Magyarország inflációja decemberre 7-8 százalékra lassul a júniusi 20,1 százalékról, ami elősegíti a gazdaság fellendülését – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Reutersnek adott interjújában, hozzátéve, hogy egyelőre nincs szükség további intézkedésekre a költségvetési hiány megfékezésére.
Varga elmondta, hogy az infláció visszaszorítása is kulcsfontosságú az államháztartási hiány megfékezésében, miután megugrottak az energiatámogatások, a nyugdíj- és az adósságszolgálati költségek, így a pénzforgalmi alapú különbség június végére a cél mintegy 85 százalékára nőtt.
Decemberre biztosan, de ha szerencsénk van, már novemberben 10 százalék alatt lesz az infláció. Azt tudom mondani, hogy decemberre 7-8 százalék körül lesz az infláció
jelentette ki a pénzügyminiszter.
Varga Mihály szerint ebben a régióban van annyi potenciál, hogy ha sikerül leküzdeni az energiahelyzetet és az inflációt, akkor „a közép-európai országok ismét az Európai Unió leggyorsabban növekvő gazdaságai lehetnek”.
A cikk megjegyzi, hogy évek óta tartó jelentős nyereség után a közelmúltban több jegybank is veszteségről számolt be a kamatok emelkedésével, köztük a Magyar Nemzeti Bank is, amelynek októberben 18 százalékos, egynapos lekötésű rendkívüli betétet kellett bevezetnie, ami a legmagasabb az EU-ban a forint zuhanásának megtámasztására. A bank azóta 16 százalékra csökkentette a kamatot, de azt állítja, hogy a lazítás fokozatos lesz.
Varga szerint a stabil forint kulcsfontosságú ahhoz, hogy a gazdasági szereplők előre tervezhessenek, és az az elképzelés, hogy az export fellendítéséhez gyenge valutára van szükség, „a múlt fogalma”, ami egybecseng az MNB legutóbbi megjegyzéseivel. „A mi problémánk az, amikor egy hét alatt 20 forintot gyengül a forint, 4 százalékkal, akkor senki nem tud tervezni” – mondta.
„Ha a kamatok csökkennének, elméletileg elképzelhető, hogy az árfolyam gyengül (…) de ha a gazdaság más szegmensei javulnak” működhet a jegybanknak az a stratégiája, hogy év végéig 100 bázispontos lépésekben csökkenti a kamatokat, és 10 százalékra viszi az alapkamatot anélkül, hogy az árfolyam kilengéseket produkálna, stabil maradna – magyarázta a Varga a Reutersnek. A jegybank július 25-én kamatdöntő ülést tart, ahol várhatóan ismét 100 bázisponttal, 15 százalékra csökkenti az egynapos betéti kamatlábat.
Arra a kérdésre, hogy Magyarország hogyan viselné, ha az Orbán-kormánnyal jogállami vitában álló EU idén nem folyósítja a felfüggesztett uniós forrásokat, Varga azt mondta, arra számít, hogy a helyreállítási források és a kohéziós források is beindulnak.
Bízom benne, hogy nem kell devizakötvény-kibocsátást készítenünk, így felgyorsulnak az uniós forrásokról szóló tárgyalások,
mondta.
A Reuters emlékeztetett, hogy a kormány várakozásai szerint a gazdaság növekedése idén mindössze 1,5 százalék lesz, de jövőre 4 százalékra gyorsul. Elemzők arra figyelmeztettek, hogy a megcsúszó fogyasztás csökkenteni fogja az adóbevételeket, és a hiány túllépi a célt, hacsak a kormány nem hoz további intézkedéseket a kiadások visszafogására. Varga szerint azonban még korai lenne még lépéseket tenni a kiadások terén.
Egyelőre nem látok okot ilyen intézkedésekre (…) Szeptemberben lesz egy felülvizsgálat, és ha szükséges, a kormány intézkedéseket fog hozni. Szeretném érintetlenül hagyni a [3,9 százalékos] hiánycélt,
mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a kormány kitart a 2024-re kitűzött 2,9 százalékos hiánycél mellett is.
Ennek érdekében elmondta, hogy a kormány 2024. január 1-jei hatállyal módosítja a jegybanktörvényt, hogy a bank veszteségeit ne kelljen a költségvetésből fedezni. A kormány a tervezett változtatásokról hamarosan tárgyalni fog az Európai Központi Bankkal – mondta.
Megállapodtunk a Magyar Nemzeti Bankkal, hogy olyan megoldást javasolunk az EKB-nak, amely lehetővé teszi, hogy az NBH középtávon, azaz körülbelül 3-5 év alatt korrigálja veszteségeit
mondta Varga. „A negatív saját tőke megléte nem jelent veszélyt a jegybank működésére” – tette hozzá. A jegybanktörvény módosításáról itt írtunk hosszabban:
