Már a magyar háztartások 44 százaléka érzi, hogy romlott az anyagi helyzete az utóbbi 2-3 évben. Ez az elmúlt öt évben mért legmagasabb érték, tavaly ez az arány még 35 százalék volt. A magyar népesség egyharmadának semmilyen megtakarítása nincs, még tartalék készpénz formájában sem.
Az IMAS International az Erste csoport számára a 15 évesnél idősebb népesség körében végzett reprezentatív kutatása szerint a megtakarításokat a magyarok fontosabbnak tartják, mint korábban, de nem tudnak spórolni. 2019-ben 70 százalék tartotta szükségesnek, hogy félretegyen, 2022-ben ez az arány már 79 százalék volt. Eközben 15 százalék mondta azt, hogy többet tesz most félre, mint 3-4 évvel ezelőtt, 35 százalék ugyanannyit képes megspórolni, 51 százaléknak viszont a korábbinál is kevesebb a megtakarítható pénze.
A magyaroknak csupán harmada elégedett valamennyire azzal az összeggel, amit félre tud rakni, míg 30 százalékuk úgy válaszolt: egyáltalán nem felel meg a saját elvárásainak a megtakarított összeg. A legtöbben általános céllal (53 százalék) illetve vészhelyzetre spórolnak (52 százalék), míg sokan (37 százalék) gyűjtenek az időskori kiadásokra is. A válaszadók 38 százaléka mondta azt, hogy egy nagyobb jövőbeli kiadásra, lakás vagy autó vásárlására gyűjt, míg drágább elektronikai eszközre vagy nyaralásra 14-14 százalék, oktatásra, képzésre pedig mindössze 8 százalék tesz félre.
A magyar háztartásokat felkészületlenül érte a két számjegyű pénzromlás – kommentált a bank lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettese, Harmati László. Felmérések szerint a magyar háztartások mintegy kétharmada pénzügyileg sérülékeny, egy váratlan helyzet bármikor felboríthatja a családi költségvetést.
A háztartásoknál már beköszöntött a válság
A Cetelem online kutatása is hasonló témát feszegetett. Náluk az rajzolódott ki, hogy a romló gazdasági helyzet közepette a válaszadók többsége nem számít saját anyagi helyzetének rövidtávú javulására. Az 1010 fős mintán végzett felmérés adatai szerint 51 százaléknyian biztosak abban, hogy munkahelyük nem fog évközi béremelést végrehajtani, alig 8% szerint várható ilyen lépés. 41 százalékuk pedig nem tudja, lesz-e bérnövekedés. Jövő év eleji fizetésemeléssel a megkérdezettek mindössze 16 százaléka számol, 23% nem is reménykedik, míg a nagy többség, 52% bizonytalan.
A válaszok alapján a háztartások többségének újra kellett gondolnia költségvetését, és általános a vélekedés, hogy a jövőben sem fog javulni a helyzetük. A megkérdezettek 41 százaléka az eddigi jelentős áremelkedések és bizonytalanabb kilátások miatt lemondott nagyobb beruházásairól (például autó-, bútorvásárlás, ingatlan, nyaralás), ötödük pedig már hozzányúlt megtakarításaihoz. A válaszadók közel negyede (24%) – számolva a további nehézségekkel – igyekszik növelni megtakarításait.
A kutatás egyértelműen átalakuló vásárlási szokásokat tükröz: a válaszadók majdnem kétharmada ár szerint választja meg, mit és hol vásárol, fele pedig kevesebb nélkülözhetőnek ítélt cikket (például kozmetikumot) vesz le a boltok polcairól, mint korábban. A megkérdezettek csaknem fele kevesebbet jár vendéglátóhelyre, míg nagyjából minden hatodik tartva a nehezebb időktől, felhalmozott tartós élelmiszerből (például lisztből, cukorból). A drágulás szinte mindenkit érint, alig vannak a megkérdezettek között, akik szerint a változások alig befolyásolják a mindennapi életet, a döntő többség negatív hatásokat tapasztal.
A megkérdezettek többsége nagyobb árnövekedést érzékel az élelmiszerek vonatkozásában, mint azt a hivatalos adatok mutatják. A válaszadók több mint harmada (38%) számára az élelmiszerárak emelkedése jelenti a legfőbb problémát, 23% pedig a rezsit nevezte meg legnagyobb anyagi teherként. 100-ból 27 ember e két költség együttesét értékeli a legnagyobb kihívásnak, míg 5 százaléknak az üzemanyag drágulása a legnagyobb probléma. A válaszadók jelentős része lélekben már készül a benzin és gázolaj hatósági árának kivezetésére: egyaránt 28 százalékuk válaszolta azt, hogy ha ez bekövetkezik, lerakja a kocsit, illetve azt, hogy csak akkor ül autóba, ha az elengedhetetlenül fontos. 12 százalékuk ugyanakkor semmiképp nem változtatna autóhasználati szokásain.
A felméréséből kiolvasható az is, hogy a válaszadók jelentős része elhúzódó válságra, illetve válságtünetekre készül. Minden tizedik ember hitellel hidalhatja át a következő időszak anyagi nehézségeit, köztük minden harmadik valamilyen energiatakarékossági korszerűsítést finanszírozna a kölcsönnel.
