A romló gazdasági környezet megnehezíti az adósok helyzetét, azért az MNB legfrissebb Pénzügyi Stabilitási Jelentése azzal számol, hogy egyre többen nem tudják majd fizetni a hitelüket. Már az idei első félévben is látható volt a romlás, a moratórium kivezetésével megnőtt a hitelüket nem teljesítők aránya. A tavaly októberi 2,5 százalékról 4,2 százalékra nőtt a háztartások esetében az NPL-ráta (főként a célzott moratóriumban maradók átminősítése miatt) június végére, míg a vállalatok esetében 3,9 százalékon állt, ami 0,2 százalékpontos csökkenés fél év alatt – olvasható a portálon.
Ugyanakkor fontos hozzátenni, hogy a vállalatoknál valójában emelkedett a nem teljesítő hitelállomány összege, csak közben annyira sok hitelt helyeztek ki, hogy az így meghízott állomány miatt lett kisebb az NPL-ráta.
Most jön az igazi romlás a cégeknél
Az igazi romlás azonban csak most következik. A jegybank becslése szerint a 2022 őszéig megfigyelhető sokkok együttes eredményeként a hazai, hitellel rendelkező kkv-k bedőlési valószínűségének mediánja 2,9 százalékról 4,7 százalékra növekedhetett, és a közeljövőben a költségsokkok (energiaár) hatása mellett az aggregált kereslet mérséklődése is a csődráták emelkedésének irányába hat, főként a konjunktúrára érzékenyebb ágazatokban. Az MNB úgy látja, hogy a teljes vállalati hitelállomány 22 százaléka lehet sérülékeny, ami 2400 milliárd forint.
A rezsi a fő mumus a lakosságnál is
A lakossági rezsiköltségek megugrása elsősorban a vidéki, alacsonyabb jövedelmű, hitellel rendelkező ügyfeleket érinti – véli az MNB. A jövedelem és a törlesztőrészlet aránya szempontjából a hitelállomány 5-10 százalékát érintheti jelentősebb mértékben a rezsisokk. A jegybank becslése szerint a hitellel rendelkező háztartások 4–7 százaléka és a fennálló hitelállomány 6 százaléka vált sérülékennyé, ez utóbbi 2 százaléka tekinthető kiemelten kockázatosnak. Emiatt a nem teljesítő állomány 2 százalékponttal emelkedhet 2023 végére.
Az MNB szerint azonban kezelhető mértékű a lesz a nem teljesítő hitelállomány növekedése, és nem aggódik a bankrendszer stabilitása miatt. Pedig nemcsak a romló gazdasági környezet, a romló hitelállomány nehezíti a működést, hanem maga az állam szedi el a bankok nyereségének döntő részét.
