„Mérföldkőnek tartom a hazai korrupcióellenes küzdelemben mind a jelentés létrejöttét, mind azt, hogy az állami és civil oldal képviselői konstruktívan tudtak a közös célért együtt dolgozni és olyan javaslatokat megfogalmazni, amelyek mögött egyetértés van abban, milyen lépésekkel lehet a korrupció visszaszorítását elérni”, értékelte a testület tevékenységét a közlemény szerint Biró Ferenc, az Integritás Hatóság és a Korrupcióellenes Munkacsoport elnöke. „Köszönet illeti őket munkájukért, hiszen ez a munkatempó minden féltől különleges erőfeszítést igényelt”.
„A munka nem áll meg, néhány héten belül a munkacsoport újra asztalhoz ül, és összeállítja a 2023-as munkatervét. A folyamatos működésnek köszönhetően remélhetőleg további érdemi, konszenzusos javaslatok fognak születni, amelyek várhatóan nagyban hozzájárulnak a közélet tisztaságához és a korrupció visszaszorításához”, tette hozzá dr. Várady Szilvia, a Munkacsoport civil alelnöke.
Az első, 2022-ről szóló jelentés elkészülésének törvényi határideje 2023. március 15. A Korrupcióellenes Munkacsoport tavaly decemberben tartotta meg alakuló ülését. A gyors előkészítés érdekében öt, folyamatosan működő almunkacsoportot hoztak létre, amelyek területei: közbeszerzés, uniós és nemzeti támogatási programok, közadatok nyilvánossága és transzparencia, büntetőjogi, büntetőeljárási, valamint ügyrendi és monitoring.
A Munkacsoport március 13-i ülésén tartott szavazáson a dokumentumot elfogadták. Mindkét oldal támogatásával több ajánlást is sikerült megfogalmazni a 2022-es év és az azt megelőző időszak jogszabályi környezetének leírása mellett.
Ezek közül az egyik legfontosabb az edukáció: a korrupció elleni fellépés elképzelhetetlen az erkölcsi alapok, a hivatásrendi értékek folyamatos erősítése, az állampolgári aktivitás, a bizalom megteremtése, valamint az egyéni felelősségvállalás tudatosítása nélkül. A testület ezért szorgalmazza az összeférhetetlenségről, valamint a korrupció megelőzéséről szóló iránymutatások, kampányok, tréningek, konferenciák létrejöttét, amelyek a gazdasági szereplőket és a társadalom egészét célozzák meg, többek között a közbeszerzési eljárásokban résztvevőket is (pl. ügyintézők, közszféra munkatársai).
A Munkacsoportban olyan előremutató konszenzusos felvetések is születtek, mint például a vagyongyarapodási vizsgálat alkalmazási körének bővítése, a vesztegetés, befolyással üzérkedés bűncselekmények elkövetésének gyanúja esetére is. Az almunkacsoportokban a civil tagok által előadott minden javaslatot mérlegeltek: voltak, amelyek több munkát, hosszabb vizsgálatot igényelnek az állami szerveken belül, így ezek várhatóan a 2023-as munkatervbe kerülnek be.
A Korrupcióellenes Munkacsoport a jogszabály szerint a jelentést a kormánynak nyújtja be, amely az abban foglalt javaslatokat két hónapon belül, soron kívül megvitatja. Ha valamelyik javaslatot nem hajtja végre, döntésének indokairól tájékoztatja a Munkacsoport elnökét. A dokumentum teljes terjedelmében a kormany.hu-n lesz elérhető.
Nem minden civil tag szavazta meg
A szervezet közleménye alapján akár azt is gondolhatnánk, minden gömbölyű volt. Csakhogy, mint az Átlátszó megírta, A Transparency International Hungary, a K-Monitor és az Átlátszó delegáltja nemmel szavazott, két további civil tag tartózkodott az Integritás Hatóság mellett létrejött Korrupcióellenes Munkacsoport első éves jelentéséről szóló hétfői szavazáson. Az Átlátszó azért nem szavazta meg a rohammunkában készült jelentést, mert a kormányoldal nem támogatta az egyes kiemelt állami szervek sajtókapcsolatainak, pontosabban egyes sajtótermékek diszkriminációjának vizsgálatára vonatkozó javaslatunkat, és „civil álláspontként” jelenítette meg a közérdekű adatok megismerhetősége körében az elmúlt tíz évben sorozatosan megvalósított jogkorlátozásokat.
Kiemelt kép: Novák Katalin köztársasági elnök kinevezi Bíró Ferencet az Integritás Hatóság elnökévé a Sándor-palota Tükörtermében 2022. november 4-én.
