Miközben a közvélemény érthető módon a közlekedési miniszter kritikátlan Horthy-imádatával és az ebbe igen szégyenletes módon belerángatott Közlekedési Múzeum kiállításán mondott beszédével foglalkozik, addig azért más is történt a közlekedés háza táján
– így kezdi szerdai Facebook-posztját Vitézy Dávid.
A korábbi közlekedésért felelős államtitkár ritkán foglalkozik ideológiai kérdésekkel, és a horthys oldalvágás után bejegyzésében most is a jelenlegi közlekedési tárcavezetőnek, Lázár Jánosnak a legújabb csomagját elemzi, miután a Magyar Közlöny legfrissebb számából kiderült, hogy számos – a budapestieknek és az agglomerációban élőknek korábban beígért – kiemelt fejlesztést leállít a kormány.
Vitézy szerint az érthető, hogy az uniós források elapadása és a magyar gazdaság romló helyzete miatt egyes beruházások csúsznak vagy elhalasztódnak.
Azonban olyan döntések is születtek amelyek csak ezzel nem magyarázhatók. Ugyanis évek óta zajló munkával, milliárdokért elkészült terveket sikerül a kukába dobni a tervezés vagy az engedélyezés leállításával.
A teljesség igénye nélkül készült listáról Vitézy kiemelte, hogy „sikerült visszavonni a budapesti pályaudvarok fejlesztési koncepcióját (1564/2018 korm.hat.), mely sok év munkájával jött létre, és amely tartalmazta a Nyugati pályaudvar fejlesztési koncepciója mellett a Nyugati–Déli vasúti alagút vízióját, amely a budapesti pályaudvarok kapacitásbővítésének és a magyar vasúti hálózat összekapcsolásának legfontosabb és a már elkészült részletes megvalósíthatósági tanulmányok alapján egyébként nemzetgazdaságilag messze leghasznosabb beruházása lenne (minden befektetett forint kétszeresen térülne meg az ország számára).”
Vitézy szerint ez a döntés rávilágít
Ezt mutatja szerinte egy másik beruházás leállítása is: „a Kőbánya felső és Rákos közötti vasúti szakasz rendbetétele sok évtizedes adósság. A hatvani vonal felújítása óta mindenki tudja, hogy muszáj megcsinálni.” Ugyanígy visszavonták a Hungária körútnál ugyanezen a vonalon tervezett új állomás projektjét, mely az Északi Járműjavító vonalában jött volna létre, a hatvani és gyömrői elővárosi vonatok és az 1-es villamos kapcsolatát teremtették volna meg. „Ezeknek a tervezése is mind rendelkezett uniós forrással, ha a tervezés végigmegy és a nehéz gazdasági helyzetre, az elapadó uniós forrásokra hivatkozva az építkezést elhalasztották volna, az érthetőbb lenne. Uniós pénzből már megkezdett tervezéseket leállítani azt jelenti, hogy egyrészt ha lesz forrás, akkor se lesz majd terv, amit építeni lehetne, másrészt az eddig elköltött pénzeket használható eredménytermék híján nem az EU, hanem a magyar adófizetők állják innentől – tehát nem megtakarítással jár a projektek leállítása, hanem éppen többletkiadással.”
Akkor lesz ebből igazán nagy baj, amikor a magyar gazdaság jobb helyzetbe kerül, és hozzáférünk az uniós forrásokhoz (legyen így mihamarabb!), akkor fognak ezek a mostani döntések igazán fájni. Ugyanis tervek, engedélyek, szakemberek, felkészült intézményrendszer nélkül akkor se fogunk tudni jól és jó vasutat építeni és közlekedést fejleszteni, ha majd épp pénz és akarat lesz is rá. Miközben a múltba révedünk, a jövőnket éljük fel
– zárja bejegyzését az egykori közlekedési államtitkár.
