Úgy tűnik, a kormány egyelőre nem siet az euró magyarországi bevezetésével, de azért vannak már üzletek, ahol lehet fizetni euróban is. Ez jól jöhet a külföldieknek, de akár azoknak is, akik a határ túloldalán keresik meg a fizetésüket, euróban. Ami feltűnhet, hogy az egyes üzletekben elég nyomottak lehetnek az árfolyamok. A nagyobb láncok válaszai alapján vegyes kép rajzolódott ki arról, mi alapján határozzák meg, milyen árfolyamon fogadják el az eurót. Úgy tűnik, az árfolyam az üzletek döntésén múlik.
A nagyobb láncok így fogadják el, ha a vevő euróval fizetne
Az összes válaszoló üzletben, ahol elfogadnak valutát, csak euróval lehet fizetni: a Spar, a Tesco és a Metro minden üzletében, a Mol minden kútján elfogadja a közös európai fizetőeszközt, az Auchannál négy üzletükben jellemző ez (Sopron, Debrecen, Miskolc 1 és 2), a DM-nél pedig az üzletek egy részében. Minden boltban tájékoztatják is a vevőket, hogy elfogadnak eurót, az éppen aktuális árfolyammal együtt. A visszajárót pedig mindegyik válaszadó láncnál forintban adják.
A Spar 2003 óta fogadja el az eurót pénztárainál, azon külföldi vásárlók kedvéért, akik ezzel szeretnének fizetni.
A Tesco több mint 10 éve fogadja el az eurót, és ők arra is kitértek, hogy a lehetőség csak a hagyományos kasszáknál él, az önkiszolgálóknál nem. Az összes tranzakció elenyésző százalékát teszik ki itt is az eurós fizetés. A Metro a lehetőséget több mint egy évtizeddel ezelőtt a vevői igényekre reagálva vezette be. 13 áruházukban van erre mód, és szezonális változásokat is megfigyeltek az eurós fizetésben.
Az Auchan a soproni áruháza nyitásakor (2018. november 7.-én) vezette be az eurós fizetést, vásárlói visszajelzésekre reagálva. Technikailag minden áruházukban lenne lehetőség euróban fizetni, de azért csak négy helyen lehet, mert úgy tapasztalják, hogy csak néhány vásárló érdeklődik iránta. A DM is a vevői igényekkel magyarázta az eurós fizetés bevezetését, amit 2015-ben kezdtek, és azóta fokozatosan haladnak vele az üzlethálózatban. Ők főként a turisták által látogatott és a határ menti területeken lévő üzleteikben fogadják el az eurót. Azt tapasztalták, hogy a Covid miatti lezárások idején 2020-2021-ben visszaesett az EUR-bankjegyes fizetés, ám 2022-ben már újra növekedésnek indult. Ebből is kiderül szerintük, hogy igazából a turisták és a határ mentén lakók használják, akik átjönnek vásárolni – amikor nem tudtak jönni, akkor nem is volt nagy az euróforgalom. Havi lebontásban is az látszik, hogy április-október között magasabb az EUR-használat, amikor több turista érkezik – tették hozzá.
Kerestük az OMV-t is, ők nem éltek a nyilatkozás lehetőségével, a Moltól pedig az a válasz érkezett, hogy elsősorban a külföldi vásárlók kedvéért tették lehetővé az eurós fizetést, és ők azok, akik leginkább élnek is vele.
Az Aldi azonban azt is írta, nem zárkóznak el annak lehetőségétől, hogy – adott esetben – ezen a gyakorlaton a jövőben változtassanak.
Ahány ház, annyiféle árfolyamkoncepció
Mostanában az euró 400 forint felett jár a bankközi piacokon, és a pénzváltóknál is. Sőt, októberben 430 forint felett is járt az árfolyam, többször is. Érdekelt minket, hogy az üzletek mi alapján határozzák meg a saját – két kivétellel mind 400 forint alatti – árfolyamaikat. Mint az ábrán is látszik, a legmagasabb áron a Metro számított be egy eurót, 418 forintért – ez az ár egyébként kedvezőbb volt, mint a napi legjobb valutavételi árfolyam, és még a Magyar Nemzeti Bank (MNB) október 21-i deviza közép árfolyamát is überelte. Rajtuk kívül a Tescónál volt még 400 felett picivel az árfolyam.
A másik két láncnál ennél karcsúbb volt a váltás, vagy ha úgy tetszik, erősebbnek vették a forintot – a Sparnál 380 forintot, a DM-nél 375 forintot ért egy euró. Az Auchan erre a konkrét kérdésre nem felelt. A Mol arra nem írt semit, mennyi mostanában náluk az euró. Válasz híján két tankolási blokkról olvastuk le az átváltási információt.
A táblázatban feltüntettük azt is, hogy melyik napi árfolyamot adták meg az üzletek, és összehasonlításul azt is, hogy az adott napon mennyi volt az MNB deviza középárfolyama, illetve a legkedvezőbb valuta vételi árfolyam (a Napiarfolyam.hu adata alapján).
De mi alapján szabták meg az árfolyamot? A Sparnál annyit árultak el, hogy a pénzpiaci változások függvényében, és hogy nagyon változó, milyen gyakran változtatnak. (Náluk az egyik franchise boltban még 365 forint szerepelt a tájékoztató táblán, de azóta már korrigálták a kiírást.)
A Tescónál az aktuális árfolyamot a pénzügyi osztály határozza meg, és ez – ahogy fogalmaztak – a pénzügyi hatások alapján akár napi szinten változhat. A Metro az árfolyamot aszerint számítja ki, hogy a számlavezető bank aktuálisan milyen értékben váltja az eurót – ez naponta változik. Az Auchan az árfolyam kialakításánál a piaci mozgást veszi figyelembe, azaz az euró árfolyamának változását folyamatosan nyomon követik. A DM szintén az aktuális piaci árfolyamhoz igazít – náluk ez azt jelenti, hogy az MNB-árfolyam a kiindulópont, az alatt határozza meg az árfolyamot gazdasági osztályuk. Akkor változtatnak, amikor stabilizálódni látnak egy adott szintet, amihez már érdemes igazodni. A Molnál az euró árfolyamát szintén központilag határozzák meg, de hogy milyen megközelítést alkalmaznak, azt nem részletezték. Az árfolyam kommunikálása elektronikusan történik a töltőállomásokra.
Nem számít pénzváltásnak
A Niveus Consulting Group adótanácsadási üzletágának igazgatóját, Antretter Erzsébet adószakértőt kérdeztük, mi a szabály az eurós fizetéseknél. Amennyiben az üzletben az árakat forintban tüntetik fel és az elszámolás is forintban történik (tehát a számlán vagy nyugtán csak forintban szerepel az ár), mint a megkérdezett üzletláncoknál, akkor a vételár elviekben csak forintban egyenlíthető ki – szögezte le. Emiatt ha eurós fizetés történik, azt úgy kell tekinteni, hogy a vevő az árut forintban fizeti, aminek érdekében a kereskedő először megvásárolja a vevőtől az eurót forintért, amiből a vevő kifizeti az árut.
Ehhez – bár pénzváltásnak tűnhet – nincs szükség külön engedélyre. A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény alapján ugyanis nem minősül pénzváltásnak, ha a belkereskedelemben az áruval vagy szolgáltatással kapcsolatos ügyletekre vonatkozó fizetéseket teljesítenek – erősítette meg az MNB is. Tehát ha a kiskereskedelemben az áru vagy szolgáltatás értékesítésekor euróban valósul meg a fizetés, és forintban történik a visszaadás – azaz nem kifejezetten külföldi fizetőeszköz adásvétele történik a törvényes fizetési eszköz vagy külföldi fizetési eszköz ellenében – az nem minősül pénzváltási tevékenységnek.
Persze ez csak akkor igaz, ha az ügyletek valódi célja az áruval kapcsolatos fizetések teljesítése, és nem a pénzváltási tevékenységre vonatkozó szabályozás megkerülése – tette hozzá az adószakértő. Azt is írta, hogy tudomása szerint szabadon dönthet a kereskedő az árfolyamról, de érdemes az adott piaci körülményeket és a fogyasztóvédelmi előírásokat szem előtt tartania.
Jogszabály nem zárja ki
Mivel az MNB javasolta, az árfolyammal kapcsolatos kérdéseinkkel megkerestük a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, illetve az Igazságügyi Minisztérium alá tartozó fogyasztóvédelmi hatóságot is. A NAV válaszában azt írta, jogszabály nem zárja ki, hogy a felek egymással kötött szerződéses viszonyaikban valuta- vagy deviza-ellenértékben állapodjanak meg, feltéve, hogy az a felek szabad akaratán alapul. A valuta ellenében történő kiskereskedelmi értékesítés feltételezi, hogy a boltban az egyes áruk ára
- forintban és az elfogadott más valutá(k)ban is fel van tüntetve,
- vagy csak forintban van feltüntetve, de ki van függesztve az az árfolyam, amelyen átszámítva meghatározható az áru ára az elfogadott valutában is.
Általánosságban elmondható, hogy az adott értékesítésről kibocsátott bizonylaton (nyugtán, számlán vagy egyszerűsített adattartalmú számlán) az egyes tételeket, az ellenértéket (számlaértéket) és az általános forgalmi adót forintban kell rögzíteni.
Ha az egyes árucikkek árát forintban határozták meg, és a kiállított számlát, nyugtát más valutában (például euróban) fizetik ki, akkor a bizonylatokra a vevőktől kapott, illetve a visszaadott összeget, annak valutanemét is fel kell tüntetni a forint- és a valutapénztár egyezősége érdekében. A NAV is hangsúlyozta, hogy valutapénztár vezetése ez esetben kötelező. Ilyenkor a valuta bekerülési árfolyama az üzletben kifüggesztett árfolyam lesz, melynek aktuális napi értékét a gazdálkodó szabadon határozhatja meg, illetve alkalmazhatja.
