Egyik olvasónk jelezte, hogy a Vodafone értesítette, 9,39 százalékos inflációkövető díjkorrekciót alkalmaznak nála januártól. Emiatt az internet havidíja 5490 forintról 6 ezer forintra emelkedik, a tv-előfizetése pedig 7100 forint helyett havi 7420 forintba kerül. A Vodafone Magyarország sajtóosztályán megerősítették az olvasó által is jelzett díjemelést. A 2021. szeptember 1. és 2022. augusztus 31. közötti időszak 109,39 százalékos mértékű átlagos fogyasztói árindexváltozását figyelembe véve 2023. január 2-tól ilyen mértékű – a hatályos Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) szerinti – automatikus díjkorrekciót alkalmaznak lakossági, egyes flottás és kisvállalati ügyfeleiknél. Az díjkorrekció az otthoni és a mobil szolgáltatások előfizetési díjait egyaránt érinti.
Mint megtudtuk, a másik három nagy szolgáltatónál is lesz inflációkövető díjemelés. De mi indokolhatta az automatikus díjemelést, és miért pont most, és miért a fogyasztói árak növekedése alapján emelnek árat a szolgáltatók?
Nem áremelés, díjkorrekció
Egy távközlési piaci szakértő lapunknak azt mondta, nagyon fontos kihangsúlyozni, hogy az idei évtől bevezetett lépés nem áremelés, hanem díjkorrekciós kiigazítás. Hozzátette, a háttérben az áll, hogy 2018-ban életbe lépett az egységes EU-s hírközlési kódex irányelve, amely teljesen átírta a korábbi szabályokat, és megteremtette annak lehetőségét is, hogy a távközlési szolgáltató egyoldalúan, de indoklással módosíthassa az ÁSZF-ét, azzal, hogy a határozott idejű szerződéseknél is biztosítja a felmondás lehetőséget az ügyfeleknek. Egyoldalú módosításra korábban nemigen volt a szektornak lehetősége.
Kitért arra is, hogy az iparág, amely biztosította a távmunka és távoktatás lehetőségét a Covid alatt, rendkívüli terhet vállalt, anyagilag is, aztán jött a többi gazdasági probléma (például az energiaárak jelentős emelkedése, beszállítói, beruházási költségek növekedése, stb.), és egyre nehezebb lett a megnövekedett költségek kigazdálkodása. Ezért módosították a szolgáltatók az ÁSZF-jeiket, és emelték be az automatikus inflációkövető díjkorrekciót, a hatósággal egyeztetve. Azt is megemlítette, hogy az inflációkövető díjkorrekció korántsem fedezi költségeik növekedését, de legalább megvalósul egyfajta tehermegosztás a szolgáltatók és ügyfeleik között.
Felvetettük, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közölt inflációs adatok (élelmiszerek, ruhaneműk, lakossági szolgáltatások, lakossági energia, stb. drágulása) nem tipikusan egy távközlési szolgáltató költségnövekedését tükrözik, és hogy ilyen oldalról közelítve nem világos, miért éppen inflációkövető díjkorrekciót alkalmaznak. Ebben igazat adott nekünk, de azt is kifejtette, hogy az ÁSZF-ben foglalt díjkorrekció transzparens, mindenki számára érthető, megismerhető kell, hogy legyen – a KSH inflációs közlése pedig olyan mutató, amely megfelel ezeknek a követelményeknek, és egyben a szolgáltatói feltételek összehasonlíthatóságát is segíti.
A Telekom évek óta nem emelt
A Magyar Telekom Vállalati Kommunikációs Igazgatósága hangsúlyozta, fogyasztóként mindannyian tapasztalhatjuk, hogy számos termék és szolgáltatás ára folyamatosan emelkedik. Ez a gazdasági környezet a vállalkozásokat is kihívások elé állítja. Ők azért teremtették meg az inflációkövető árkorrekció lehetőségét, hogy a gazdasági környezet változásaira (energiaárak és beszállítói költségek drasztikus emelkedése) reagálhassanak.
Az ÁSZF-ük 2022. szeptember 1-től módosult egy olyan – több más szolgáltató ÁSZF-jében is kisebb-nagyobb eltérésekkel megtalálható – árkorrekciós klauzulával, amely megteremti az évenkénti, inflációkövető árkiigazítás lehetőségét, mint írták, a szolgáltatások ár-érték arányának megtartása érdekében. Ügyfeleik a 2022. júliusban küldött számlamellékletükből már értesülhettek az ÁSZF árkorrekciós kiegészítéséről, ezzel összefüggésben határozott idejű szerződéssel rendelkező ügyfeleik (hűségben lévők) számára 45 napos felmondási lehetőség nyílt meg. (A határozatlan idejű szerződéseket pedig bármikor fel lehet mondani.)
Az első árkiigazításra 2023-ban, a KSH 2022-es éves átlagos fogyasztói árindexét tartalmazó hivatalos közleménye után 90 napon belül kerül sor, amelyről tájékoztatni fogják az előfizetőket.
A KSH január 13-i gyorsjelentésében azt írta, hogy 2022-ben a fogyasztói árak átlagosan 14,5 százalékkal nőttek.
Visszakérdeztünk, az inflációkövető díjemelés hogyan szolgálja szolgáltatásaik ár-érték arányának megőrzését. Erre azt írták, felelős szolgáltatóként a díjkorrekciós döntést hosszas mérlegelés és alapos előkészítés után hozták meg. Egyrészt az energiaárak és beszállítói költségek drasztikus emelkedése kényszerítette őket rá, hogy felülvizsgáljuk díjaikat, másrészt szolgáltatásaik minőségének és biztonságának folyamatos növelése érdekében szükség van olyan értéknövelő beruházásokra (pl. hálózatfejlesztések), amelyek növekvő költsége szintén indokolja döntésüket. Hozzátették, ráadásul az elmúlt években nem érvényesítették díjaikban az infláció hatását.
A Yettelnél így zajlik majd a díjemelés
A Yettelnél is tavaly került bele az ÁSZF-be az inflációkövető díjemelés – a díjakon az idei évtől évente egyszer a KSH éves átlagos fogyasztói árindexének megfelelően változtatnak, a közleményt követő 60 napon belül. A díjemelés a meglévő és az új ügyfelekre is kiterjed. Az ügyfeleket emelésről szintén előzetesen értesíteni fogják.
Tapasztalataik szerint az utóbbi egy évben az élet minden területén ismertté és elfogadottá vált az árak növekedése, és azt látják, hogy e téren a telekommunikációs szektort nem éri sem pozitív, sem negatív megkülönböztetett figyelem. Úgy vélik, ügyfeleik számára a kiszámíthatóságot és az átláthatóságot leginkább az szolgálja a díjemelésnél, ha azt egy mindenki által elérhető és ismert adat alapozza meg. Hozzátették, az árindexálás nem öncélú, hiszen a jelen gazdasági helyzetben növekedtek az ő költségeik is. Ezt figyelembevéve és az értékarányosság megőrzésével szeretnék biztosítani, hogy a változó gazdasági környezetben is tovább tudják fejleszteni hálózatukat és szolgáltatásaikat. Az árindexálás automatikus, teljes mértékben a KSH által kiadott inflációt követi és nem jelent egyoldalú szerződésmódosítást – tették hozzá.
A Digi 2016 óta nem változtatott árazásán
A DIGI is a jelenlegi makrogazdasági helyzetre hivatkozott, mondván ehhez igazítja szolgáltatásai árazását. 2022. novemberében jelentették be az automatikus inflációkövető indexálást, mely a 2023. január 1. napján hatályba lépett ÁSZF tartalmaz. Azt is írták, hogy 2016 óta nem változtattak egyetemleges tarifáikon. Hogy ez mit jelentett számukra, azt néhány mutatóval jelezték.
- Az eltelt 6 évben KSH által számolt infláció 42,5 százalék volt.
A távközlési iparág két legjelentősebb, operatív kiadási tétele az energia- és a bérköltség, amelyek az elmúlt időszakban jelentősen emelkedtek.
- 2016 és 2022 szeptember vége között a bérek 88,9 százalékkal növekedtek.
- A KSH adatai alapján az ipari energia ára az idei első kilenc hónapban 83,4 százalékkal nőtt, illetve 2016-hoz képest 144,6 százalékkal emelkedett.
A bejelentett áremelést tehát a 2016 óta jelentősen megváltozott makrogazdasági környezet hatásai indokolják szerintük, amely miatt kénytelenek voltak korábbi üzletpolitikájukon változtatni.
A módosulásról ők is tájékoztatják előfizetőiket. A tavalyi KSH-árindex változásának megfelelő, a tavaly december 31-i díjakra vetített korrekció nem minősül az előfizetői szerződés módosításának, így az előfizetőt azzal kapcsolatosan felmondási jog nem illeti meg. A díjmódosulás náluk májusban hatályosul az ÁSZF-ben nevesített díjcsomagoknál (vannak kivételek is). Azért az inflációs rátát alkalmazzák a díjemelésnél, mert szerintük ez az az index, amely leginkább kifejezi a távközlési szolgálatók költségeinek emelkedését (is).
NMHH – nem jogszerűtlen az inflációkövető díjemelés
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) biztosított minket, hogy nyomon követik az elektronikus hírközlési szolgáltatók ÁSZF-módosításait, valamint rendszeresen ellenőrzik, hogy a módosításoknál a szolgáltatók betartják-e az irányadó jogszabályokat, illetve az ÁSZF-ek tartalma az előírásokkal összhangban van-e. Az inflációkövető díjkorrekciós mechanizmusról a hatóságnak tudomása van, felügyeleti tevékenysége pedig biztosítja, hogy a szolgáltatók gyakorlata, valamint ÁSZF-jei a lehető legteljesebb mértékben összhangban legyenek a jogszabályokkal – szögezték le.
A telekommunikációs szolgáltatók az áraikat szabadon határozhatják meg, továbbá az elektronikus hírközlésről szóló törvény arra is lehetőséget biztosít nekik, hogy előfizetői szerződéseiket egyoldalúan módosítsák, feltéve, hogy a bejelentéskor megfelelő a tájékoztatás, és biztosítják a szerződés 45 napon belüli felmondásának lehetőségét. Hangsúlyozták, hogy az előre látható, világos szerződéses feltétel szerinti díjváltozások a továbbiakban már nem minősülnek szerződésmódosításnak. Azaz
- a díjkorrekciós mechanizmus bevezetésekor – ÁSZF-módosítás – még azonnali hatályú felmondási joga van az előfizetőnek, de
- ha szerződés szerint történik az inflációkövetés és az ezzel járó díjemelés, már nincs.
Hangsúlyozták, az értékesítés alatt álló tarifacsomagok, szolgáltatáselemek díjának, valamint a már megkötött előfizetői szerződésekben lévő alapvető díjak módosítását el kell határolni egymástól. A szolgáltatók saját üzleti döntésüknek megfelelően a jövőben megkötendő szerződésekre szabadon állapíthatják meg, emelhetik díjaikat.
vagyis a szolgáltató saját belátására, üzleti döntésére bízza, hogy korrigál-e díjakat, azt mikor teszi, valamint milyen mértékben.
Már korábban is volt inflációkövető díjemelés
Az NMHH azt javasolja az előfizetőknek, kísérjék figyelemmel a szolgáltatók szerződésmódosításra vonatkozó értesítéseit, és ha a megváltozott feltételeket nem kívánják elfogadni, még a jogszabály szerinti határidőn belül éljenek felmondási jogukkal. A hatóságnak az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályok, valamint a szolgáltatók ÁSZF-jeiben foglalt rendelkezéseknél van hatásköre. A szolgáltatók kiskereskedelmi árképzésének gazdasági megalapozottságát („jogos voltát”) nem vizsgálják,
Nem a szolgáltató költségnövekedésének megalapozottsága indokolja, hogy az árváltozásokat a KSH fogyasztói árindexéhez kapcsolták. Hanem az, hogy az infláció mértéke objektív adat, a szerződéses felek és mindenki más számára jól azonosítható és megismerhető, számszerűleg pontosan meghatározott érték.
A hatóság megjegyezte, már a 2000-es évek elején is alkalmaztak a szolgáltatók inflációkövetést célzó rendelkezéseket ÁSZF-jeikben. A korábbi évek alacsony inflációs értékei miatt azonban e rendelkezések kikerültek a szerződési feltételekből, vagy alkalmazásuk háttérbe szorult. Céljuk akkor is az volt, mint most, vagyis hogy a szolgáltatók árképzése anélkül követhesse az inflációt, hogy a szolgáltatónak az előfizetőivel egyenként kellene szerződést módosítani – akár több milliós ügyfélkörben.
