Gulyás Gergely miniszter a szerdai Kormányinfón nem hozta szóba, de a kormány nemcsak a tojás és a krumpli, hanem a késedemi kamat esetében is árstopot vezetett be. Megjelent a Magyar Közlönyben a késedelmi kamatra vonatkozó egyes anyagi jogi rendelkezések veszélyhelyzetre tekintettel történő eltérő alkalmazásáról szóló kormányrendelet.
Az Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt új szabályozás szerint csütörtöktől a késedelmi kamatkövetelés
legfeljebb évi huszonöt százalékos mértékben érvényesíthető, ezt meghaladó részében pedig úgy kell tekinteni, mintha azt ki sem kötötték volna.
A rendelet furcsaága hivatkozik a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény késedelmi kamatra vonatkozó rendelkezéseire, ám konkrét paragrafust nem nevez meg.
Az általános szabály szerint a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot kell fizetni, ha a pénztartozás kamatmentes volt. A Portfolio szerint a rendelet a hitelek, közüzemi számlák, önkormányzati és más tartozások késedelmes teljesítése esetében is mérvadó.
Az árstopnak leginkább a lakossági hitelezésben, azon belül a magas kamatozású hitelkártyák, folyószámlahitelek, áruhitelek és személyi kölcsönök esetében lehet jelentősége, az eddigi szabályok szerint egy 25%-os kamatozású hitel késedelmi kamata például 2023 első felében (a jelenlegi alapkamat fennmaradása esetén) évi 29,33% lenne, a rendelet miatt azonban csak évi 25% lesz.
