Gazdaság

Ott van a legkisebb esély az állami támogatásokra, ahol a legtöbb gyermek születik

Jászai Csaba / MTVA
Jászai Csaba / MTVA
Az állami családtámogatási rendszerbe idáig számolatlanul öntötte a pénzt a kormány, akkor is, ha az eredmények nem mindig úgy jöttek, ahogyan azt elképzelték. 2024-től azonban jelentősen szűkülnek a gyermekvállalást ösztönző támogatások, ami a 30-40 év közötti városi középosztály számára lesz a legfájdalmasabb. A szegényebb településeken élők hiába vállalnának több gyermeket, nagy részük nem tud hozzájutni a támogatásokhoz, sem 2024 előtt, sem pedig utána.

2024. januártól a hagyományos, időközben városi csoknak is nevezett támogatás közel egy évtized után véget ér. Jövőre már csak azok fogják tudni igénybe venni ezt a támogatási formát, akik eleve az állam által meghatározott preferált kistelepülések valamelyikén élnek, vagy vállalják, hogy életvitelszerűen oda költöznek. A támogatási összegek ugyan több esetben is emelkednek, ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a jogosultak köre a településszám szűkítése miatt a töredékére csökken. Ugyanez igaz a 2019-ben bevezetett babaváró hitelre is, amelyet jövőre 30-40 év között már csak a várandósság igazolásával lehet igénybe venni, 2025-től pedig már úgy sem. Babaváró onnantól csak annak jár majd, aki 30 éves kora előtt férjhez megy és a gyermekvállalást is vállalja.

A házassággal kapcsolatban bejött a kormány számítása

Az állami családtámogatások az elmúlt években számos téren befolyásolták a demográfiai mutatókat, hol kisebb, hol nagyobb mértékben. A leglátványosabb emelkedés a házasságkötések számában történt, ami nem véletlen, ugyanis több támogatási formához is kötelező megházasodni. Az emelkedő tendencia a csok bevezetésekor indult el (2015), de a legnagyobb ugrás 2019-ben, a babaváró hitel bevezetésének az évében következett be, akkor az előző évhez képest több mint 28 százalékkal nőtt a házasságkötések száma. A házasodási kedvet a koronavírus-járvány sem tudta lelohasztani, a tetőzés 2021-ben volt, több mint 72 ezer házasságkötéssel. 2022-ben ezt már nem sikerült felülmúlni, az esküvők száma a 2019-es szint alá esett vissza.

2023. első felében pedig még a tavalyi évhez képest is jelentősen, 30 százalékkal csökkent a házasodási kedv. Míg tavaly az első hat hónapban 29 675, az idén már mindössze 20 897 jegyespár kötött házasságot.

A házasságkötési adatokat tekintve nem meglepő, hogy ezzel párhuzamosan jelentősen visszaesett a házasságon kívül született gyermekek száma. 2015-ben majdnem a gyerekek fele született házasságon kívüli kapcsolatban, 2022-ben viszont ugyanez az arány már csak 25 százalék volt, vagyis csaknem a felére esett vissza hét év alatt.

Hiába a pénz, a gyerekek száma csak nem akar emelkedni

A családtámogatások egyik kimondott célja a gyermekvállalás ösztönzése. Ezen a téren az eredmények már kevésbé látványosak, bár tény, hogy mind a csok, mind a babaváró hitel bevezetése utáni évben több gyermek született, mint az előzőben.

Egyik sem növelte meg azonban jelentősebben gyermekvállalási kedvet, az azóta eltelt legjobb évben is elmaradt az élveszületések száma a 2008 előtt jellemzőtől. A világjárvány ugyan sokakat visszatarthatott a gyermekvállalástól, mindenesetre tény, hogy 2022-ben ismét 90 ezer alá esett a születésszám, és a 2023. első féléves adatok sem adnak okot optimizmusra, ugyanis a tavalyi eredményekhez képest 0,3 százalékkal tovább csökkent az élveszületések száma. Összességében a születések száma eddig azt mutatja, hogy a népességfogyást a célzott támogatásokkal legfeljebb lassítani lehetett, de megállítani semmiképp. A 2024-től jelentősen korlátozott állami családtámogatások pedig még kisebb ösztönzést adhatnak a gyerekvállalásra.

A fővárosi nők egyre később vállalnak gyermeket, néhány megyében viszont sokan nagyon fiatalok szülnek

Van olyan mutató is, amelyet a fiatalokra öntött pénzeső sem tudott megváltoztatni, ez pedig az első gyermekvállalás ideje. Ez a szám itthon évről évre emelkedik (ahogyan az Európai Unióban is), 2022-ben átlagosan 29,15 évesen szültek először a nők. Érdekesség, hogy ez az átlag éppen 2015-től, az újabb családtámogatások bevezetése után kezdett el ismét emelkedni, miután 2010-2014 között stagnált 28,2-28,3 év körül.

Emellett a teljes termékenységi arányszámot is érdemes megnézni, ami azt fejezi ki, hogy egy nő élete folyamán hány gyermeknek adna életet az adott év kor szerinti születési gyakorisága mellett. Ez a mutató 2011-ben 1,23 volt, ami mélypontnak számított. Ezután 2021-re sikerült ezt egészen 1,59-ig feltornázni, de 2022-ben ismét csökkenni kezdett, már csak 1,52 volt. A 2023. első féléves adatok alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) már 1,5 alatti termékenységi arányszámot becsült.

Orbán meghatározta a termékenységi célszámot

A teljes termékenységi arányszámról, vagy más néven reprodukciós rátáról Orbán Viktor miniszterelnök is beszélt Tusványoson. Elmondta, hogy a jelenlegi 1,52-es érték messze nem elegendő ahhoz, hogy a népesség ne csökkenjen. Legalább 2,1-es rátára lenne szükség ahhoz, hogy megálljon a természetes fogyás. Emiatt a miniszterelnök szerint továbbra is minden energiát és költségvetési erőforrást a családpolitikára kell fordítani.

Az Eurostat egyébként optimistább számokat lát a KSH-nál, 2021-ben a magyarországi reprodukciós rátát 1,61-re tették, ami magasabb, mint az Európai Unió 1,53-as átlaga. Az unióban nincs olyan ország, ahol elérné a termékenységi ráta a 2,1-et. Az első helyen Franciaország állt 2021-ben 1,84-gyel, őket Csehország követte 1,83-mal és Izland 1,82-vel. A lista végén Málta található 1,13-mal.

Az országos átlag mellett érdemes megnézni a megyei bontást is, mert jelentős különbség van a régiók között, nemcsak a termékenységi arányszámot, hanem a gyermekvállalás idejét tekintve is. A gyermekvállalásban az északkeleti országrész vezet: 2022-ben Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékben 1,88, illetve 1,85 volt az arányszám. A harmadik helyen Jász-Nagykun-Szolnok áll 1,69-cel. A lista alján Budapest található, 1,16-tal, ami jelentősen elmarad az országos átlagtól.


A gyermekvállalással kapcsolatos mutatók mellett a jövedelmi és a foglalkoztatottsági adatok is fontosak a családtámogatások szempontjából. A feltételeknek ugyanis csak folytonos munkaviszonnyal és stabil jövedelemmel lehet megfelelni, közmunkásként, álláskeresőként például lehetetlen beadni az igénylést.

Budapesten, ahol országos szinten a legalacsonyabb a termékenységi ráta, a nettó átlagkereset a legmagasabb, 444 491 forint volt az idei első negyedévben. A foglalkoztatási ráta itt a második legmagasabb (79,3 százalék) néhány tizedszázalékkal elmarad Győr-Moson-Sopron vármegyétől (79,9 százalék), amely a nettó átlagkeresetben a második, 400 753 forinttal. Az Ausztria szomszédságában lévő vármegyében a budapestinél magasabb a termékenységi ráta (1,46), az országos átlagtól azonban ez is elmarad.

A legmagasabb termékenységi rátájú Borsod vármegyében (1,88) a nettó átlagkereset 288 385 forint volt az első negyedévben, ez meghaladja a szabolcsi, a nógrádi és a békési átlagos nettót is, az országos átlagtól azonban elmarad. A foglalkoztatási ráta itt a második legalacsonyabb Somogy vármegye után (68 százalék), holtversenyben Szabolcs vármegyével 68,4 százalék. A nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességhez viszonyítva Borsodban volt a legmagasabb 2023. márciusban, 8,8 százalék. Az országos átlag ehhez képest 3,9 százalék a KSH adatai szerint.

A termékenységben szintén élen járó Szabolcs vármegyében (1,85) a legalacsonyabb a nettó átlagbér, mindössze 258 910 forint. A foglalkoztatási ráta ugyanannyi, mint Borsodban, 68,4 százalék, a nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes népességhez viszonyítva 7,3 százalék. A munkanélküliségi ráta 8,1 százalék, ami a második legmagasabb az országban, a Nógrád megyei után.

Az adatok alapján a magasabb jövedelem nem húzza magával a gyermekvállalást, sőt éppen ellenkezőleg. A legmagasabb termékenységi rátát felmutató megyék a jövedelmet, foglalkoztatást és munkanélküliséget tekintve is az ország utolsó harmadába tartoznak.

A szegényebb megyékben előbb szülnek a nők, de ez nem feltétlenül előny a támogatásoknál

Tovább boncolgatva az adatokat, nemcsak az feltűnő, hogy a legtöbb gyermek a legszegényebb régiókban születik, hanem az is, hogy ezekben a vármegyékben sokkal előbb érkezik a gyermek egy kapcsolatba, mint a magasabb jövedelmű megyékben. Az minden megyére igaz, hogy a legtöbb gyermeknek 25-29 év között adnak életet a kismamák, a második helyen pedig Budapest kivételével minden megyében a 20-24 év közöttiek vannak. A fővárosban tolódott ki leginkább a gyermekvállalás, a második legnépesebb életkori csoport a 30-34 éveseké. Szabolcs megyében viszont majdnem ugyanannyian voltak a 20-24 év közöttiek, mint a 25-29 évesek.

A vármegyék zömében a 30-34 év közötti nők állnak a harmadik helyen, van azonban két vármegye, ahol megelőzték őket a 15-19 év közöttiek 2022-ben: Szabolcs és Nógrád vármegye. Borsod megyében szinte fej-fej mellett van a 15-19 és a 30-34 közötti korcsoport, emellett Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyében is jóval magasabb az országos átlagnál azoknak az aránya, akik 15-19 évesen válnak édesanyává.

Bár a babaváró támogatás szigorítása éppen az életkorra vonatkozik, és azt üzeni, hogy az első gyermeket még az anya 30 évének betöltése előtt, mielőbb vállalják be a párok, a túl fiatalon történő gyermekvállalás nem előnyös az állami támogatások szempontjából. Az alsó korhatár a rendelet szerint 18 év, a babaváró hitelnél ráadásul legalább három éves folytonos társadalombiztosítási jogviszonyt kell igazolni, amelybe a középiskolai tanulmányok nem számítanak bele, csak a felsőoktatásban eltöltött évek. Ugyanez igaz a falusi csok jelenlegi feltételeire is, igaz ott egy vagy két év tb-jogviszony is elegendő az igényléshez. Vagyis a túl fiatalon, megfelelő végzettség vagy munkaviszony hiányában gyermeket vállaló fiatal párok legalább akkora hátrányban vannak a támogatások felvételénél, mint amekkorába kerülnek a 30 év felettiek, csak másképpen.

A falusi csok a szegényebb megyékre fókuszál

2024-től a csok már csak azon a 2630 preferált kistelepülésen lesz elérhető, ahol jelenleg a falusi csok. Ezen belül nagy a szórás a vármegyék között: van, ahol 300 felett van az érintett települések száma, máshol viszont a százat sem éri el. A listavezető ebből a szempontból Borsod több mint 330 településsel, de benne van az első ötben Somogy, Zala és Szabolcs-Szatmár-Bereg is, amelyek a jövedelmi adatokat tekintve nincsenek a legjobb tízben.

A falusi csok eredményeivel kapcsolatban nincs sok információnk. Ez részben azért van így, mert hiába kell a felvett támogatás egy részét korszerűsítésre fordítani, ezzel kapcsolatban nem kötelező az utánkövetés a bankok részéről, másrészt a demográfiai eredményeket sem közlik részletesen, mindössze néhány nyilatkozat áll rendelkezésre. Legutóbb Gyopáros Alpár modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos beszélt a Magyar Nemzetnek a falusi csok eredményeiről. Ez alapján a 2019. júliusi indulás óta több mint 40 ezren vették fel a falusi csokot, 217,4 milliárd forint értékben. Ebből meglévő lakás korszerűsítésére közel 17 ezren szerződtek. A falusi csokosok többsége (61 százalék) három vagy több gyermekre vette fel ezt a támogatási formát, 38 százalék pedig két gyermekre. Az egy gyermekesek aránya mindössze 1 százalék. Gyopáros Alpár nyilatkozata alapján több vármegyében is vannak népszerű kistelepülések az igénylők körében, ahol a népesség növekedését a falusi csoknak és a Magyar Falu Programnak tudja be.

A Modern Geográfia tudományos folyóiratban megjelent tanulmány megkísérelte a falusi csok hatását feltérképezni a települések népességére a 2019-2020-as adatok alapján, az alábbi eredménnyel:

  • átlagon felül támogatott települések, ahol nőtt a termékenység: ez a települések 21 százalékára volt jellemző (524 kistelepülés),
  • átlagon alul támogatott települések, ahol ennek ellenére nőtt a termékenység: ez a települések 37 százalékára volt jellemző (947 kistelepülés),
  • átlagon alul támogatott települések, ahol csökkent a termékenység: ez a települések 28 százalékára volt jellemző (715 kistelepülés),
  • átlagon felül támogatott települések, ahol ennek ellenére csökkent a termékenység: ez a települések 14 százalékára volt jellemző (368 kistelepülés).

Ajánlott videó

Olvasói sztorik