A Niveus Consulting Group a NAV elmúlt 3 évének aktivitását vizsgálta – az adatokból az olvasható ki, hogy 2020-2022 között fokozatosan egyre több adót szedett be az adóhatóság. Ami a konkrét számokat illeti,
- 2020-ban 15 812,9 milliárd forint,
- 2021-ben 17 573,1 milliárd forint,
- 2022-ben 20 601,8 milliárd forint adót szedett be a NAV.
2020-as éves adóbevételek alakulását jelentősen befolyásolta a COVID-19 járvány gazdasági szereplőkre gyakorolt negatív hatása, és az azok kezelésére hozott gazdaságvédelmi intézkedések.
2021-ben a növekedés legfőbb oka – a mérsékelt bázisadatokon túl – a termelői és fogyasztói árak emelkedése volt, ezen kívül az év második felében, a járványhelyzet javulásával a gazdálkodási feltételek pozitívan változtak.
A 2022-es bevételekből a jelentős többlet részben a következőkből származik:
- a foglalkoztatáshoz kötődő adónemek vártnál magasabb teljesítéséből (prognózist meghaladó bérnövekedés és kedvező munkaerőpiaci folyamatok),
- a vártnál magasabb inflációs és belső fogyasztási pályából (az áfaelőirányzat több mint 1000 milliárd forinttal teljesült túl), valamint
- a 2022-es adóintézkedésekből, extraprofitadókból.
Az ellenőrzéseknél az áfára koncentrált leginkább a NAV
A közlemény szerint a legtöbbet vizsgált adónem minden egyes évben az áfa volt,
- 2020-ban a megállapítások 87,35 százaléka volt áfával kapcsolatos,
- 2021-ben 89,5 százalékuk, míg
- 2022-ben 90,6 százalékra emelkedett az áfával kapcsolatos megállapítások száma.
A megállapítások értéke is folyamatosan nőtt – jegyezte meg a cég partnere, Bagdi Lajos.
Az anyagból az is kiderült, hogy az adóhatóság és az adózók közül az utóbbiak fordulnak leginkább a Kúriához fellebbvitel miatt. Kúriához vitt ügyekből 2022-ben volt a legkevesebb, ezzel együtt itt volt a legalacsonyabb a NAV javára ítélt döntések aránya, ám a maga 62,2 százalékával még így is jócskán meghaladta az ítéletek felét. Mindhárom évben az adózók fordultak inkább a Kúriához a döntésekkel szemben, ám 2020-ban és 2021-ben közel annyiszor nyújtottak be az adózók felülvizsgálati kérelmet, mint az adóhatóság. Azonban a lefolytatott adóellenőrzések számához képest elhanyagolható azon ügyek száma, ami eljut a legfelsőbb bírói fórum elé. Ennek oka részben az, hogy az adóvizsgálatok egy része eleve ún. jogkövetési vizsgálat, amely nem állapít meg adóhiányt, csak rögzíti a tényállást és az esetleges jogsértést. De még az adóvizsgálatok esetében is gyakran elfogadják az adózók az adóhatóság döntését – hangsúlyozta Bagdi Lajos.
