Ezek a számok jelentős lassulást mutatnak, viszont ha más szemszögből nézzük, 2022 előtt öt éven keresztül folyamatosan átlagosan 15 százalékkal növekedett az építőipar teljesítménye, ehhez képest, ha a tavalyi év egészét vesszük, ez az ötödére, 3 százalékra esett vissza.
Elvégre ha 2022 egészét nézzük, akkor még mindig 3 százalékos növekedésről beszélhetünk. Az adatok egyébként meglehetősen ellentmondásosak, míg az építőipari ágazatok közül az épületek építésében 6,5 százalékkal nőtt, az egyéb építmények építésében 16,3 százalékkal csökkent a termelés – hívta fel a figyelmet a szakember.
Utóbbi ágazathoz tartoznak többek között az út, vasút és egyéb közművek, amelyeket többnyire kormányzati és önkormányzati szereplők szoktak megrendelni, és jellemzően a központi költségvetésből, vagy európai uniós támogatásokból finanszírozzák.
Utóbbi források tavaly nem jöttek, és az állami költéseket is vissza kellett fogni, emiatt jött össze ez a visszaesés éppen ezen a területen. Az év második felétől a rendelésállomány folyamatosan csökkenni kezdett, decemberben pedig már minden területen érezhető volt, hogy baj van, és van olyan számadat is, amely a jövőre nézve nem sok jót ígér.
Mi ez a mutató?
A decemberben megkötött új szerződések értéke. Ez jelzi ugyanis előre, hogy idén mivel számolhatnak az építőipar szereplői, és ez a szám a
Ebből már most kikövetkeztethető, hogy idén az építőipar teljesítménye csökkenni fog.
Ennek mértéke az infláció függvényében még változhat jó és rossz irányba egyaránt, de most, az év elején az ÉVOSZ várakozása az, hogy 10-15 százalékkal fog csökkenni az építőipar teljesítménye.
Ez már az a szint, amikor elindulnak a leépítések, bezárások?
Ezek átlag számok, nyilván vannak olyan vállalkozások, amelyeknek jobban megy, és olyanok is, amelyek sokkal rosszabb helyzetben vannak. Lehetnek olyan cégek, amelyek az eddig megszokott bővüléshez képest 30 százalékos visszaesést szenvednek el idén.
Valószínűleg lesznek majd leépítések, az építőiparban a legnagyobb költségtényező – 55 százalék – az élő munkaerőhöz kötődik, ahol ekkora visszaesés lesz a megrendelésállományban, ott a segédmunkások egy részétől biztosan meg fognak válni. A mérnökökhöz és a szakmunkásokhoz a végsőkig fognak ragaszkodni a cégek, és meg is fizetik őket, hiszen ha ezek az emberek elindulnak Nyugat-Európába munkát vállalni, nagyon nehéz lesz visszahozni őket.
Az őrült áremelkedéseket egy idő után a lakosság nem fogja bírni, és az év végére bezuhannak a megrendelések. Csakugyan így történt?
Koji László szerint ez be is következett. Rendelkezik ugyan tartalékkal a lakosság, de közel sem annyival, ami egy lakásfelújításhoz, építkezéshez szükséges. Mindenképp szükség lenne hitelre, csakhogy a két számjegyű kamatok mellett ezt nem vállalják, inkább kivárnak.
Ezért szorgalmazzuk, hogy legyen egy 5 százalékos, államilag támogatott, lakásépítésre fordítható hitel, vagy ha legalább részlegesen hozzá tudna férni Magyarország az uniós pénzekhez, azok jelentős része eleve energetikai megtakarításokat szolgálna, abból jelentős összegeket lehetne erre a területre csoportosítani – magyarázta.
