Egy kistelepülésre, egy nagyvárosba és egy megyeszékhelyre ment el az Átlátszó.hu, hogy megmutassa, milyen drámai hatása van a rezsiemelkedésnek, milyen megszorításokra kényszerülnek az egyes települések.
A Baranya megyei, 3 ezer lakosú Sásd képviselőtestülete például lázasan gondolkodik azon, honnan teremtsen elő 8 millió forintot a gázra, és miként tudja nyitva tartani a családsegítőt. A 10 ezer lakosú Somogy megyei város, Nagyatád több intézménye bezárására kényszerült: köztük van egy óvoda, a városi múzeum és a művelődési ház. Hasonló a helyzet a 150 ezer lakosú Miskolcon is, a borsodi megyeszékhelyen ugyanis fürdők, könyvtárak és közösségi házak zárnak be a magas energiaárak miatt.
A fővárosban egyelőre nem ennyire tűnik drámainak a helyzet, bár szaporodnak a „megszűnt” feliratok a cukrászdák, kávézók, kisboltok ajtaján. A további bezárásoktól való félelem pedig erősen jelen van a lakosság körében: utcai kérdezősködésük során azt tapasztalták, hogy leginkább a turizmusban és vendéglátóiparban dolgozók tartanak attól, hogy a rezsiárak miatt elveszítik a munkahelyüket.
Kitérnek arra is, hogy a vállalkozásokat az óriási energiaköltségek és hatalmas infláció mellett a visszaeső kereslet, a hasonló gondokkal küzdő lakosság csökkenő vásárlóereje is sújtja. Magyarán az emberek kevesebbet vásárolnak, mert nekik is nagy az infláció, drága minden a boltokban, és félnek, hogy nem fogják tudni kifizetni a rezsijüket. A cégek a növekvő költségeiket áremelésekkel kompenzál(hat)ják, ám emiatt még inkább elkerül(het)ik őket a vásárlók, akik maguk is anyagi nehézségekkel küzdenek és spórolni akarnak.
Ez egy ördögi kör, sok helyen inkább az időszakos vagy teljes bezárás mellett döntöttek. Leginkább energiaigényes és turisztikai, vendéglátóipari vállalkozások, például szoláriumok, fürdők, hotelek, pizzériák, éttermek, pékségek húzták le a rolót a magánszektorban. A K-Monitorral közösen folyamatosan frissülő térképre tették az érintett üzleteket, valamint a bezárt állami vagy önkormányzati intézményeket is.
