Minden év, sőt minden hónap kihívás a megmaradt magánnyugdíjpénztáraknak, meg kell küzdeniük azért, hogy fennmaradhassanak. Nem csak a működésüket kell valamiből megoldani az emelkedő árak, rezsiköltségek mellett, de a tagságot is folyamatosan aktivizálni kell. Ha ugyanis nem érik el a tagok legalább 70 százalékánál, hogy rendszeresen befizessék a tagdíjakat, a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) el kell rendelnie az intézmény végelszámolását.
Az MNB havonta nézi az arányokat, az előző hat hónap átlagát veszi alapul, és ha azt látja, hogy két egymást követő hónapban az előző hat hónap átlagában nem volt meg a 70 százalékos arány, akkor lépnie kell. Vagyis egy-két gyengébb hónapot egy-két erősebb elvileg képes kompenzálni, de igazából akkor van biztonságban a nyugdíjpénztár működése és a tagok vagyona, ha minden hónapban megvan a 70 százalék. Most februárban a tavaly augusztustól idén januárig tartó időszakot nézi meg az MNB, márciusban a 2022. szeptember – 2023. február közötti hónapokat vizsgálja majd meg.
A 2011-es államosítást követően négy magánnyugdíjpénztár maradt fenn végül, a taglétszámuk is lassan, de folyamatosan csökken, jelenleg kicsivel 52 ezer fölött van. A tagdíjfizetési arányra vonatkozó előírást 2015 óra kell betartaniuk az intézményeknek, és úgy tűnik, eddig nem volt ezzel probléma.
Emelkednek a díjak
A legnagyobb magánnyugdíjpénztár a Horizont most kampányol éppen, hogy fizessék be a tagok az idei évre szóló tagdíjakat. A pénztárnak 33,5 ezer tagja van, közülük 23,5 ezernek kell fizetnie ahhoz, hogy a tagság 165 milliárd forintos vagyonát semmiképpen se államosíthassák. A pénztár honlapján számláló jelzi, hogy áll a tagdíjfizetés, a mutató folyamatosan emelkedik, de messze van még a megnyugtató 70 százaléktól. Bíznak persze abban, hogy március végére, ahogy a korábbi években is, eléri a befizetések aránya a kritikus szintet, és újabb egy évre fellélegezhetnek a tagok.
Maga a tagdíj nem sok, évek óta változatlanul 2400 forint egy évre, ebből viszont az intézmények csak 2,5 százalékot vonhatnak el a működésükre, vagyis 60 forintot. Ha a 33,5 ezer tag mindegyike fizetne, az akkor is mindössze 2 millió forint lenne évente, amiből nyilvánvalóan nem él meg az intézmény. A pénztár ezért adományt is gyűjt, amelynek az összege viszont emelkedett az idén, a korábbi 9600 helyett 10 600 forintot kérnek a tagoktól. Ahogy a tagdíjat, úgy az adományt sem kötelező persze befizetni, de a tagság kétharmada tavaly megtette.
Ez elemi érdeke mindenkinek, aki hozzá szeretne majd férni a pénztárban lévő megtakarításához, hiszen az MNB akkor is bezárhatja az intézményt, ha az fizetésképtelenné válik. Jelenleg a Horizont az egyetlen olyan magánnyugdíjpénztár, ahonnan ki tudják venni a tagok a pénzüket, az intézmény most 35 embernek fizet járadékot.
A Budapestnél megnyugodhatnak, máshol hónapról hónapra megy a matek
A Horizont egy évre előre bekéri a tagdíjakat, tehát ha a kampány végére összejön a 70 százalékos befizetési arány, akkor a tagok pénze egy éven át biztonságban lesz. A Budapest Magánnyugdíjpénztárnál is ez a stratégia, csak ők már túl vannak a kampányon, amelyet a tavalyi utolsó negyedévben tartottak. A tagdíjfizetési arány náluk 80 százalék körül van, 2023 egészére is megvan már a 70 százalék. A tagdíj ugyanannyi, mint a Horizontnál, az adomány viszont kevesebb, csak 6 ezer forint évente, ez a tagság fele hajlandó befizetni.
A Szövetség Nyugdíjpénztár és az MKB havonta szedi be a tagdíjakat, bár azt is elfogadják, ha valaki egy évre előre fizet. A tagság így minden hónapban izgulhat, hogyan alakulnak majd a számok. A Szövetség a Facebook-oldalán jelenti be hónapról hónapra, ha eléri a kritikus szintet, ez most január 25-ére sikerült. Általában a tagok 72-73 százaléka fizet rendszeresen, és 30 százalékuk fizet valamennyi adományt. Az ajánlott összeg 5 ezer forint, de nem mindenki teljesít ennyit – közölte Kutiné Csurgai Ágota ügyvezető igazgató. Külön kampányt nem indítanak a tagdíjfizetésekről, de minden hónapban értesítik azokat, akiknek elmaradásuk van.
Az MKB Nyugdíjpénztár magán ágazatának a tagjai is többnyire aktívak, így a tagdíjat fizetők aránya folyamatosan 70 százalék feletti, 2022. év végén a tagdíjfizetési arány mintegy 79 százalékos volt. A többi intézményhez képest valamivel magasabb tagdíjat és adományt kérnek, mindkettőnek havi 1000, vagyis évi 12 ezer forint a mértéke. Utóbbit viszont náluk is kevesen, csak a tagság mintegy 30 százaléka fizeti be.
A pénztárak még egy kis segítséget kaptak, hogy finanszírozhassák a működésüket. Egy 2017 végén elfogadott törvénymódosítás óta költségként a tagok egyéni számláján fennálló egyenleg 0,3 százalékát elszámolhatják abban az esetben, ha a vagyonkezelési tevékenység ellenértékét ebbe a költségbe beszámítják. Ez már jelentősebb összeg, százmilliós nagyságrendű még a közepesebb méretű pénztárakban is. Ebből persze ki kell fizetni a befektetési alapkezelőket is, de megkönnyíti a gazdálkodást. Mindennek ellenére az MNB adatai szerint a magánnyugdíjpénztári szektor tavaly a második és a harmadik negyedév végén is működési szinten enyhén veszteséges maradt.
Mi történik, ha elindul a végelszámolás?
Ha a tagok aktivitása csökken, és az MNB elindítja a végelszámolást, akkor a tagság két lehetőség közül választhat. Az egyik az, hogy átlép egy másik, fennmaradó intézménybe, és ott gyarapítja tovább a megtakarítását. Ha nem intézkedik erről, akkor automatikusan visszaléptetik az állami nyugdíjrendszerbe, és az államhoz kerül a megtakarítása is. Annyi engedmény van, hogy a reálhozamot – infláció fölötti hozam – felveheti. Már ha van ilyen, az elmúlt években ugyanis az önkéntes nyugdíjpénztárokhoz hasonlóan a magánnyugdíjpénztárak hozama sem volt fényes, az infláció viszont magas volt, így a felvehető reálhozam az utóbbi két esztendőben sokaknál lenullázódhatott.
