Derékba törte a könyvelőnő életét egy baleset, ráadásul a kgfb-s kártérítésben is csalódnia kellett

Anikó indexelt, várta, hogy a szembejövők elmenjenek, készült bekanyarodni a benzinkútra, amikor álló autójába hátulról belerohant egy rönkszállító kamion. A könyvelőnő autója közel 80 métert gurult az úton, átsodródott a szemben lévő sávba, majd az árkon túlra, annak túlsó szélén akadt meg.

Anikónak a baleset következtében agyvérzése, agyzúzódása, koponyaűri vérzése lett, valamint oxigénhiány lépett fel nála, három hónapig volt kómában, további másfél évig kórházban. Maradandó izomkoordinációs problémái (ataxia) lettek, kettős látás alakult ki nála. Orvosai szerint már soha nem fog tudni dolgozni és úgy élni az életét, mint korábban.

A baleset óta nehezen érteni, amit beszél. Akadozó szavaival elmondta, régi életéből leginkább a munkája, az autóvezetés és a sport hiányzik neki – rendszeresen járt edzőterembe, heti 5-6 alkalommal. Kéne neki gyógytornász, de arra elmondása szerint már nincs pénzük. A legjobban az zavarja, hogy nem tud rendesen beszélni, illetve járni, mozogni. Olvasni, filmet nézni sem képes kialakult kettős látása miatt, amit műtéttel, szemüveggel sem tudtak teljesen korrigálni.

A baleset óta Anikóék anyagilag lenullázódtak, korábbi megtakarításaikat felélték. A házaspár azt kérte a biztosítótól, hogy kiesett jövedelmeiket, a baleset miatt felmerült és azóta is jelentkező költségeiket térítsék meg, amiket igazoltak számlákkal, hivatalos iratokkal. A kamionos kgfb-je a Wáberer Biztosítónál volt, amely szerintük meglehetősen szűkmarkúan térített.

A férj nem érti, hogyha kötelező fizetni a kgfb-t, akkor baj esetén miért nem téríti meg a biztosító a vétlen autós teljes kárát.

Ügyvédjük, dr. Király Szilvia szerint – mivel a büntetővégzésben megállapították a kamionsofőr felelősségét – egyértelmű, hogy a kgfb-biztosítójának fizetnie kell. De Anikónál is megállapítottak egy szabálysértést, azt, hogy a biztonsági öve nem volt bekapcsolva.

A baleset helyszínére 20 perccel később kiérkező rendőr azt írta a jegyzőkönyvbe, hogy Anikó biztonsági öve nem volt bekötve. A nő arcán és orrán azonban nem volt semmilyen – ilyen esetben tipikus – külsérelmi nyom, csak egy néhánycentis sérülés a koponya hátsó részén. A bíróság szerint Anikó szabálysértést követett el, mert nem volt bekötve a biztonsági öve. Azt is rögzítették azonban, hogy nem igazolható egyértelműen, hogy a be nem kötött biztonsági öv mint szabályszegés szerepet játszott-e sérülései alakulásában.

Anikó állítja, mindig bekapcsolta a biztonsági övet, amikor beült az autóba. Nem tudja elképzelni, hogy éppen a balesete napján ne tette volna ezt meg, de nem emlékszik, valóban így volt-e. Azt sem tudja, hogy miután beleütköztek, esetleg kikapcsolta-e az övet, hogy megpróbáljon kiszállni. Kamerák nem rögzítették a balesetet.

Ügyvédjük szerint a biztosító nem volt korrekt

Azt, hogy a sértett biztonsági öve nem volt bekapcsolva, „közrehatásként” veszik figyelembe a biztosítók. Ez azt jelenti, hogy nem 100 százalékos kártérítést fizetnek – általában 20 százalékot vonnak le. A Wáberer Biztosító először 20, majd 30 százalékkal csökkentette a dokumentumokkal igazolt kár megtérítését.

Anikóék kértek sérelemdíjat is, amit szintén csökkenthet a biztosító a „közrehatás” miatt. Sérelemdíjként kaptak összességében két év alatt 10 millió forintot, de vagyoni károkra csak 1 milliót. Az ügyvéd szerint az esetet ismerve ez meglehetősen kevés, hiszen csak a férj szállodai és utazási költsége mintegy ötmillió forint volt, amikor hetente látogatta a nyugati határszélről a Budapesten kórházban lévő feleségét.

A 60 éves férj a lassan két évvel ezelőtt történt baleset óta most próbál újra elhelyezkedni, nem sok sikerrel. Bár ha talál munkát, akkor amiatt főhet a feje, hogy beteg felesége hogyan lesz meg egyedül otthon úgy, hogy ataxiája miatt bármikor eleshet, baleset érheti a lakásban is. Most már nem veszik fel Anikót rehabilitációs intézetbe, mindent saját maguknak kell(ene) magánúton megoldaniuk, ami a további rehabilitációját szolgálná.

Az ügyvéd szerint a biztosító nem járt el korrekten, húzták, halasztották a kifizetéseket, így a házaspár kénytelen volt megelőlegezni a költségeket.

Utólag fizetgetett a biztosító, amennyit gondolt, és nem indokolta meg, mit miért nem fizetett ki. Többek között orvosi számlákat sem fogadtak el, vitatva, hogy valóban szükség volt-e bizonyos szakemberek bevonására, például logopédusra. Ha Anikóéknak nem lettek volna tartalékaik, illetve olyan barátaik, akik anyagilag segítik őket, nem tudtak volna megélni. Szerencséjük volt még, hogy volt külön balesetbiztosításuk, amely térített.

Többfajta járadékigényt is beadtak, ezek közül kettőt ismert el a Wáberer Biztosító,havi 10 ezer forintot fizetnek azért, mert Anikót gondozni kell, keresetveszteség címén pedig havi 18 500 forintot térítenek, így jön ki a havi 28 500 forintos járadék. Annak ellenére, hogy benyújtották a NAV-igazolást, hogy Anikó könyvelőként havi nettó 500 ezer forintot keresett, a férje pedig Ausztriában nagyjából havi 1600 eurót. Hogy ebből hogyan jött ki a biztosítónak, hogy a havi 28 500 forintos járadék fedezi majd az ápolást és az elmaradt jövedelmeket, azt nem tudni, mert az ügyvéd szerint kérésére sem küldtek elszámolást. A járadékot csak a baleset után egy évvel kezdték folyósítani, visszamenőleg nem fizették ki.

Anikó ezen kívül állami rokkantsági ellátást kap, amely katás vállalkozóként nagyon szerény összeg, valamint fogyatékossági támogatást (26 800 forint) – összesen kevesebb mint 100 ezer forintot. Ezt egyébként levonták az elmaradt kereseti igényükből.

Nem csak a konkrét eset, hanem évek alatt szerzett tapasztalatai alapján is azt mondta az ügyvéd, hogy

a vétlen autós ki van szolgáltatva a vétkes autós kgfb-biztosítójának, mert nincs szabály arra, hogy mennyit, mikor és meddig kell fizetni.

Eddig peren kívül egyezkedtek a biztosítóval, hiába, így nyáron pert indítottak. Az ügyvéd ezt azért javasolta nekik, mert meggyőződése, hogy nyerhetnek. A sérelemdíj mértéke bírói mérlegelés kérdése, amire nincs általános szabály. A vagyoni kár viszont számlával igazolható kiadásokat jelent, amiket szerinte nem vitathat a biztosító. Arra számít, hogy a polgári bíróság is vizsgálni fogja a biztonsági öv használatát – ha ők is arra jutnak, hogy Anikó sérüléseit ez nem befolyásolta, akkor nem fognak megállapítani közrehatást, vagyis szerinte akár a 100 százalékos kártérítésre is van esély a becsatolt számlákra, továbbá a sérelemdíj is emelkedhet. Ezen kívül a járadékigények (kiesett jövedelemre, egészségügyi költségekre stb.) teljesítésére is jó esélyt lát.

A biztosító így látja

A Wáberer Biztosító megkeresésünkre biztosított minket, hogy a vonatkozó jogszabályok (Ptk., Kgfb-törvény), valamint a biztosítási bírósági és kárrendezési gyakorlat alapján jártak el Anikóék ügyében, ahogy máskor is mindig. A kért kártérítések (sérelemdíj, vagyoni kár, járadék) összegének meghatározásakor – a rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok mérlegelésével – a baleset valamennyi körülményét figyelembe vették, és a kártérítés szabályai szerint fizették ki a szerintük megalapozott összegeket. Figyelembe vették azt is, hogy a károsult nem használt biztonsági övet.

Megjegyezték, hogy más biztosítótársaság a károsultnak megfizetett 28,995 millió forintot. (Ez volt az Anikóék által fizetett balesetbiztosításra kapott kártérítés.) Mindezek alapján fizetett a Wáberer Biztosító további 10 millió forint kártérítést, illetve 2021. áprilistól járadékot. Így összességében úgy tudják, a per megindításáig több mint 40 millió forint kártérítést és havi járadékot kaptak Anikóék.

Az elutasított igényekkel kapcsolatban azt írták, a kártérítési bírósági joggyakorlat alapján jártak el – a balesettel ok-okozati összefüggésben nem lévő, illetve nem indokolt, nem megalapozott követeléseket nem fizették ki, valamint azokat sem, amelyek a károsulti közrehatásból erednek, vagy a káronszerzés tilalmába ütköznek. A perben vitató nyilatkozatot terjesztettek be a már kifizetett kártérítés feletti igényekkel szemben. Mivel a beleset körülményei vitatottak a felek között, az ügy lezárása érdekében szerintük ezeket a műszaki, orvostani kérdéseket kell először tisztázni majd, független igazságügyi szakértők bevonásával, világos szakvélemények beszerzésével.

De mi az a „káronszerzés”, és pontosan milyen szabályok szerint is kell téríteni egy balesetnél? A kgfb-biztosítók felügyeleti szervét, a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) kérdeztük, általánosságban.

MNB: a teljes kárt meg kell téríteni

A kgfb-törvény alapján a vétkes fél biztosítója személyi sérüléses károknál maximum 6 450 000 eurónak (mintegy 2,58 milliárd forint) megfelelő kártérítési összegig köteles helytállni egy káreseményre. A tényleges kifizetések a konkrét baleset jellemzőitől, a károsultak számától, a kamattól stb. függenek. Mivel a biztosítók szolgáltatásánál a Polgári Törvénykönyv kártérítési felelősségi rendelkezései irányadók, ezen összeghatárig a károsult teljes kárát kötelesek megtéríteni – írta az MNB megkeresésünkre.

Hogy mi tartozik bele a teljes kártérítés fogalmába, azt a jogszabályok rögzítik.

• A kgfb-biztosítási kártérítés csak megalapozott igényekre terjed ki, így például a sérülés(ek) miatti gyógykezelés összes költségére (orvosi számlák, gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök ára, gyógykezelés és az azokra való utazás és a szállás költsége, ápolási költségek, ápolók díja stb.), ha azokat nem az állami társadalombiztosítási (tb) ellátás részeként kapja a károsult.
• A baleset miatt kiesett jövedelem, elmaradt haszon miatt is jár kártérítés. Ehhez általában a baleset előtti egy év havi átlagjövedelmét veszik alapul. (Ennek híján esetleg a hasonló tevékenységet végzők jövedelmét.)
• Maradandó egészségromláskor a munkaképesség csökkenése, a jövedelem kiesése alapján állapítja meg a károkozó biztosítója a károsultnak ténylegesen járó összeget.
• Ha a maradandó egészségkárosodás miatt változtatni kell a sérült életmódján (például mozgáskorlátozottá válik, és emiatt akadálymentes lakásba kell költöznie, vagy ha nagyon súlyos esetben állandó gondozói felügyeletre szorul), a károkozó biztosítójának ezen igazolt, jogos többletköltségeket is állnia kell.
• Sérelemdíj is járhat, ami a számlákkal igazolható egészségügyi veszteségtől független, pusztán az egészséghez, illetve a testi épséghez fűződő személyiségi jog megsértéséért illeti meg a károsultat.
• A személyi sérüléses károk utáni biztosítói térítés nemcsak a vétlen járműben utazókra, hanem a károkozó járműben utazó vétlen utasokra is kiterjed a törvényi maximumig.

Külön rákérdeztünk az MNB-nél a „káronszerzésre” is, amelyre a biztosító hivatkozott az elutasított kárigények kapcsán. A káronszerzés leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a károsult nem kaphat több kártérítést, mint amennyi a kára volt, vagyis nem gazdagodhat a kártérítés révén. Azonban nem mindegy, hogy milyen típusú kártérítésekről van szó.

Anikóéknál az a kérdés, hogy amit a balesetbiztosításukra térített nekik egy másik biztosító, azt betudhatja-e a kgfb-biztosító a saját kártérítésébe – erősítette meg az ügyvédjük. Szerinte a kgfb-biztosító nem kerülhet kedvezőbb helyzetbe (vagyis nem úszhatja meg kevesebb kártérítéssel) amiatt, hogy a károsultak öngondoskodó és előrelátó módon balesetbiztosítási szerződést is kötöttek, ami részükre előre meghatározott összegű szolgáltatást teljesített.

Az MNB részletesen kifejtett indoklása alapján is külön kell kezelni a káronszerzésnél a kgfb, illetve a balesetbiztosítás alapján járó térítést. A felügyelet összegzésében azt írta,

a kgfb alapján kártérítésre köteles biztosító (aki kgfb-kárnál alapesetben a károkozó helyébe lép) nem hivatkozhat arra, hogy a biztosítottnak ugyanazon kárt érintően balesetbiztosítása van. Ehelyett neki kell állnia a teljes kártérítést.

A konkrét ügyben a bíróság hozza meg majd a döntést.