A Magyar Nemzeti Bank vezetőinek alapfizetését a jegybanktörvény tavaly év végi módosításával az Állami Számvevőszék elnökének fizetéséhez kötötték, ami a bruttó átlagkeresethez igazodik. A jegybank elnöke így az átlagbér tizenkétszeresét kapja, márciustól 6,2 millió forint fölötti összegre számíthat, a helyettesei pedig 5,6 millióra. (Ezt megelőzően Matolcsy György illetményét 2016-ban emelték meg 5 millió forintra, helyetteséit pedig 4,5 millióra).
Amíg az MNB-vezetők alapfizetését az átlagkeresethez igazították, a jegybanki tulajdonban lévő vállalkozásoknál vállalt tisztségeik után szerzett jövedelmeket a legtöbb esetben a mindenkori minimálbér határozza meg. Vagyis a minimálbérhez kötött szociális ellátások (például a táppénz és a gyed) kedvezményezettjein túl a nemzeti bank irányítóinak is fontos, hogy mekkora mértékben emelkedik évről évre a teljes munkaidőben adható legkisebb bér.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán született megállapodás értelmében 2023-ban a minimálbér 16 százalékkal, a garantált bérminimum 14 százalékkal emelkedett. A várható gazdasági folyamatok tükrében ez jelent reálbér-emelkedést, sőt inkább arra lehet számítani, hogy valamelyest veszíteni fognak értékükből e fizetések. Ez a ténylegesen minimálbért keresők esetében biztosan okoz majd megélhetési problémát, ám azoknál, akiknek a juttatásait a minimálbér ötszörösében, hétszeresében határozzák meg – mint a jegybanki leányvállalatok igazgatóságainál, felügyelőbizottságainál – ez bizonyosan nem fog az életszínvonal jelentős romlásával járni.
Az MNB tíz vállalkozást sorol fel honlapján, melyekben tulajdonosként van jelen (ezek a cégek aztán további vállalkozásokban rendelkeznek tulajdonnal, a Pénzjegynyomda Zt. például a Diósgyőri Papírgyárban). E társaságok igazgatóságaiban, felügyelőbizottságaiban vállal szerepet több MNB-s vezető, köztük Kandrács Csaba és Virág Barnabás alelnök. A posztért díjazás is jár, melyet a minimálbér háromszorosában, ötszörösében, illetve hétszeresében határoznak meg. Ez tavaly, a bruttó 200 ezer forintos minimálbér mellett havi 600 ezer, 1 millió, illetve 1,4 millió forintot jelentett nekik cégenként – minthogy a jegybank munkatársai jellemzően több társaságban is részt vesznek az igazgatóság, illetve a felügyelőbizottság munkájában.
Mivel az MNB-leánycégeknél automatikusan követik a díjazások a minimálbér változását, januártól az igazgatósági és fb-tagságért már minimum 696 000 forintot kapnak havonta az érintettek, de lesz, akinek 1 160 000 forintra nő az innen szerzett jövedelme cégenként, akinek pedig a minimálbér hétszeresében állapítják meg a díját, annak 1 624 000 forintra. Tehát minimum 96 ezerrel, maximum 224 ezerrel nőhet a miminálbér-megállapodásnak hála a leánycégeknél tisztséget vállalók jövedelme.
Akinek pedig több ilyen vállalkozásban van feladata, annál értelemszerűen sokszorozódik a növekmény. A már említett Kandrács Csaba a legutóbbi – tavaly augusztusi – vagyonnyilatkozatában tíz különböző pozíciót tüntetett fel, amelyekből az elmúlt három évben jövedelme származott, illetve származik. A jegybanki alelnöki megbízatása mellett igazgatósági, illetve fb-tagként három társaságból szerzett jövedelmet a tavaly nyári állapotok szerint:
- felügyelőbizottsági munkájáért a Magyar Pénzverő Zrt.-től,
- valamint a BISZ Zrt.-től kapott díjazást,
- igazgatótanácsi tagként pedig a Giro Zrt.-től (e cég a tulajdonosa a BISZ-nek).
E cégeken túl az Országos Betétbiztosítási Alap, valamint a Szanálási Alap igazgatóságában képviseli a Magyar Nemzeti Bankot. Valamint az egyik MNB-leánynál a tanácsadó testület tagjaként működött közre.
A dokumentumban arról is számot kellett adnia, hogy e tevékenységek után mennyi jövedelemhez jutott. A havonta, bruttóban és sávosan meghatározott kategóriák alapján Kandrácsnak a jegybankban főtevékenységként ellátott feladatai után járó fizetése mellett
Aminek alapját a legtöbb esetben a mindenkori minimálbér jelentette.
Virág Barnabás, aki az utóbbi időben az MNB első számú kommunikátorává vált – Matolcsy György inkább csak különleges alkalmakkor lép a nyilvánosság elé, igaz, megesik, hogy akkor szavaival komoly vihart kavar –, két MNB-s leánycégben vállalt tisztséget. A harmadik alelnök, Patai Mihály a Giro Zrt. elnökeként részesült a mindenkori minimálbérhez kötött jövedelemben a jegybanki fizetésén felül. Az MNB más munkatársai is hasonló feltételekkel látnak el megbízásokat e cégeknél.
Az MNB-re tehát nem vonatkoznak azok a korlátozó szabályok, amelyek az állami intézmények esetében lehetetlenné teszik az álláshalmozást. Az nem derül ki a vagyonnyilatkozatokból, hogy az így szerzett jövedelmeikből fordítanak-e jótékonysági célra a jegybanki alkalmazottak, és ha igen, mennyit.
