– ezt érzik azok a magánnyugdíjpénztári tagok, akik most vonulnak nyugdíjba, és szeretnék felvenni a reálhozamot. A számítások alapján ugyanis gyakran nem jár semmi, vagy legfeljebb néhány tízezer forintot kaphatnak, a többit át kell utalni a tb-be, ha 100 százalékos állami nyugdíjat szeretnének. Tekintettel arra, hogy a maradó tagok a számítások alapján nagyjából csupán az állami nyugdíj 80–85 százalékára jogosultak, a pénztárak pedig nem tudnak annyi kiegészítést fizetni járadékként, ami ezt kipótolná, a többség a visszalépést választja ilyenkor.
„Sajnos a tavalyi év gazdasági történései nem kedveztek a magánnyugdíjpénztári befektetéseknek, negatív hozamokkal kellett szembesülni, ami a kifizethető reálhozamot valóban csökkentette” – erősítette meg a Bank360.hu kérdésére válaszolva a Horizont Magánnyugdíjpénztár.
Két éve még milliókat vihettek haza a nyugdíjasok
Bár a magánnyugdíjpénztárak portfóliói is 7–11 százalék pluszban járnak már az idén június közepén, ez még mindig nem elég ahhoz, hogy a hatalmas inflációt és a tavalyi gyenge hozamokat kompenzálja. Két–három évvel ezelőtt még jellemzően milliós nagyságrendben kaptak vissza pénz azok, akik feladták a pénztári tagságukat, és visszaléptek a tb-be. A tagok ilyenkor ugyanis kizárólag az infláció fölött elért hozamot vehetik fel, 2021-ig pedig az infláció mérsékelt, sőt, egyes években negatív volt, a pénztárak így szinte minden évben reálhozamot termeltek.
Az elmúlt két évben viszont fordult a kocka. Az áremelkedés üteme felgyorsult, az idén januárban 25,7 százalékon tetőzött az infláció. Eközben a pénztárak az orosz–ukrán háború miatt gyengélkedő tőzsdéken és a szintén rosszul teljesítő, korábban vásárolt, mára alacsony kamatúnak számító magyar állampapírokon jellemzően negatív hozamokat értek el.
A magánnyugdíjpénztárak tavalyi – záró vagyonnal súlyozott – átlagos nettó hozama -7,51 százalék volt. Ez a magas inflációval együtt azt eredményezte, A szektor 12 portfóliója közül tavaly csak 3 zárta a pozitív tartományban az évet, 10 éves kitekintésben pedig csak a négy kockázatosabb növekedési portfólió büszkélkedhetett pozitív reálhozammal. A most nyugdíjba készülő tagok viszont jellemzően a legalacsonyabb kockázatú klasszikus alapokban vannak.
Mit tehetnek a nyugdíj előtt álló tagok?
Azok, akik most mennének nyugdíjba, és magánnyugdíjpénztárban is tagok, több lehetőség közül választhatnak.
- Az egyik ezek közül az, hogy visszalépnek az állami tb-be, ebben az esetben 100 százalékos állami nyugdíjat kapnak, és felvehetik a reálhozamot is, ha van most ilyen.
- A másik lehetőség, hogy kérik a csökkentett nyugdíjat, és maradnak pénztártagok a magánkasszában. A magánnyugdíjpénztárak közül a Horizont az egyetlen, amelyik ilyen esetben járadékszolgáltatást kínál, kérhetik a pénztártól ennek a kifizetését a csökkentett állami nyugdíj kiegészítésére. Fontos tudni azonban, hogyha a pénztár elkezdte a járadékok fizetését, onnantól kezdve már nem lehet visszalépni többé az állami nyugdíjrendszerbe.
- A harmadik lehetőség, hogy pénztártagok maradnak, de nem kérnek kifizetést. Az államtól csökkentett nyugdíjat fognak kapni, a pénztárban pedig bent marad a megtakarításuk. A tb-be történő visszalépésről ezután is bármikor nyilatkozhatnak, ha így döntenek, utólag visszamenőleg is megkaphatják a 100 százalékos állami nyugdíjat, és a reálhozamot is felvehetik majd.
„A tag döntése, hogy a nyugdíjkorhatár betöltésekor vagy azt követően egy általa választott időpontban lép vissza a tb-nyugdíjrendszerbe. Visszalépés esetén a pénztár a visszalépő tagi kifizetéseken (ezek a reálhozam, a saját tagdíj és esetleg a korábbi tagdíjkiegészítés) felüli egyenleget a Nyugdíjbiztosítási Alap részére utalja át, amely alapján a tag teljes összegű tb-nyugellátásra válik jogosulttá. Korrigálni fogják tehát a tb-nyugellátását, és megkapja a kieső részt is” – közölték a Horizont Magánnyugdíjpénztár szakértői.