A Mol úgy nyerte le 35 évre a hulladékkoncessziót, hogy engedély sem kellett neki – írtuk a múlt héten megjelent cikkünkben.
A koncessziós szerződés alapján a Mol hulladékkezeléssel kapcsolatos engedélyeit 2022. december 31-éig kellett volna az állam felé bemutatni, különben érvényét veszíti a szerződés. A Mol viszont lapunknak azt írta, számára nem szükséges engedély, elég, ha az alvállalkozóinak van. A koncessziós szerződés érvényben maradt.
Az RTL Híradó szúrta ki, hogy a cikk megjelenését követő napon, június 8-án összegző módosító javaslatot nyújtott be a parlament törvényalkotási bizottsága a körforgásos gazdasággal összefüggő kormányzati törvényjavaslathoz. Eszerint a hulladékról szóló törvényt kiegészítik azzal, hogy a koncessziós társaság (vagyis a Mol által alapított MOHU Mol Zrt.) a hulladékgazdálkodási koncesszió gyakorlására akkor is jogosult, ha olyan alvállalkozókkal köt megállapodást, melyeknek van engedélyük.
A törvénymódosítást június 13-án, kedden meg is szavazták a parlamentben, július 1-jén lép hatályba, azaz a koncessziós szerződés első napjára hivatalos lesz, hogy a Mol helyett elég, ha az alvállalkozóknak van engedélyük.
A hulladékról szóló törvény most még azt írja, hogy a koncessziós szerződés aláírásától számított egy éven belül kell gondoskodni a tevékenység végzéséhez szükséges engedélyek megszerzéséről és a kapacitást biztosító szerződések megkötéséről. Ha a koncessziós társaság egy év alatt a szükséges engedélyeket nem szerzi meg, vagy a kapacitást biztosító szerződéseket nem köti meg, a koncessziós szerződés az aláírását követő egy év lejártával megszűnik. A koncessziós szerződést a kormány részéről 2022. július 28-án írta alá Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, a Mol részéről pedig július 27-i dátum szerepel az aláírásoknál. Ez alapján elvileg az idén július 27–28-ig lenne idő az engedélyek benyújtására, csakhogy a hulladékkezelési tevékenységet már július 1-jétől az új rendszer szerint végzik.
Ennek megfelelően a hulladékról szóló törvényben az is benne van, hogy ez esetben az egyéves határidőtől el kell térni, és a koncessziós társaságnak 2022. december 31. napjáig kell(ett volna) az engedélyekkel és a kapacitást biztosító szerződésekkel rendelkeznie. A koncessziós szerződés szerint is december 31-éig kellett volna a koncessziós társaságnak bemutatnia az engedélyeit. Ez nem történt meg.
A módosító javaslat indoklásában ehhez képest azt írták, egy 2021-es törvény már lehetővé teszi, hogy a koncessziós szerződés alapján végzett hulladékgazdálkodási tevékenység ellátásába szerződéssel mást is bevonjon a koncessziós társaság. Most úgymond egyértelműsítik azt az eredeti jogalkotói szándékot, hogy a koncessziós társaság az átmeneti (felkészülési) időszakban az engedélyek megszerzésére vonatkozó kötelezettségét úgy is teljesítheti, hogy olyan alvállalkozókkal köt szerződést, melyeknek van hulladékkezeléshez kapcsolódó engedélyük.
Nem világos azonban, hogy ha ez volt az eredeti jogalkotói szándék, és így néz ki az iparági gyakorlat, akkor miért szerepelt más a jogszabályban és a szerződésben is.
Június 20-ig kell nyilatkoznia az államnak
Az RTL Híradó arra is kitért, hogy a Molnak a jelenlegi szabályok alapján június 20-áig kell igazolnia a kormány felé a szükséges engedélyek és szerződések meglétét. A Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója, Ligeti Miklós a 24.hu-nak azt mondta, ez a határidő a koncessziós szerződés 4.2 bekezdéséből következik. Ebben azt írják, az állam a koncesszió hatályba lépését (július 1.) megelőző tizedik napig nyilatkozik róla, hogy minden kötelezettség (például az engedélyek és a teljesítéshez szükséges szerződések bemutatása, amire a szerződés 2022. december 31-i határidőt adott) teljesült-e. Ha nem, akkor az állam még mindig felmondhatná a koncessziós szerződést. Márpedig a Mol nem mutatott be 2022 végéig hulladékkezeléssel kapcsolatos engedélyeket – szögezte le Ligeti. Ha meglett volna december végére a Mol engedélye, akkor nem kellett volna most a törvénymódosítás, tette hozzá.
Megkérdeztük az Energiaügyi Minisztériumot, megtette-e már a június 20-áig esedékes nyilatkozatát az állam, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
A TI jogi igazgatója elmondta, négy perük van folyamatban a hulladékkoncesszióval kapcsolatban a Mollal, a MOHU Mollal és a koncessziós irodával szemben – az engedélyek, a kapacitást igazoló szerződések, illetve a szerződések mellékleteinek nyilvánossága ügyében.
A Transparency International szerint egyébként nincs szükség a szabadpiaci tevékenységbe beavatkozó 35 éves koncesszióra, és most, hogy meg is bukott, szerintük ki kéne dobni. De ha már van koncesszió, és december 31-i határidőt szabtak a koncessziós társaságnak az engedélyei bemutatására, akkor be kellett volna tartani a határidőt, vagy eleve olyan feltételt kellett volna szabni, hogy elegendő, ha az alvállalkozóknak van engedélyük. Az viszont nem járható út, hogy előír valamit a jogszabály, aztán mivel azt nem teljesíti a szerződő, az utolsó pillanatban módosítják a feltételt – jelentette ki.
Mivel a június 20-i határidőre a Mol nem tért ki korábbi kérdéseinkre adott válaszaiban, rákérdeztünk, teljesítik-e addigra a kötelezettségeiket. Válaszukban megismételték, hogy a szükséges (környezetvédelmi vagy fémkereskedelmi) engedélyekkel az adott állami hulladékgazdálkodási közfeladatot ténylegesen végző jogi személyeknek, azaz a koncesszió indulásakor a koncesszori alvállalkozóknak kell rendelkezniük. És hozzátették, hogy a kapacitások rendelkezésre állását mind a lakossági, mind az intézményi körben, minden anyagáramra igazolták.
A Mol ellenőrzést kérhet a fémkereskedőkre
Június 12-én reggel a törvényalkotási bizottságban benyújtottak még egy úgynevezett túlterjeszkedő módosító indítványt is a körforgásos gazdasággal összefüggő törvényjavaslathoz, a fémhulladék-begyűjtéssel kapcsolatban. Ekkor már megvolt az összegző módosító javaslat, de végül belepasszírozták ezt is.
A módosító javaslattal korlátozták, ki foglalkozhat fémhulladékkal. A koncesszióba (alvállalkozóként) be nem vont társaságok csak akkor vehetnek át fémhulladékot, ha a fémhulladékról szemrevételezéssel egyértelműen eldönthető, hogy az nem tartozik a koncesszió alá. Amennyiben a fémhulladék mégis a koncesszió alá tartozik, akkor a koncesszióba be nem vont fémkereskedőnek meg kell tagadnia az átvételt – hacsak az eladásra kínáló nem igazolja, hogy nem koncesszióba tartozó a fémhulladék. Abban az esetben, ha olyan fémhulladékról van szó, aminél ez nem bizonyítható, akkor úgy kell venni, hogy az a koncesszió alá tartozik, vagyis csak koncessziós alvállalkozó veheti át. Negyedévente ellenőrzik majd e szabály betartását.
Arról is rendelkeztek a túlterjeszkedő módosító indítvánnyal, hogy a Mol más (koncessziós és nem koncessziós) fémkereskedőkre ellenőrzést kérhet az illetékes hatóságnál, 1 millió forint személyenkénti és alkalmankénti díj megfizetése ellenében.
