A fővárosi önkormányzat nincs olyan pénzügyi helyzetben, hogy lakossági célú napelem-telepítéseket finanszírozzon vagy társfinanszírozzon. Viszont nagy mozgástere van abban, hogy segítsen elhárítani a bürokratikus akadályokat a családi- és társasházak megújuló energia projektjei elől. Ez nagyon fontos lépés lesz annak érdekében, hogy a budapestiek kivegyék részüket az energiaforradalomból, mely ha nem jön el, nagy bajban leszünk – fejtegette Karácsony Gergely főpolgármester, az április 5-i Budapesti Szolárkonferencián.
Szerinte a városvezetés tud és akar segíteni:
- A főváros, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetséggel együttműködésében létrehozta a Budapest Szolár Térképet, amelyen keresztül bárki egy gombnyomással meg tudja nézni, hogy abban a házban amelyben él, milyen potenciális napenergia-termelésre van lehetőség. A web-alapú térképes alkalmazás minden fővárosi épület esetében megmutatja, hogy a tető mekkora része alkalmas napenergia hasznosítására, azon milyen teljesítményű napelem fér el és az mennyi áramot lenne képes megtermelni. A szimulációk eredménye szerint összesen mintegy 5 gigawatt (GW) napelemes potenciált rejtenek a fővárosi tetők. (Összehasonlításképp Paks névleges kapacitása 2 GW)
- A főváros másfél millió eurós (körülbelül 560 millió forintos) EU-támogatást nyert a Budapesti Klímaügynökség létrehozására. Ez várhatóan 2024-ben kezdi meg működését és kezdetben a bankok által kihelyezhető támogatási konstrukciók kidolgozását fogja irányítani. Az energiahatékonysági beruházásokért és az energiaszegénység leküzdéséért a főváros egy többszereplős támogatási programot dolgoz ki.
- Megbíztak egy technológiai céget, a Meter Solutions Kft.-t, hogy mérje fel a budapesti elektromos hálózat terhelhetőségét, ezek a vizsgálatok jelenleg is tartanak. Minden kisfeszültségű szakasz esetében meghatározzák, hogy a hálózat a maximális telepíthető kapacitás hány százalékát képes befogadni – ennek alapján meghatározzák a teljes napelem kapacitást. A cél, hogy elkerülhető legyen a hálózat túlterheltsége.
- A főváros felméréseket végez a lakosság hozzáállását illetően a megújuló energia kérdéskörében, ezek alapján feltérképezik a negatív hiedelmeket. A napelemmel rendelkezők és napelembe beruházni tervezők körében végzett 1046 fős lakossági attitűd-vizsgálat során fény derült arra, hogy a fővárosi társasházak közel 60 százaléka nem tervez napelem-telepítést, például azért, mert bonyolultnak látja a szabályozást, vagy nem bízik az elvárható mértékű megtérülésben. Jelenleg nagyon alacsony az olyan többlakásos háztartásoknak az aránya, amelyek napelemet alkalmaznak. A városvezetés szerint ez probléma, amelyet kezelni kell.
- Az önkormányzat, az E.on Energiamegoldások Kft.-vel közösen egy kommunikációs kampányt indítana az elkövetkező hónapokban, hogy felkeltsék az emberek figyelmét a napenergia iránt.
Három nagy munkacsoportot állítottunk fel, ezek műszaki, társadalmi, illetve szabályozási szempontól vizsgálták a napenergia témáját. Miközben a műszakiak munkája gördülékenyen haladt, addig a másik két csoport kifejezetten mostoha körülményekkel találkozott szembe. Most a célunk, hogy azokat az adminisztratív és jogi akadályokat lebontsuk, amelyek ezek előtt a beruházások előtt tornyosulnak – összegzett Karácsony Gergely.
A fővárosban jelenleg mintegy 150 megawattnyi napelemes kapacitás létesült, a budapesti klímastratégia ambiciózus célja, hogy 2030-ra 1500 megawattra növeljék a városban működő napelemek teljes kapacitását és a távhőellátás legalább felét megújuló energiából fedezzék.
Káosz és ellentmondások a helyi szabályozásban
Jelenleg a főpolgármesteri hivatalon belül konfliktus van a várostervezési főosztály és a klímaügyi főosztály között. Előbbi az épület-, és örökségvédelmet, valamint a városképi arculatot tekinti fontosnak, utóbbi viszont azt, hogy minél több épületre telepítsenek napelemet. Először a saját házunk táján kell rendet tenni és az eltérő nézőpontokat összeegyeztetni, a rendeletváltoztatás folyamata ugyanakkor igen hosszadalmas – avatta be lapunkat Ámon Ada, Budapest klíma- és környezetügyi főosztályának vezetője.
A hivatal a főépítészi és várostervezési irodával, valamint a kerületi önkormányzatokkal is vitát folytat annak érdekében, hogy miként lehetne az arculati elemekre vonatkozó nagyon szigorú szabályokat enyhíteni.
Budapesten a napelemek telepítése szempontjából a fővárosi szintű, illetve a kerületi településrendezési és építési szabályok egyaránt irányadók. Ezt a területet a – jogszabálynak nem minősülő – településképi arculati kézikönyvek, valamint a jogszabálynak minősülő helyi építési szabályzatok és településképi rendeletek szabályozzák. A főváros és 23 kerületi önkormányzat szabályozása más és más, ami azt jelenti, hogy
Nem ritka az sem, hogy egyazon utca két oldalára nézve teljesen más szabályozás vonatkozik. A kerületi építési szabályzatok és a településképi rendeletek igen sokszínű, szerteágazó rendelkezéseket tartalmaznak, s előfordul, hogy teljesen más fogalmakat használnak ugyanarra a dologra.
A fővárosi szintű településképi arculati kézikönyv alapján az UNESCO világörökségi területen nem helyezhetők el napelemek. A világörökségi területen kívül eső történelmi belváros és az ahhoz csatlakozó modern beépítés esetén pedig csak olyan módon helyezhető el napelem, hogy az ne legyen látható bármely közterületről és egyéb látványpontokról.
Bizonyos kerületekben nem helyezhetők el napelemek az épületek homlokzatán (például a II. kerületben), máshol ez nem tilos, de részletesen szabályozott (így a III. kerületben), megint máshol csak konkrét megnevezett helyszíneken érvényes a tiltás. Sok kerületi jogszabályban megjelenik az a kitétel, hogy közterületről ne legyen látható a napelem, ugyanakkor nincs egyértelműen lehatárolva, hogy ez esetben mi számít pontosan közterületnek – csak az adott utca, vagy a kerület, vagy adott esetben a város bármely közterülete.
A kerületek településképi rendeletei az eljárásjogot is másként szabályozzák, van ahol környezetvédelmi és műemlékvédelmi szempontból semmit nem kell bemutatni, másutt viszont nagyon komplex tervekkel kell előállni az engedélyeztetésnél.
– szemléltette a főosztályvezető.
A főváros célja, hogy egységesítse a szabályozást, annak fogalmi rendszerét, és feloldja az ellentmondásokat. Térinformatikai rendszerek segítségével próbálják bemutatni, hogy melyek azok a tetőfelületek, amelyek fontos kilátópontókból, például a Budai várból és a Szent István Bazilika kupolájáról nem látszanak. Az olyan helyszínek esetében, ahol viszont láthatók, tisztázni kívánják a társhatóságokkal, vagy a kerületi önkormányzatokkal, hogy miként lehet mód a napelemek telepítésére.
Szeretnénk elérni, hogy mindenhol egyedi döntések szülessenek, a generálisan tiltó rendelkezéseket pedig helyezzék hatályon kívül. A kerületi építészek bevonásával egy szabályozási kézikönyv kidolgozását készítjük elő, amely az egyedi döntésekben nyújthat iránymutatást – vázolta Ámon Ada.
Gúzsba kötnek a kormányzati előírások
Lapunknál jelentkezett olyan vállalkozás, amely megkereste korábban a fővárosi önkormányzatot, de elutasították a napelemes projekt tervét. Az ajánlat az lett volna, hogy napelemeket telepítenek a metrógarázs tetejére és a BKV buszgarázsokra, és a megtermelt energia egy része a közlekedési cég számláját csökkentette volna. Az volt a válasz, hogy a főváros majd közberuházásban, uniós pénzből valósít meg ilyen beruházásokat.
A klímaügyi főosztályvezető azonban hitetlenkedve fogadta felvetésünket, szerinte kizárólag a kabinet rendelkezései szabnak gátat a napelemes rendszerek telepítésének. A háztartási méretű erőművekre vonatkozó betáplálási stop mellett tavaly decemberig az ipari fogyasztáscsökkentő erőművek engedélyeztetését is ellehetetlenítette egy rendelkezés, amelyet ugyan feloldottak, de a betáplálás továbbra sem elérhető a cégek számára.
A főváros minden napelemes projektet engedélyez, amelyet szabályozási szempontból megfelelőnek ítél – állította. Úgy látja: a problémák gyökere inkább a jogbizonytalanság, jelen helyzetben, ha születne egy kedvező kormányzati rendelkezés, már akkor sem hinnék el az emberek, hogy tartós marad.
