Az idei évre 16,5-18,5 százalékos inflációt vár a jegybank, nem változtatott az előrejelzésén, a jövő évi prognózisát viszont kicsit feljebb, 3,5-5,5 százalékra emelte. A 2024-es központi intézkedések húzzák várhatóan némileg feljebb a pénzromlást – ismertette az MNB júniusi inflációs jelentését Balatoni András.
Az MNB igazgatója részletezte a január után megindult dezinflációs folyamatokat, kiemelte, hogy az élelmiszerárak áprilistól folyamatosan csökkennek Magyarországon, ezt mutatja mind a KSH, mind az MNB saját online árfelírása. Ez nagyon fontos dezinflációs tényező, egyre inkább megjelennek a globális nyersanyagárak hatásai a hazai élelmiszerárakban, és ez mérsékli a hazai teljes fogyasztói árindexet – magyarázta. Különösen örvendetes ez annak fényében, hogy az elmúlt időszakban a hazai régiós inflációs többlet jó része az élelmiszerek okozták – fogalmazott. Arra utalt, hogy a régiós országok inflációjánál jóval nagyobb a magyar drágulás, a V4-ekhez viszonyítva 9,5 százalék.
Ugyanakkor vannak a dezinflációval ellentétes hatások, a piaci szolgáltatások átárazása például jelentősen hozzájárult az idei áremelkedéshez. Két ágazatot emelt ki Balatoni András: a telekommunikációt és a banki szolgáltatásokat, amelyek – mint mondta – ráadásul az előző évi inflációra hivatkozva emelték a fogyasztói áraikat.
Fontos kérdés, hogy például ennek a két ágazatnak a költségszintje mennyire kapcsolódik mondjuk egy élelmiszerinflációhoz. Úgy gondoljuk, hogy további vizsgálatokra lesz szükség, hogy ennek a jogosságát felmérjük, illetve előretekintve nagyon figyeljük ezeknek az ágazatoknak az átárazását.
Ezek szerint
Mint korábban beszámoltunk róla, a cégek „automatikus díjkorrekciót” alkalmaznak, vagyis az előző időszak átlagos inflációs adatával megemelik a díjaikat. Mikor azt feszegettük a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál (NMHH), hogy ezeknél a cégeknél a szolgáltatáshoz kötődő termékek és szolgáltatások árváltozását, az ebből adódó költségnövekedést kellene figyelembe venni, nem pedig a csirkecombtól a kakaóscsigáig terjedő termékskálát, közölték:
A szolgáltatók kiskereskedelmi árképzésének gazdasági megalapozottságát („jogos voltát”) nem vizsgálják, a szolgáltatóknak nincs költség alapú árképzési kötelezettségük. Nem a szolgáltató költségnövekedésének megalapozottsága indokolja, hogy az árváltozásokat a KSH fogyasztói árindexéhez kapcsolták. Hanem az, hogy az infláció mértéke objektív adat, a szerződéses felek és mindenki más számára jól azonosítható és megismerhető, számszerűleg pontosan meghatározott érték.
