A Pénzügyminisztérium szervezésében már március óta működik egy, a személyi jövedelem adóztatásának egyszerűsítését vizsgáló munkacsoport, amely a tervek szerint a 3. negyedév végén közli az eredményeket – erősítette meg a portálnak a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara.
A munkacsoport működését a tárca nem verte nagydobra, pedig arra, illetve a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulékok “egyszerűsítésére” a kormány ígéretet tett az Európai Uniónak az ország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében. Vagyis minderre a helyreállítási alap (RRF) forrásaihoz való hozzáférés érdekében szükség van.
A cél a személyi jövedelemadó és alternatívái, illetve a társadalombiztosítási járulékok terén elérhető egyszerűsítési és konszolidációs lehetőségek vizsgálata: a személyi jövedelmeket ma számos kategóriában, illetve rezsimben eltérő szabályok mentén kezeli az adórendszer. A munkacsoport megvizsgálja az egyszerűsítési és konszolidációs lehetőségeket, ideértve a hatástalan vagy nem hatékony kedvezmények megszüntetését, az alternatívák közti választás megkönnyítésének lehetőségeit és csökkentve az ösztönzők szándékolatlan és indokolatlan torzításait, ezzel nem csupán egyszerűbbé, de egyúttal igazságosabbá is téve a rendszert.
A kormány vállalása szerint a munkacsoport által készített jelentésen alapuló törvényjavaslatot terjesztene az Országgyűlés elé.
2010 után számos új kedvezménnyel bővült az szja-rendszer: a teljesség igénye nélkül: négygyerekes anyák kedvezménye, 30 év alatti anyák kedvezménye, első házasok kedvezménye, személyi kedvezmény, 25 év alatti fiatalok kedvezménye, nyugdíj-előtakarékossági kedvezmény.
A tb-járulékok terén sem egyszerű a helyzet, a családi adókedvezményt abból is lehet érvényesíteni (ha a személyi jövedelemadó alapja az összes kedvezmény érvényesítése előtt “elfogy”), a nyugdíjas munkavállalóknak nem kell tb-járulékot fizetniük stb.
Sokba kerülnek a kedvezmények
A kormány vállalása az egyszerűsítés, összevonás mellett a “nem hatékony kedvezmények” kivezetését villantja föl. Erre szintén szükség lenne – a kedvezményezetteknek nyilván jól jön a plusz pénz, de a költségvetésnek jelentős kiesést okoznak a különféle kedvezmények. A 2024-es büdzsé szerint az állam jövőre összesen 630-665 milliárd forint szja-bevételről mond le a különféle kedvezményekkel, és ebből csak 320 milliárd körüli összeg a családi kedvezmény és az első házasok kedvezménye.
A költségvetés voltaképpen nem engedheti meg magának, hogy tíz- és százmilliárd forintokról mondjon le, jelen állás szerint június végére összejött az egész évre tervezett 3900 milliárd forintos hiány 85 százaléka – pedig a kormány már jó pár megszorítást bevezetett 2022 közepe óta. A jövő év még nehezebbnek ígérkezik, már csak azért is, mert az idei év rosszul alakul. Például mivel az éves átlagos infláció várhatóan magasabb lesz a várt 15 százaléknál, így idén még kiegészítő nyugdíjemelésre lesz szükség, ami nemcsak az idei büdzsét terheli, hiszen a jövő év elején a tervezettnél magasabb nyugdíjakra jön rá a 2024-es emelés. Jövőre már 2,9 százalékos hiányt kellene tartani, miközben az idei hiánycél csak 3,9 százalék.
Erősen vitatható, hogy a gyermeket nevelő állampolgárok támogatásának legjobb módja-e a családi adókedvezmény, de mondjuk a 25 év alatti fiatalok szja-kedvezménye mögött nehéz társadalompolitikai hasznot kimutatni azon túl, hogy egy társadalmi csoport plusz jövedelemhez jut.
Kérdés persze, egy vagy több kedvezmény kivezetésének milyen politikai ára lenne, azt a kormány hogyan tudná tálalni, illetve mennyire rendelné alá az átalakítás racionális szempontjait a kommunikációs szempontoknak. Mindenesetre ha a kormány egyik vagy másik szja-kedvezmény kivezetése mellett döntene, 2024 elejére már két munkacsoport eredményei fognak ennek alátámasztására rendelkezésre állni, illetve duplán lehet majd “Brüsszelre” mutogatni – írja a hvg.hu.
