított. A banknak akkor azonban fizetnie kell, ha egyértelműen kiderül, hogy nem az ügyfél hibázott.
