Az MNB nevében telefonálhatnak a csalók azzal, hogy megmentik, de valójában lenyúlják a pénzünk

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyfélbejelentések alapján értesült arról, hogy

• ismeretlenek a jegybank nevében telefonon keresnek meg magyar magánszemélyeket.
• Sürgős intézkedést kérnek tőlük és
• segítséget (például „vírusirtó” programot) ajánlanak nekik
• az állítólagosan „megtámadott” bankszámlájuk elleni védekezéshez.

Az állításuk szerint az MNB nevében telefonálók – akik úgymond „közreműködnek a banki utalásokban” – arról érdeklődnek, hogy az ügyfél indított-e utalást bankszámlájáról, mert csalás gyanúja merülhetett fel. Ha a hívott fél nem működik együtt, a csalók a bankszámla „befagyasztásával” fenyegetőzhetnek.

A jegybank leszögezte,

• nem végez közvetlenül lakossági vagy vállalati ügyfelek számára semmiféle kereskedelmi banki elszámolási, vagy adminisztrációs tevékenységet, így
• nem vesz részt a banki utalásokban, és nem kezdeményez átutalással kapcsolatos telefonhívásokat.

hozzátették, sem az MNB, sem a kereskedelmi bankok nem kérik el soha az ügyfelektől telefonon vagy elektronikus úton azok bizalmas azonosítóit (pl. internet- vagy mobilbanki jelszót, SMS-ben kapott megerősítő kódot). Ilyen telefonhívásnál így érdemes pontosító kérdéseket feltenni, gyanús esetben megszakítani a kapcsolatot és az ismert banki ügyfélszolgálati telefonszámon érdeklődni.

Célszerű az ilyen csalárd telefonhívásokat jelezni az MNB-nek és a rendőrségnek, akár magánszemélyeket, akár gazdasági társaságokat érintenek. Ha egy ügyfél esetleg mégis küldött pénzt a csalóknak, az MNB szerint érdemes azt is haladéktalanul bejelenteni a bankjának (az összeg visszaszerzése érdekében) és a nyomozó hatóságnak.

Ne dőljünk be

A kibercsalások során telefonon, SMS-ben vagy e-mailen, megtévesztéssel, érzelmi manipulálással próbálják rávenni az ügyfeleket, hogy adják ki bizalmas, titkos banki azonosító adataikat (belépési azonosító, jelszó, PIN-kód, telekód stb.). Előfordulhat, hogy a csalók e-mailben vagy akár egy népszerű csevegőprogramon keresztül hamis banki honlapra invitálnak vagy egy „vírusirtó” (valójában kémprogram) letöltését kérik.

A letöltéssel vagy a linkre kattintva az ügyfelek maguk szolgáltatják ki a csalóknak banki adataikat a hamis banki honlapon, illetve ártó szándékú vírust (trójai programot) helyeznek el számítógépükön. Utóbbival ugyanis távoli hozzáférést tesznek lehetővé banki eszközeikhez a csalóknak.

A kiberbiztonsági kockázatok megelőzése, csökkentése érdekében az MNB, több egyéb hatóság, a Magyar Bankszövetség és a pénzpiac szereplői nemrég KiberPajzs néven közös oktatási kampányt indítottak el az elektronikus pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek támogatására. Ennek kapcsán megújult az MNB Pénzügyi Navigátor internetes oldalának digitális biztonsággal kapcsolatos fejezete is, amelyen további hasznos információkat találhatók a témában.