Gazdaság

Beindult a vajcsata, de a diszkontláncok más élelmiszereknél is tervezik az árcsökkentést

Getty Images
Getty Images

Először az Aldi, majd a Lidl is bejelentette, hogy csökkentette a vaj árát, és mint lapunk megtudta, a Penny is meglépte ezt – ezek a láncok 20–25 százalékos árcsökkentést hajtottak végre egyes import, illetve magyar vajaknál. A beérkezett válaszok alapján más élelmiszerekkel kapcsolatban is hallhatunk majd ilyen üdítő híreket a közeljövőben, ami igazán ránk fér, ha a decemberi, majdnem 45 százalékos élelmiszerinflációra gondolunk, illetve ha az üzletekben mérlegeljük, mit engedhetünk meg magunknak, és mit nem.

Ekkora súlya van a vajárcsökkentésnek

Egymás után tehát három diszkontlánc döntött úgy, hogy csökkenti a vaj árát.

  • Az Aldi február 6-ától tartós, 20 százalékos árcsökkentést jelentett be, két import sajátmárkás és egy magyar beszerzésű vajra. Közlésük szerint ez a három vaj teszi ki az áruházlánc forgalmának több mint felét.
  • A Lidl február 8-ától csökkentette tartósan két sajátmárkás vaja árát 25 százalékkal, továbbá egy hazai vaj árát 21 százalékkal. Ők azt írták, ez a három termék tette ki a vajforgalmuk 60 százalékát az elmúlt negyedévben.
  • Mint lapunk megtudta, a Penny is csökkentette egyes általa forgalmazott vajak árát – egy import termék 25 százalékkal lett olcsóbb, a többi 20 százalékkal. Az egyik sajátmárkás termékük február 9-étől, egyéb vajas termékeik (összesen hatról van szó, köztük két magyar vajról) pedig előző naptól olcsóbbak.

De mihez képest értékeljük ezt az árcsökkentést? A KSH adatai alapján a vaj ára 2021. januárhoz képest 2022. decemberre majdnem két és félszeresére emelkedett átlagban – konkrétabban a 100 grammos, 80 százalékos zsírtartalmú vaj ára 332 forintról 797 forintra hízott. A látványosabb árnövekedés a tavalyi év közepétől következett be, mint az ábrán is látszik.

A 20–25 százalékos árcsökkentés tehát azt jelenti, hogy a szóban forgó termékek ára visszamegy nagyjából a tavaly szeptemberi szintre.

A vaj súlya egyébként nem túl jelentős a KSH adatai szerint a magyar háztartások fogyasztásán belül. Az összes átlagos zsiradékfogyasztás 2020-ban 20,9 kg volt, ebből a vaj, vajkrém 1,5 kg-ot tett ki. Összességében éves szinten átlagban 336 kg-ot fogyasztottunk a különféle ennivalókból fejenként, így a vaj mindössze 0,45 százalékot tett ki a fogyasztásunkból és a vásárlásainkból.

Olcsóbb lett a beszerzés, ezért csökkenthették a vaj árát a diszkontok

Az Aldi a vajárcsökkenést azzal indokolta, hogy az utóbbi napokban jelentős változás ment végbe a nemzetközi tejpiacon. A nagyobb mennyiségben előállított nyerstej miatt megnőtt a kínálat, ami a nyerstej árának csökkenéséhez vezetett. Illetve januárban számos beszállítói szerződésük lejárt, és most alacsonyabb beszerzési árakat értek el. A Lidl is utalt arra, hogy a piaci változásokra reagáltak. A Penny pedig a többi között azt írta megkeresésünkre, hogy folyamatosan tárgyalnak a beszállítóikkal a kedvezőbb beszerzési árakért.

Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) 2023. januári tej- és tejtermékjelentésében azt írja, 2023 harmadik hetében a világpiacon 26 százalékkal, Németországban 20 százalékkal csökkent az ömlesztett vaj értékesítési ára az előző évihez képest. A hazai előállítású adagolt vajak feldolgozói értékesítési ára 73 százalékkal, a vajkrémeké 50 százalékkal emelkedett 2021 és 2022 decembere között. A KSH adatai szerint ugyanebben az időszakban a vaj fogyasztói ára megduplázódott. Vajból és vajkrémből egyébként nem vagyunk önellátók, és mintegy 7,5-szer annyit hozunk be külföldről, mint amennyit a hazai gyártásból exportként értékesítünk.

Találtunk még egy érdekes ábrát is az AKI jelentésében, amin az látszik, hogy miközben tavaly az év vége felé például Németországban már lejjebb ment a vaj feldolgozói értékesítési ára, Magyarországon még mindig meredeken emelkedett.

Lehet, hogy hamarosan más élelem is olcsóbb lesz

És hogy mi várható a közeljövőben az átlagban legutóbb majdnem 45 százalékos inflációval sújtott élelmiszerek árainál? Az Aldi saját bevallása szerint keresi a lehetőséget, hogy még több magyar és nemzetközi vajtermék árát vigye lejjebb, illetve bíznak abban, hogy a vajárak csökkenése csupán a kezdet, és a tejtermékeknél, illetve általában az élelmiszereknél is további árcsökkentések jöhetnek náluk. Hozzátették, a cég beszerzői most is azon dolgoznak, hogy minél több terméknél tudják tartósan csökkenteni az árakat. Az árcsökkentés mértékéről és az érintett termékkategóriákról pedig hírt adnak majd. A Lidlnek is célja, hogy az elkövetkező hónapokban további árcsökkenést, kedvezményeket tudjon biztosítani minél több árukategóriában, de ennél többet üzleti titokra hivatkozva nem árultak el.

A Penny megfogalmazása szerint vannak olyan termékkategóriák, ahova előbb, vannak, ahova később érkezik meg a nemzetközi trendeknek megfelelő, a nemzetközi piacon már tapasztalható árcsökkentés lehetősége. A fogyasztói kosarak átalakulása az utóbbi fél évben szemmel látható. Érzékelhető az eltolódás a sajátmárkás és a kedvezőbb árú termékek irányába, valamint

megfigyelhető bizonyos termékkategóriák visszaesése – ezek jellemzően olyan termékcsoportok, amelyek a fogyasztó számára már-már luxuscikké váltak

– tették hozzá. Továbbá az is tapasztalják, hogy az akciók iránti nyitottság jelentősen megnőtt, így ezeknek is kiemelt szerepet szánnak.

A Metro a 24.hu-nak küldött válaszában hangsúlyozta, nagykereskedelemi vállalatként az ő céljuk alapvetően a profi vevők (vendéglátóipari és kiskereskedői szektor) igényeinek kiszolgálása, ezért több ezer terméknél alkalmaznak meghatározott mennyiség felett kedvezményes ajánlatokat. Amennyiben csökkenést tapasztalnak a beszerzési áraikban, azt a fogyasztói árakban is érvényesítik.

Ugyanerről biztosította lapunkat a többi lánc is. A Tesco megkeresésünkre azt válaszolta, hogy árakról, árazási stratégiáról előre tekintve nem áll módjában nyilatkozni – üzleti titokra és versenyjogi szabályokra hivatkozva. Általánosságban ugyanakkor azt írták: tisztában vannak vele, hogy a jelenlegi inflációs környezet milyen kihívásokat jelent a háztartásoknak, és felsorolták azokat a lehetőségeket, amelyekkel segíthetnek spórolni a vásárlóknak, például azzal, hogy náluk több száz termékre van tartósan alacsony ár.

Stratégiai információkat tényleg nem közölhetnek

Mivel a Tesco a versenyjogi szabályokat is említette, megkérdeztük a Gazdasági Versenyhivatalt, válaszolhat-e egy áruházlánc arra az újságírói kérdésre, hogy tervezi-e a vaj (vagy más élelmiszer, termék) árának csökkentését, és ha válaszol, azzal sért-e versenyjogi szabályt. A GVH leszögezte, nincs jogi lehetősége elvi állásfoglalást adni vállalkozások konkrét magatartásáról. Általánosságban azt írták, a versenyjog a vállalkozásoktól elvárja, hogy piaci döntéseiket önállóan hozzák meg, mellőzve a versenytársaikkal akarategységben tanúsított piaci magatartást. Ennek megfelelően (a körülményektől függően) jogellenesnek is minősülhet – akár közvetlenül, akár közvetetten, például a sajtón keresztül – stratégiai jelentőségű információkat vagy adatokat megosztani a versenytársakkal, főként a közeljövőben alkalmazandó árakra és forgalmazási mennyiségekre vonatkozóan. Nyilván ezzel tisztában vannak a láncok is, ezért nem mondtak jövőbeni árakat.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik