A napokban hagyta jóvá a kormány annak a koncepcióját, hogy hogyan szeretnénk az építészetet és az építésügyet megváltoztatni Magyarországon – egyebek mellett ezt is elmondta Lázár János az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) podcastcsatornáján, a Spakliban.
A Világgazdaság cikke szerint az építési és közlekedési miniszter jelezte, hogy az általa vezetett tárca most terjesztette elő az állami beruházások rendjéről szóló törvényt. Szerinte ez mindent meg fog változtatni, az építőipar teljes struktúráját.
Van egy makroszintű nemzetgazdasági megközelítés: Magyarországot fel kell zárkóztatni, az államnak sokat kell építeni, magyaroknak kell építeni, hogy a magyarok haszna legyen. Ezt úgy kell szabályozni, hogy a valóságban létre is jöjjön
– fogalmazott.
Jelezte, hogy 2010 és 2022 között összesen 25 ezermilliárd forintot költött el a magyar állam fejlesztésekre, ami a teljes hazai beruházási portfólió harmada. Ez az arány a legmagasabb az EU-ban. Ugyanakkor ez szükséges, mert a lemaradás csak akkor pótolható be, és a különbség Ausztria és Magyarország között csak akkor csökkenthető, hogyha az állam a legnagyobb beruházó.
„Magyarország a világ kétszáz országa közül a 45-50. legfejlettebb. Az a kérdés, hogy tovább tudunk-e lépni” – tette fel a kérdést. Ezért is tartja nagyon fontosnak, hogy fejben rendben legyen, mit akarunk a következő tíz évben az országgal annak érdekében, hogy közepesen fejlett országból fejlett vagy nagyon fejlett legyen, Európa egyik legjobb helye.
Közölte, abban gondolkodnak, hogy a következő tíz évben lesz európai uniós fejlesztési forrás, és lesz hazai forrás is, egyre kevesebb EU-s pénz és egyre több hazai forrás. Ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy a háború és a háború miatti infláció gigantikus mennyiségű pénzt visz el a költségvetésből. Ezért neki nemcsak jót és jobbat kell építenie, hanem kevesebből többet.
A legfontosabbat megtanulta, hogy a beruházásokat sokkal jobban elő kell készíteni. Ennek az lesz az ára szerint, hogy 2023 elején még vannak kint beruházások, 2023 második felében ürülni fog a piac, és lesz egy fél-háromnegyed év, amely nehéz lesz 2023 őszétől 2024 nyaráig. Akkortól viszont „az európai uniós források nyilván meg fognak indulni, és a kormány által elfogadott beruházási tervekre több forrás lesz.”
Azok a vállalkozók, akik sok pénzt kerestek az elmúlt tíz évben, tisztességesen tudtak fejlődni, sokat forgattak vissza a cégükbe, és keveset vettek ki, nekik is a tartalékokhoz kell majd nyúlniuk. Szerinte ennek kapcsán a legfontosabb ügy a munkaerő és a kapacitás megőrzése.
A legnagyobb hibának gondolnám, ha egy építőipari vállalkozó elengedné a csapatát, és az átmenne Ausztriába. Ha megint kimegy ötvenezer magyar építőipari munkás Ausztriába, akkor 2024–2025-ben nem lesz olyan munkás, aki építeni tudna
– mondta.
Bejelentette, hogy azon dolgoznak Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterrel, hogy átmeneti támogatásokat tudjanak biztosítani a bajba jutott vállalkozásoknak. Vagy az energiaszámláikhoz járulnak hozzá, vagy a működési kapacitás lekötéshez.
Arról is beszélt, hogy a fegyvergyártás vagy a fegyvergyárak építése előtérbe kerül.
Beszéljünk világosan, Magyarországon is fegyvergyárak fognak épülni. Fegyvergyártás lesz, repülőgép-, harcirepülőgép-gyártás lesz. A lengyelek 10 milliárdért vesznek fegyvereket, tehát egy építőiparos gondolkodhat úgy, hogy ipari csarnokot fogok építeni, csak most fegyvergyáraknak.
– jelentette ki Lázár.
A magyar történelemről szóló könyvekben majd arról szeretne olvasni, hogy Magyarország Orbán Viktor és a Fidesz kormányzásának eredményeképpen visszanyerte a regionális vezető szerepét a harmincas évekre.
„Magyarország ennek a régiónak ezer éven keresztül a vezető hatalma volt a Kárpátoktól délre. Azt gondolom, a régió két részből áll: a Kárpátoktól északra a lengyelek, a Kárpátoktól délre pedig Magyarország és Budapest. Azt gondolom, hogy a 2030-as évekre a vezető-húzó szerepünket vissza tudjuk szerezni, ehhez jó úton haladtunk, erről az ambícióról nem lehet lemondani” – összegzett.
