A parlament a héten tárgyalta első olvasatban a 2024-es költségvetési javaslatot, amelynek vitaindítójában Varga Mihály a javaslatát méltatva sorolta, hogy mennyivel több pénz jut a nyugdíjasoknak, a közoktatásra, illetve az egészségügyre, mint 2010-ben. Vagyis az Orbán-kormány számára még mindig mindig a hatalomra kerülés éve a fokmérő.
A pénzügyminiszter folyó áron hasonlította össze a kiadásokat, így két-háromszoros szorzók jöttek ki, igaz, így nem kellett foglalkozni a 14 év alatt összejött 67 százalékos inflációval, ami torzítja az összevetést – hívja fel a figyelmet a lap.
Ugyanakkor, ha a mindenkori GDP-hez arányosítva vizsgáljuk a költéseket, kiderül, hogy még mindig nem értük el az akkori színvonalat.
A korábbi költségvetési törvényekben a kormány minden évre kiszámolta, hogy GDP-arányosan mely területre mennyit költ, és az uniós statisztikai hivatal is ez a módszert használja az uniós tagállamok költségvetéseinek összehasonlására. Talán pontosan a könnyű összevethetőség miatt az Orbán-kormány az utóbbi években már nem közli a költségvetés GDP-arányos bontását, ám ez könnyen kiszámítható, hiszen a kormány előrejelzése szerint a bruttó hazai termék, a GDP értéke az idén 77 629 milliárd forint lesz, ami jövőre 85 255 milliárd forintra emelkedik.
Ezt figyelembe véve kiderül, hogy jövőre mind az oktatásra, mind az egészségügyre, de még a nyugdíjkiadásokra is lényegesen kevesebbet költ majd a magyar kormány a GDP-arányában, mint tette azt a 2010-ben a leköszönt Bajnai-kormány.
Így míg 2010-ben az állam jóléti kiadásokra az akkori GDP 30,7 százalékát költötte, jövőre ez a szám 23 százalék lesz. A nyugellátásokra 2010-ben a GDP 10,1 százalékát költötték, jövőre ez a szám 7,1 százalék lesz,
A 27 uniós állam között az alsóházban teljesít a magyar állam az oktatási és az egészségügyi kiadások terén is. Az egészségügyre 2010-ben a GDP 4,5 százalékát költötte az állam, ez idén a bruttó hazai termék 3,6 százalékára rúg, ami jövőre is csak 3,8 százalékra emelkedik.
Meg kell jegyezni, hogy 1995 óta – amikortól ezek az adatok rendelkezésre állnak – az idei 3,6 százalékos GDP-arányos egészségügyi költések jelentik a mélypontot. Uniós összehasonlításban is nagyon vékony a mostani teljesítmény: a Covid-járvány előtti utolsó évben – amikor az egészségügyet nem terhelték extra kiadások – Magyarország a GDP 4,5 százalékát költötte egészségügyre, szemben az uniós átlag 7 százalékával.
