Elkészítette a jövő évi adócsomagot Varga Mihály pénzügyminiszter, e szerint több, eddig a veszélyhelyzet idejére (melyet legutoljára november 25-éig hosszabbítottak meg) kormányrendelettel szabályozott átmeneti adóváltozás állandósulna – adók, adókedvezmények és adózással kapcsolatos, eddig ideiglenesként ismert változások is bekerülnének az adótörvényekbe. Vannak azonban új elemek is a tervezetben. Ezek közül emeltük ki azokat, amelyek talán a legtöbbeket érinthetnek.
Átmenetiből állandóvá váló adókedvezmények, változások
Eddig csak veszélyhelyzeti kormányrendeletben szerepelt a 30 év alatti anyák adókedvezménye, mely idén januártól él, de a tervezet szerint bekerülne az adótörvénybe, vagyis hosszabb távon is számíthatnak rá az érintettek. Az adókedvezmény azt jelenti, hogy ha egy 25 és 30 év közötti anyának három gyermeke van, vagy már a harmadikkal várandós (legalább 91 napja), akkor meghatározott összegig nem kell személyi jövedelemadót vonni tőle. Az előző évi júliusi átlagkereset mértékéig él az szja-mentesség – ez az idén jogosultsági hónaponként 499 952 forint adóalapra érvényesíthető, ami havi 74 993 forint adómegtakarítást jelent. Éves szinten maximum 899 914 forint lehet a megtakarítás 2023-ban.
Megmarad a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családok többlet családi kedvezménye is – minden ilyen eltartott után havi 66 670 forinttal magasabb adóalapra vehető igénybe, mint egyébként, az általános szabályok alapján. A normál családi kedvezmény összege nem változik, egy kedvezményezett eltartott után havi 66 670 forint, kettőnél eltartottanként havi 133 330 forint, három és minden további eltartott esetén pedig 220 ezer forint/gyerek/hó az adóalap-csökkentési lehetőség. Erre jön rá a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek utáni pluszkedvezmény.
A Széchenyi Pihenőkártya alszámláinak megszüntetésével összefüggésben az szja-törvényből is kivezetnék a különböző alszámlákat, és ott is már csak az fog megjelenni, hogy a SZÉP-kártyára utalt munkáltatói juttatás évi 450 ezer forintig számít kedvezményes adózású béren kívül juttatásnak, felette pedig egyéb meghatározott juttatásnak.
Állandósulna az a szabály is, amely megemeli a munkába járással összefüggő, adómentesen adható munkáltatói támogatás összegét 15 forint/km-ről 30 forintra – a támogatás összegét nem kell jövedelemként figyelembe venni ezután sem.
Az átalányadózásnál a személygépjármű-vezetői képzéssel foglalkozóknál megmaradna az a szabály, hogy az egyéni vállalkozók is 80 százalékos költséghányad levonásával állapíthatják meg a jövedelmüket.
A javaslat változatlan tartalommal törvényi szintre emeli a korábban veszélyhelyzeti kormányrendeletben kihirdetett intézkedéseket, amelyek alapján az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett foglalkoztatás után fizetendő közterhek, illetve az ezzel összefüggő nyugellátás számítási alapja a minimálbérhez igazodnak:
- mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a minimálbér 0,5 százaléka a napi közteher, a napi nyugellátás alapja pedig a minimálbér 1,4 százaléka,
- alkalmi munkánál a minimálbér 1 százaléka a közteher, a nyugdíjalap pedig a legkisebb bér 2,8 százaléka,
- filmipari statiszta alkalmi foglalkoztatásánál a minimálbér 3 százaléka, a nyugdíjalap pedig 2,8 százaléka naponta, 100 forintra kerekítve.
Újdonság, hogy a filmipari statiszta napi keresetmaximumát is a minimálbérhez kötnék, annak 12 százaléka lenne a plafon (száz forintra kerekítve) azaz 28 ezer forint, ami a jelenlegihez képest 10 ezer forint pluszt jelenthet.
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásnál (ekho) a munkáltatóknak kedvez, hogy a veszélyhelyzet lejárta után sem kell majd megfizetniük az ekhós bérrész után a 13 százalékos kifizetői ekhót.
A veszélyhelyzeti kormányrendeletek közül az is állandósulna, hogy a társasági adót és az iparűzési adót devizában is meg lehet fizetni.
Megmaradna az illetékfeljegyzés intézménye is, így a perelő félnek továbbra sem kellene rögtön perindításkor megfizetnie (megelőlegeznie) az illetéket. A per végén kellene csak fizetni, és az továbbra is a bíróság döntésétől függene, hogy a felperes és/vagy az alperes fizet-e.
Maradó extraprofitadók
Maradna és törvényben rögzített lenne az eredetileg ideiglenesnek szánt, tavaly év közepétől kihirdetett veszélyhelyzeti extraprofitadók közül is jó pár.
Az értékpapírügyletekre továbbra is kellene 0,3 százalékos tranzakciós illetéket fizetni, maximum 10 ezer forint/tranzakció értékben.
A bankadóval is hosszú távra terveznének. A bankadó 2010 óta él, mellé jött a tavalyi év közepén az extraprofitadó, amellyel a kormány lefölözi a kamatkörnyezet emelkedéséből származó banki profit egy részét. Az adó kulcsa 2022-ben 10 százalék volt, az idén pedig az adóalap dinamikus növekedése miatt 8 százalék lett.
Állandósul az energiaellátók jövedelemadója (a Robin Hood-adó) is (tavaly 31 százalékos volt, az idén 41 százalékos lett), némi pontosítással. A repülőjegyadó (hivatalos nevén „légitársaságok hozzájárulása”) szintén velünk maradna, de már nem extraprofitadóként, hanem zöldadóként, változatlan kondíciókkal:
- 10,50 kilogrammnál alacsonyabb egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi járműnél 1600 forint (európai úti cél esetén), illetve 3900 forint (nem európai úti célnál),
- 10,50 kilogramm vagy annál magasabb és 17,50 kilogrammnál alacsonyabb egy ülésre jutó kibocsátású jármű esetén 3900 forint (ha európai az úti cél), vagy 9750 forint (ha nem európai az úti cél),
- 17,50 kilogramm vagy annál magasabb egy ülésre jutó kibocsátási értékű légi jármű esetén 6200 forint maradna az utasonkénti hozzájárulás ha Európába utaznak, és 15 600 forint maradna, ha távolabbra.
Beemelnék az adótörvényekbe az extraprofitadók közül a megnövelt a jövedéki adókat (alkoholra, dohányárura, fűtőolajra, autóba szánt LPG-re és földgázra, villamos energiára, szénre), az uniós szabályoknak való megfelelés jegyében pedig emelnék az üzemanyagok jövedéki adóját is januártól.
- A benzin jövedéki adója 152 550 forint/ezer liter lenne, ha a kőolaj a világpiacon drágább 50 dollárnál hordónként, ha annál olcsóbb, akkor 157 550 forint/ezer liter.
- A gázolajnál az adómérték az első esetben 142 900 forint/ezer literre, a másodikban pedig 152 900 forint/ezer literre emelkedne.
A népegészségügyi termékadóval kapcsolatos veszélyhelyzeti szabályok is állandósulnának, így az adó kiterjesztése például az energiaitalokra, üdítőitalokra és szörpökre (cukrosakra és édesítőszeresekre is), sós snackekre, ízesített sörökre.
Nem az adócsomagban van, de mint a Portfolio.hu beszámolt róla, az extraprofitadós rendelet május 31-i átalakításával jövőre emelkedik a kiskereskedelmi különadó a legnagyobb bevételű cégeknél (100 milliárd forint nettó éves árbevétel felett a jelenlegi 4,1 százalékról 4,5 százalékra), valamint a gyógyszergyártók adója (a 10 ezer forintot meghaladó termelői áras gyógyszerek esetén a 28 százalékos visszafizetési arány 40 százalékra emelkedik). A rendeletmódosítás azt is rögzítette, hogy az extraprofitadókról szóló rendelet 2025 január elsején hatályát veszti. Tehát
A szakportál friss cikkében azt valószínűsíti, hogy a gyógyszeripar megemelt extraprofitadója már idén júliustól esedékes lesz.
Hatósági képzés az adótanácsadóknak, a gépjárműadózás és a könyvelés szabályai
Újdonság, hogy az adótanácsadói, okleveles adószakértői hatósági képzések és a vizsgáztatás szervezésére olyan akkreditált képzők, illetve vizsgaközpontok lesznek jogosultak, melyek megfelelnek a külön jogszabályban foglalt feltételeknek, tevékenységüket pedig az ágazati miniszter (nyilvántartásba vételt végző szervezet) ellenőrizheti.
A tervezet megteremti az akkreditációval és az akkreditált képzők, illetve vizsgaközpontok tevékenységével érintett adatkezelés feltételeit, a kezelt adatok körét. Az indoklás szerint a képzések és az azokat lezáró vizsgák minőségének, egyenszilárdságának megtartásához indokolt a hatósági képzés bevezetése, a jelenlegi programkövetelmények helyett jogszabályban előírni a képzés és a vizsgáztatás feltételeit.
Azon adózók pedig (természetes és jogi személyeknek is), akik nem tudják egy összegben megfizetni az adót, június 30-ig kérelmezhetnének öthavi részletfizetést.
Ezen kívül a nem természetes személy adózó is kaphatna részletfizetési lehetőséget adótartozására, amit kérelmezni kell. Legfeljebb egymillió forint adótartozásra évente egy alkalommal legfeljebb hathavi pótlékmentes részletfizetést lehetne kérni. Jelenleg csak a magánszemélyeknél él maximum egymillió forintig évente egy alkalommal, legfeljebb tizenkét havi pótlékmentes részletfizetési lehetőség, szintén kérelemre.
Elsősorban a családtámogatásokhoz kötődő igazolásoknál, a különböző támogatások igénybevételénél jelenthet könnyebbséget az adózók számára, hogy a köztartozásmentesség helyett már elegendő lenne, ha nem lenne 30 ezer forintot meghaladó köztartozásuk, valamint nettó ötezer forintot meghaladó adótartozásuk.
A vállalkozó a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével regisztrált mérlegképes könyvelőt köteles megbízni, ha az éves nettó árbevétele az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában – ennek hiányában a tárgyévben várhatóan – a 20 millió forintot meghaladja, áll a javaslatban. A megnövekedett költségekre és az időközben bekövetkezett inflációs hatásokra tekintettel tartják indokoltnak a 10 milliós jelenlegi értékhatárt 20 millió forintra növelni.
