Múlt szeptemberben új tag került be a Szerencsejáték Zrt. igazgatóságába: a legfőbb ügyész, Polt Péter feleségét, Polt-Palásthy Mariannát érte a megtiszteltetés, hogy a testület tagjaként a pénzgyár ügyeiben hozzon döntéseket. Pénzgyárat írtunk, mert a szerencsejátékokon belül a lottósorsolás, a sportfogadás szervezése és a kaparós sorsjegyek forgalmazása állami monopólium, ami óriási szelete a piacnak.
A legutolsó lezárt évben,
Történt ez a Covid-lezárások második évében, amikor a világ még nem tanulta meg tökéletesen az együttélést a járvánnyal, s ha nem is olyan számban, mint egy évvel korábban, de sportesemények is elmaradtak. A cég szerencséjére a labdarúgó Európa-bajnokságot megtartották (azt is egy évvel később, mint kellett volna), ami jelentősen megdobta a sportfogadás forgalmát.
Időközben megváltoztak a piaci feltételek, 2023-tól például már nemcsak az állami cég szervezhet online sportfogadást. Erre a lépésre az Európai Unió piacszabályozási normái miatt kényszerült a kormány. A piacot kontrolláló Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) az online felületén egyelőre egyetlen új szereplőt sem tüntet fel, de a sportfogadás regisztrációja időigényes, így nem kizárt, hogy néhány hónapon belül új szereplők lépnek be a piacra. Amelyek már eddig is jelen voltak, de tevékenységük sértette a magyar jogszabályokat – amire a fogadók fittyet hánytak, amikor külföldi bejegyzésű, de nálunk is elérhető oldalakon tették meg tétjeiket.
Az SZTFH szerint a piac kétharmadát a határon túli szolgáltatók fedték le, szóval a jogszabályok kiigazítását a valóság is kikényszerítette.
Annak a törvényi feltételnek például nehezen tud megfelelni a legtöbb szóba jöhető társaság, hogy csak olyan cég kaphat engedélyt online sportfogadás nyújtására, amelyik az elmúlt öt évben nem folytatott illegális sportfogadási tevékenységet az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban, pontosabban ezzel kapcsolatban nem született jogerős döntés ellene valamelyik EGT-tagállam bíróságán.
Egy biztos, az SZTFH oldalán egyelőre egyetlen más céget sem tüntetnek fel a Szerencsejáték Zrt.-n kívül, amelyik megkapta volna az engedélyt a távszerencsejáték szervezésére. Ennek elvileg lehet adminisztrációs akadálya is, mivel az engedélykérelem elbírálása 120 napot vehet igénybe, de mint jeleztük, a nehezített pálya miatt sok ismert külföldi fogadóoldal maradhat távol a magyar piactól. Lapunk szűrése szerint mindazonáltal nem nagy számban jegyeztek be olyan vállalkozást az elmúlt egy évben, amelyik szerencsejáték szervezéssel foglalkozik: túlnyomó többségük egyéni vállalkozó, illetve kisvállalkozás, amelyekről nehezen képzelhető el, hogy egy nagy fogadócéget képviselnének Magyarországon, sokkal inkább az, hogy lottózókat vezetnek. Az engedélyezési eljárás leírásában mindazonáltal közokiratban meghatalmazott és a hatóság által nyilvántartásba vett képviselőről esik szó a külföldi cégek esetében, ez a kritérium pedig egy jogi irodára is ráillik.
A jogszabályi korlátokkal tér nyílik viszont az itthoni versenyzőknek.
Az immár közös érdekeltségükbe tartozó LVC Diamond Játékkaszinó Üzemeltető Kft. ugyanis megfelel a feltételeknek, 2017 májusában startolt az online kaszinójuk (akkor még Andy Vajna érdekeltségébe tartozott a cég), vagyis papíron teljesül a jelentkezőkkel szemben támasztott feltétel az ötéves szerencsejáték-szervezői gyakorlatról. Ha a haszonhúzó tulajdonosok megfelelősségét vizsgálja a hatóság, akkor már felvetődnek kérdések, hiszen Garancsi István 2020-ban vette át az LVC-t, Vajna 2019-ben bekövetkező elhunyta után. Ebben az esetben nem teljesül az ötéves elvárás.
Kérdésekkel fordultunk az SZTFH-hoz, hogy megtudjuk, érkezett-e már hozzájuk engedélykérelem, indult-e ezzel kapcsolatos eljárás, ám a hetekkel ezelőtt elküldött kérdéseinkre nem kaptunk választ, bár annak várható érkezéséről telefonon igyekezett biztosítani minket a hatóság egyik munkatársa.
Az egyéb szerencsejátékok közül a kaszinók üzemeltetése a jelenlegi formájában 2014-ben került a NER birtokába, a Fidesz-kormányhoz leglojálisabb üzletemberek bevonásával. A lóversenyfogadás szervezése sem a Szerencsejáték Zrt.-hez tartozik, de itt érvényesül az állam teljes kontrollja, a Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft.-n keresztül, melynek felügyelőbizottságába tavaly májusban került be Vida József, a Takarékbank volt vezetője, nem mellesleg Mészáros Lőrinc régi cimborája. E barátság sem volt elég azonban ahhoz, hogy Vida körön belül maradjon, kiszorult az új szuperbank (amely a Budapest Bank, a Takarékbank és az MKB egybeolvadásából jött, illetve jön létre) irányításából, érdeklődése ezek után fordult még jobban hobbija, a lovak felé.
Abban az időben mozgás volt a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, Rogán Antal alá tartozó Szerencsejáték Zrt. testületeiben is, tavaly nyáron került be a zrt. felügyelőbizottságába Guller Zoltán, akinek kormányzati tisztsége is van: az egységes, átlátható és strukturált kormányzati informatika és e-közigazgatás működtetéséért, fejlesztéséért felelős miniszteri biztosként felügyeli a digitális területet. Guller egyben a Magyar Turisztikai Ügynökség igazgatósági elnöke, vezérigazgatói hivatali ideje alatt az ügynökség bőkezűen osztogatta a támogatásokat a NER-köreibe tartozó vállalkozóknak. Fb-tag Rogán Antal egykori sajtósa, Hegyi Eszter is, aki jelenleg a Kormányzati Tájékoztatási Központ irányításáért felelős helyettes államtitkár.
Guller érkezésével egy időben landolt a cég igazgatótanácsában Illés-Puka Zsófia, a Fidesz-frakció korábbi sajtófőnöke, aki Rogán mellett dolgozott az V. kerületben is, amikor a politikus még polgármester volt, illetve Tatár Szabolcs, aki a 2025-ös Oszakai Világkiállítással összefüggésben lát el miniszteri biztosi feladatokat. Korántsem mellékesen ugyanekkor (tavaly nyáron) került a céghez vezérigazgatónak ötmillió forintos fizetésért Mager Andrea, az előző kormány nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli minisztere (aki a Magyar Bankholding igazgatóságában is bent ül tavaly szeptember óta).
Az álláshalmozók alkalmasint az államigazgatás keretein kívül is keresik a boldogulást, így tett Mager Andrea, aki a Diófa Alapkezelő felügyelőbizottságába került be a közelmúltban. Ez az az alap, amelynek legutóbbi tulajdonosváltása ékes példája a Nemzeti Együttműködés Rendszerén belüli vagyontranszfereknek. Az alapot a NER belső üzleti köreiben egyre gyakrabban felbukkanó Jellinek Dániel vállalkozó szerezte meg, majd adta tovább a miniszterelnöki vő Tiborcz István érdekeltségének.
