Az Európai Bizottság jelentése szerint nagy bajok vannak az államháztartási folyamatokkal: az Orbán-kormány a minap benyújtott konvergencia-programban (KP) azt vállalta, hogy az államháztartás hiányát idén a GDP 3,9 százalékára csökkenti, jövőre pedig 2,9 százalékos deficittel tervezik meg a költségvetést. A 2024-es büdzsét jelenleg is gőzerővel számolják a kormányban, ugyanis a tervek szerint az két héten belül a parlament elé kerülhet a törvényjavaslat. Az EB szerint viszont láthatóan hiba rohanni a 2024-es költségvetés tervezésével, ugyanis a Konvergencia Program számaiból nem jön ki a matek: az EB azzal számol, hogy a hiány az idei 4 százalékról a tervezett csökkenés helyett 4,4 százalékra emelkedhet jövőre a most megismert gazdasági folyamatok miatt.
A lap szerint az Európai Bizottság szakértői szerint már az idei hiánycsökkentés is csak a különadóknak, és a váratlanul magas inflációnak, pontosabban az így megugró adóbevételeknek köszönhetően jön össze. Elismerik, hogy az energiatámogatások (csökkentett rezsicsökkentés) növelik az idei kiadásokat, ám a gázárak közelmúltbeli mérséklődése várhatóan a következő fűtési szezonban e támogatások visszaesését fogja eredményezni, így 2024-ben enyhíti a költségvetési terheit.
Az energiatámogatási intézkedések költségvetési hatásait az EB 2023. tavaszi előrejelzése a 2022. évi egy százalékhoz képest 2023-ban a GDP 1,2 százalékára becsüli. Az energiaintézkedések alacsonyabb előrejelzett költségei és a javuló makrogazdasági kilátások ellenére a hiány az előrejelzések szerint 2024-ben továbbra is magas, a GDP 4,4 százalék marad. A bevételek növekedését várhatóan hátráltatja az ideiglenes adók feltételezett fokozatos kivezetése a megszüntetési záradékukkal összhangban – írják. Vagyis Brüsszelben még komolyan veszik az alig két hete benyújtott magyar konvergencia-programot amiből valóban az volt kihámozható, hogy a korábbi vállalásoknak megfelelően 2024-től a kormány megszünteti a különadókat.
Ezzel szemben Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a múlt héten a kormányinfón arról beszélt, hogy a költségvetési problémák miatt az adókivezetés csak részleges lesz. A költségvetési kiadások ugyanis továbbra is magasan maradnak, különösen aggasztóak a magas kamatok miatt megugró (megduplázódó) államadósság terhek, illetve a (magas) inflációból eredő tartós kiadási nyomás miatt. Emellett a hiány mértékére egyéb felfele mutató kockázatok is vannak: a közszféra béremelései, kamatkiadások és az energiaárak esetleges újbóli emelkedése – összegzi a Bizottság.
