Az augusztus 20-i keleti diplomáciai-parádé után három héttel ismét azeri delegáció érkezett Budapestre: Ilham Alijev elnök után most a gazdasági miniszter jött Bakuból, akit Orbán Viktor is fogadott.
Bár a legfontosabb a gázvásárlás és bértárolás, a kormány már az energiaválság előtt, 2010-ben elkezdte építeni a kapcsolatokat Azerbajdzsánnal. Ennek leglátványosabb pontja akkor az azeri baltás gyilkos kiadatása volt, akit hazatérése után szabadon engedtek.
Magyarország most ismét az azeri-örmény konfliktusban tesz – üzletileg is értelmezhető – gesztust Azerbajdzsán felé: egy, a karabahi örményektől visszafoglalt falu újjáépítésében vesznek részt jövő szeptembertől magyar cégek – olvasható a portálon.
A helyben többséget alkotó örmények a Szovjetunió szétesése után Örményország támogatásával foglalták el Azerbajdzsántól Hegyi-Karabahot és a környező tartományokat. Azóta Azerbajdzsán az energiabevételeknek köszönhetően erőfölénybe került, amit török szövetségben, izraeli fegyverekkel megtámogatva érvényesített 2020-ban, visszafoglalva a területek nagyját.
Most újra átalakulnak a szövetségi viszonyok. Az idáig Moszkva védelmében reménykedő örmények az ukrajnai fókusz miatt már nem számíthatnak az oroszokra, így az Egyesült Államoktól remélnek segítséget, hétfőtől már közös hadgyakorlatot is tartanak.
Oroszországot így a transzkaukázusi befolyásának elvesztése fenyegeti, miközben még katonái állomásoznak Örményországban és Hegyi-Karabahban.
Miért fontos ez?
Magyarország éppen akkor tesz politikai gesztust, amikor egyre nő az esély az eszkalációra. Az elmúlt hetekben kritikussá vált a helyzet a már éhínséggel küzdő Karabahban, és az örmények újabb azeri csapatösszevonásokról számolnak be.
A legrosszabb forgatókönyv, hogy Azerbajdzsán támadást indít Örményország nemzetközileg elismert területe ellen, hogy az azeri exklávét, Nahicsevánt Bakuval összekötő Zangezur-folyosót elfoglalva megteremtse a közvetlen kapcsolatot Törökország felé.
Szijjártó bejelentése alapján a legnagyobb magyar építőipari vállalatokból álló konzorcium építheti újjá jövő évtől az iráni határ közelében fekvő, most gyakorlatilag lakatlan Soltanlit, az erről szóló szerződések egy részét már aláírták. Az újjáépítéshez az Eximbank ad hitelkeretet. A cégeket nem nevezték meg, de kiindulópont lehet a 2022-es „Rebuild Karabakh” azeri állami nemzetközi expó. Ennek Mészáros Lőrinc vasútépítő vállalata, a V-Híd volt az egyik kiemelt vendége, ők már tavaly tárgyaltak egy projekt megvalósításáról, de nem tudjuk, ebből lett-e valami.
Az örmény határ felé menő vasút most épül a „magyar” Soltanli érintésével. Ez Örményország számára különösen érzékeny, ugyanis ez vezetne az örmény területen át Nahicseván és Törökország felé menő Zangezur folyosóhoz, aminek a megnyitását az azeri vezetés akár fegyverekkel is kész kikényszeríteni. Az örmény elnök felhívta hazánk figyelmét az azeri etnikai tisztogatásokra és „népirtásra”, továbbá a nemzetközi közösség határozott reakcióját kérte.
