Nagyon fontos elemzést adott ki márciusban a Világbank, a Harvard Kennedy School, az AidData és a Kiel Institute for the World Economy a Kína által az Egy övezet, egy út (mostanában már csak Övezet és Út) infrastrukturális projektben folyósított hitelekről, valamint az államközi kölcsönökről – írja a Portfolio. Az elemzés rávilágított, hogy a fejlődő országokban ezek a hitelek adósságcsapdává nőtték ki magukat. A hitelezés csaknem 80 százalékát 2016 és 2021 között folyósították, főként közepes jövedelmű országoknak, köztük Argentínának, Mongóliának és Pakisztánnak. De még Magyarországra is jutott belőle: a magyar állam 800 milliárd forintnyi hitelt vett fel Kínától a Belgrád-Budapest gyorsított vasútvonal építésére, amely egyes számítások szerint 979 év alatt térülhet csak meg.
A probléma az, hogy az infrastrukturális fejlesztések jövedelemtermelő képessége messze alacsonyabb, mint a felvevő országok várták, ez pedig azt jelenti, hogy egyre nehezebben tudnak törleszteni Kína felé. Már több ország vált fizetésképtelenné, ami azzal járt, hogy Peking területeket zálogosított el az adott államokban, amelyeket aztán nem egyszer katonai célokra használtak fel. Tovább a fogadó államok kiszolgáltatottá váltak, így pedig a kínai külpolitika támogatására kényszerültek a nemzetközi szintéren.
A Hoover Intézet munkatársa Larry Diamond egy a Stanford Egyetemen tartott panelbeszélgetésen – amelyen a Portfolio is részt vett – arról beszélt, hogy mindezt annak kontextusában kell értékelni, hogy Hszi Csin-ping vezetése alatt Kína letért a demokratizálódás útjáról, az elmúlt időszakban pedig az internet teljes megfigyelésével, valamint a közterületek kamerarendszereinek kiépítésével egy orwelliánus államalakulattá vált.
A kezdeti remény, hogy Kína gazdasági fejlődése és globális szerepvállalása nyitottabb társadalomhoz vezet, nem vált valóra – mondta Diamond, hozzátéve, hogy a demokratizálódás helyett Kína egyre inkább elnyomóvá, tekintélyelvűvé vált, eltérve a korai várakozásoktól.
Bár Diamond elismeri a Kínával való kapcsolattartás és a partnerségek előmozdításának fontosságát, de szerinte főleg a fejlődő országoknak óvatosabbnak kellene lenniük, hogy ezek a kapcsolatok teljesen transzparensek legyenek. Ugyanis Kína nagyhatalmi ambícióit nem csak az mutatja, hogy a katonai kiadásai folyton növekednek, mostanra már a világ második legnagyobb hadseregévé vált. Ennél veszélyesebbnek tartja, hogy Peking titkos, kényszerítő és korrumpáló hatalom. Ami azzal jár, hogy külföldön nem átlátható feltételek mellett köt üzleteket, amelyek a legtöbb állam számára előnytelenek.
A szakportálnak nyilatkozva elmondta,
Kiemelt kép: A Pest vármegyei Fóton tartottak lakógyűlést és fórumot a Helloparks bővülése és a Fótliget mellett található kínai akkumulátor-összeszerelő üzemről 2023. július 12-én.
