Bízom abban, hogy az uniós megállapodások még ebben a fél évben megszületnek, így a programok folytatásához nem kell felvenni pénzpiaci hiteleket – mondta a portálnak Kovács Árpád. (Mint lapunk korábban megírta, a devizakötvények kibocsátása csak igen drágán, a korábbinál is magasabb kockázati felár mellett lehetséges.)
Ha talpon akar maradni az államháztartás, nincs más lehetőség, mint a hiány kordában tartása, ugyanis ha a mostanihoz hasonló ütemben – két év alatt 7 százalékkal – folytatni kívánja a jövőben a GDP-arányos államadósság lefaragását, akkor kevésbe lehet majd számolni az inflációs bevételnövekedési hatással a nominális GDP alakulásában. (Idén a klasszikus esetét látjuk annak, hogy elinflálódik a magyar államadósság, a bruttó hazai termék nominális értéke 73,5 ezermilliárd forint körül alakulhat a tavalyi 64 ezermilliárd után.)
Ami az idei költségvetést illeti, februárban 1525 milliárdnál járt az éves deficit, hasonlóan, mint tavaly ilyenkor, ugyanakkor Kovács Árpád szerint 2023 első fele abban mindenképp eltérő, hogy ez az időszak nem a GDP növekedéséről szól, ami önmagában is „orrnehézzé” teszi ezeknek a hónapoknak a deficitpályáját. Szerinte valószínűsíthető, hogy az ősz ebben is változást fog hozni, amikortól vissza tudunk térni az erőteljesebb növekedésre mérsékeltebb infláció mellett.
Szerinte nem elérhetetlen a jövő évre tervezett 2,5 százalékos költségvetési hiány, a most látott folyamatok némi bizakodásra adnak okot. A KT jó ideje szorgalmazza a deficitcél mérséklését, ám azt is hangoztatta, hogy ehhez arra is szükség van, hogy a hazai és a külső körülmények ne váljanak lényegesen nehezebbé.
„Az utóbbi tekintetében a most látott folyamatok némi bizakodásra adnak okot. Ilyen az energia- és a nyersanyagárak mérséklődése, az infláció csökkenése és nem utolsósorban a közszektorban végbemenő, egyelőre nem kezelhetetlen gondokat okozó energia- és dologi költségmegtakarítás.”
