Múlt pénteken jelent meg a kormány kötelező akcióztatásról szóló rendelete, amely a döntéshozók szándéka szerint az élelmiszerár-infláció letörésére hivatott. Számos részlet még nem tisztázott, sok értelmezési kérdés várható ezzel összefüggésben – figyelmeztet a Niveus Consulting Group.
Ahogyan a rendeletből kiderült, azok lesznek az árcsökkentési intézkedés alanyai, akik
- főtevékenységként bolti vegyes kiskereskedelemben érdekeltek és
- nettó árbevételük a 2021. évben meghaladta az 1 milliárd forintot.
- A nevesített termékkategóriák (akcióköteles termékkategória, 20 ilyen termékkört határoz meg a jogszabály) vonatkozásában
- 2023. június 1. napja és 2023. szeptember 30. napja között – üzletenként (csomagküldő kereskedelem esetén az annak folytatását elősegítő felületenként) – a kiskereskedő árcsökkentést köteles bevezetni.
Az első értelmezési kérdés, hogy mihez képest kell az árcsökkentést bevezetni és rögtön itt jön az első nehézség – hívta fel a figyelmet Bagdi Lajos, a tanácsadócég partnere. A rendelet a következőképpen fogalmaz:
… árcsökkentés során a kereskedő – az akciós időszakban, annak végétől ismétlődő jelleggel – akcióköteles termékkategóriánként – az akciós időszakban választása szerint – legalább egy termék (a továbbiakban: árcsökkentéssel érintett termék) vonatkozásában az árcsökkentés adott termékre vonatkozó alkalmazását megelőző 30 napban általa alkalmazott legalacsonyabb bruttó kiskereskedelmi árhoz képest legalább tíz százalékkal alacsonyabb bruttó kiskereskedelmi árat (a továbbiakban: akciós ár) alkalmaz.
A kiskereskedő tehát olyan terméknél nem tudja alkalmazni a rendelet szerinti árcsökkentést, amelyet korábban nem forgalmazott. Viszont így a szakértő szerint nagyban ki van téve a beszerzési árak ingadozásának, ugyanis, ha a rendelet alkalmazása előtti 30 napban még egy „jó áron” beszerzett terméket forgalmazott, viszont június 1. után jelentősen megnő a termék beszerzési ára, akkor adott esetben még akár veszteséget is realizálhat a termék értékesítésén a rendelet 4 hónapig tartó hatálya alatt, így rendkívül tudatos átgondolást igényel az egy adott termékkörből történő megfelelő termék kiválasztása – hangsúlyozta Bagdi Lajos.
Ugyanakkor a rendelet alapján nem lehet egyszerűen csak megszüntetni/szüneteltetni ennek a terméknek a forgalmazását, ugyanis a kereskedő köteles az árcsökkentéssel érintett termék forgalmazására (legalább az általa a 2022. évben értékesített átlagos napi mennyiség tartására), ami a veszteségét adott esetben tovább növelheti.
A rendelet egyértelműsíti, hogy a legalacsonyabb bruttó kiskereskedelmi ár megállapítása során nem kell figyelembe venni a termék azon árcsökkentett bruttó kiskereskedelmi árát, amelynek alkalmazására a termék minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági idejének lejárta miatt, az azt megelőző 72 órában került sor. Ez azt jelenti, hogy – jegyezte meg a szakértő.
Fontos rendelkezés, hogy nem köteles a kiskereskedő az árcsökkentés alkalmazására azon akcióköteles termékkategóriánál, amelynél a rendelet május 5-ei kihirdetésének napján nem forgalmazott legalább 5 különböző terméket. Tehát
A bizonyítási terhet a rendelet a kiskereskedőre telepíti, ugyanis a rendelet alapján egy
ellenőrzés során a kereskedő a helyszínen köteles tájékoztatni a hatóságot a … a kereskedő által az elmúlt 30 napban alkalmazott legalacsonyabb bruttó kiskereskedelmi árról,
valamint többek között az új akciós árról és a kötelezően forgalmazandó mennyiségről. Ez szintén számos kérdést vethet fel, ugyanis Ennek hiányában, vagy bármilyen egyéb jogsértés esetén ugyanis jelentős bírságtételek szabhatóak ki (500 ezer forinttól 3 millió forintig termékkategóriánként), de akár fél évre be is zárható a jogsértéssel érintett üzlet – véli a Niveus Consulting Group partnere.
