Élelmiszer-szegénységnek a statisztika azt nevezi, ha valaki képtelen megengednie magának, hogy legalább minden második nap fogyasszon valamilyen húst, halat vagy ezek vegetáriánus megfelelőjét. A 26 EU-s ország statisztikájából az látszik, hogy az unióban a 16 évesnél idősebb lakosság 5,5 százaléka szenvedett élelmiszer-szegénységben 2020-ban, közülük Magyarországon csaknem 1 millió felnőttet érint az élelmiszer-szegénység, ezzel hátulról a 4. helyen vagyunk, a legrosszabb helyzetben Bulgária van – írta a Pénzcentrum.
A magyar lakosság nagyjából egytizede érintett az élelmiszer-szegénységben, több 10 ezerre tehető a rendszeresen éhező gyerekek száma, és többszázezren vannak, akik minőségi éhezők, tehát nem jutnak vitaminban, rostokban gazdag élelmiszerhez. És ezek a számok sajnos beragadtak, mert bár bizonyos szegénységi mutatókban volt javulás az elmúlt években, addig ez a típusú depriváció nem változott. Mellesleg tudni kell, hogy ez a nőket nagyobb arányban érinti, mint a férfiakat, aminek oka, hogy több az özvegy közöttük, hiszen a nők tovább élnek, a gyermeküket egyedül nevelők között is több a hölgy, másrészt egy családanya inkább hajlamos lemondani egy étkezésről, hogy a család többi tagja, a gyerekek egyenek inkább
– mondta a portálnak Jász Krisztina szociológus, majd hozzátette, nyugdíjasokat ma még a fiatalokhoz képest némileg kevésbé érinti ez a típusú depriváció.
Kitért arra is, hogy vannak már olyan előrejelzések, mely szerint a következő időszakban duplájára fog nőni az élelmiszer-szegénységgel érintettek száma Magyarországon. Szerinte az infláció alakulása miatt el fogjuk érni a kétmillió főt az össznépességben, ami egy iszonyatos adat. Összehasonlításképp hozzátette: Szlovéniában 3% az érintettek aránya, nálunk 10%, ráadásul őket nem ütötte meg annyira a válság, mint minket. Azt valószínűsíti, hogy a mostani negyedik helyről – az élelmiszer-szegénységet illetően is – hátulról a második helyre fogunk lecsúszni, közvetlenül Bulgária elé az EU térségen belül.
Minőségi élelmiszereket egyre kevesebben engedhetnek meg maguknak a magyarok: valószínűleg még inkább a hús nélkül, üres levesek, a krumpli és a tészták dominálják majd az étkezést a túlélést elősegítendő. Azt nem akarom elképzelni, hány gyerek fog éhezni a mostani, hosszúra nyúlt téli szünetben. Ez sok családnak maga a csapás, hiszen nem megoldott számos helyen a szünetben az ingyenes étkeztetés, ha még hideg is lesz, gyerekek fognak éhezni, fázni a téli szünet három hetében.
