Múlt héten döntött az Alkotmánybíróság Smidróczki István kisnyugdíjas két alkotmányjogi panaszáról, melyekben azt sérelmezte, hogy a kormány rendeletei alaptörvény-ellenesen zárták ki őt a nyugdíjemelésre jogosultak köréből, ellehetetlenítve ezzel a mindennapi megélhetését – számolt be a Mérce.
A férfi tavaly márciusban ment nyugdíjba és kimaradt a tavalyi soron kívüli júliusi nyugdíjemelésből, valamint a novemberi nyugdíjkorrekcióból is. Pedig az ő létminimum alatti nyugdíját ugyanúgy érintette a tavaly meglóduló infláció, mint a többi nyugdíjasét. Azzal pedig, hogy kimaradt a júliusi és novemberi emelésből, elmondása szerint a szó szoros értelemében a megélhetése került veszélybe. Plusz az idei januári emelésnél is hátrányba került, hiszen mivel a tavalyi két emelést nem kapta meg, így 2023 januárjában egy annál kisebb összegre jött csak neki a 15 százalékos emelés, mint ha a tavalyi évközi nyugdíjemeléseket is figyelembe vették volna.
Smidróczki István a TASZ jogsegélyszolgálatától kért segítséget.
- A júliusi rendkívüli nyugdíjemelés elmaradásával kapcsolatban életkori diszkriminációra tett panaszt.
Hiszen azért nem kapta meg a júliusi soron kívüli nyugdíjemelést, mert 2022. január elseje után ment nyugdíjba. Előbb nem is mehetett volna, mivel márciusban lett csak 65 éves. De amikor az évközi emelés volt, ő már nyugdíjas volt, mégis kihagyták belőle – gyakorlatilag azért, mert túl fiatal volt. Márpedig szerinte a nyugdíjemelés minden nyugdíjasra kellene hogy vonatkozzon.
- Azzal kapcsolatban pedig, hogy a novemberi emelésből is kimaradt azzal érvelt, hogy a nyugdíj olyan biztosítás alapú járandóság (a befizetett nyugdíjjárulékok okán), amelynek emelését a nyugdíjtörvény garantálja.
A nyugdíjtörvény szerint ha a fogyasztói árak növekedésének tárgyévben várható mértéke legalább 1 százalékponttal meghaladja az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedés mértéket, akkor novemberben – január 1-jére visszamenőleges hatállyal – kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani. Az emelés tehát törvényesen, alanyi jogon jár. Az emelés a nyugdíj része. Az Országgyűlés a törvényi szabályokkal arra adott felhatalmazást a kormánynak, hogy a fogyasztói árak és a gazdasági helyzet függvényében döntsön a nyugdíjemelés évközi mértékéről.
A gyakorlat azonban az, hogy bár az infláció minden nyugdíjast egyformán érint, a jogalkotó mégis ezreket rekeszt ki a nyugdíjemelésre jogosultak köréből. Azért is különösen felháborító mindez, mivel eddig nem fordult elő az, ami most: az infláció olyan mértékűre nőtt, hogy az emelés csak akkor tudja biztosítani a nyugdíjak értékének megőrzését, ha az év közben nyugdíjba menők számára is nyújt valamilyen inflációs kompenzációt – írják.
Ha a 2021-es évet nézzük, akkor például több mint 60 ezren mentek nyugdíjba, akik szintén kimaradtak a 2021. júniusi és novemberi emelésből.
Smidróczki azt kérte az Alkotmánybíróságtól, mondják ki, hogy:
- Sérti a diszkrimináció tilalmát, hogy azok biztosan nem részesülhettek a nyugdíjemelésben, akik 2021. december 31. után töltötték be a 65. évüket.
- Sérti a befizetett nyugdíjbiztosításhoz kapcsolódó tulajdoni jogot az, hogy ha a 2022. január 1-e után nyugdíjbamenők számára semmilyen kompenzációs garancia nincsen az éven belül akkor, amikor egy hiperinflációs környezetben szenved a gazdaság.
- A rendelet sérelmezett szabályait az Alkotmánybíróság semmisítse meg.
- Intézkedjen afelől, hogy a nyugdíjemelés minden nyugdíjban részesülő személy számára a gazdaság romló helyzetének megfelelően határozzon meg olyan emelést, ami nem veszélyezteti a tulajdoni várományhoz való alapvető jogot.
Az Alkotmánybíróság mindkét érvet lepattintotta gyakorlatilag érdemi gondolkodás nélkül. Arra, hogy valahogyan meg kellene védeni az inflációtól azokat a nyugdíjakat, amelyek 2022 elején lettek megállapítva, a testület azt mondta, hogy csak a jogosultsági feltételeket teljesítve megszerzett, a ténylegesen folyósított nyugdíjra való jogosultság minősül olyan vagyoni értékű jognak, melyet az Alaptörvény véd.
