A Budapest Economic Forum 2022 konferencián tartott előadást a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója beszélt “A jövő energiája, az energia jövője” témakörben. Hernádi Zsolt elmondása szerint jelenleg a politika átvette az irányítást és a kormányok döntései irányítják a gazdaságot nem pedig üzleti döntések, ami mentén egyre élesebben kirajzolódik az USA és a Kína vezetésével kialakult kétpólusú világrend. Európa húzza a rövidet ebben a „játékban” az orosz energiafüggősége miatt, s ha fenn szeretnénk tartani az energiabiztonságot és a győztes oldalon szeretnénk kikötni a kétpólusú rendszerben, ahhoz elengedhetetlen lenne, hogy visszatérjünk a józan ész politikájához, azaz ne csak a geopolitika, de az üzleti racionalitás is helyet kapjon annál az asztalnál, ahol a hosszú távú, meghatározó döntéseket hozzák.
Az eddigi világ ahogy ismertük, már nem fog visszatérni Hernádi Zsolt szerint, hosszú távú hatásai lesznek a világgazdaságra a koronavírus-válságnak, a kétpólusú rendszer kialakulásának, az energiaválságnak és a háborúnak – a globalizációs integráció lelassult, vagy éppen szétesőben van. A kétpólusú világrend eleinte Donald Trump vámháborújával indult, de a COVID-járvány is ráerősített az ellátási láncok újragondolásával és a legfrissebb exporttilalmak is ezt segítik elő, mutatott rá a vezérigazgató. A háború nyomán Oroszország Kínához sodródik ebben az új rendszerben, ez súlyos gondokat fog okozni Európában szerinte.
A szakember kiemelte, hogy ez a világrend nem gazdasági, hanem politikai döntések és érdekek folyamán alakult és alakul így: “Európai szankciók határozzák meg a kontinens gazdasági jövőjét, amerikai szankciók határozzák meg, hogy amerikai cégek hova, mikor, mennyit fektethetnek be.
Európa húzza a rövidet ebben a “játékban” az orosz energiafüggősége miatt Hernádi szerint, holott erre a veszélyre már régen felhívták a figyelmet a döntéshozók. Azóta azonban szerinte
Az orosz energiaforrás olcsó és megbízható, korábban ez volt a hozzáállás Európában, most viszont a háború és a szankciók miatt a kontinensre eddig érkező földgáz 39 százalékát, a kőolaj 27 százalékát és a dízeltermékek 10 százalékát kéne pótolni valahonnan, ami abban a tudatban, hogy az oroszok a kínai pólus felé közelednek, elképesztően nehéz kérdés.
Mindent összevetve pedig úgy néz ki, hogy és ez nem politikai kérdés, ahogy ezt a múlt héten Frans Timmermans, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke is rögzítette. Hernádi is hangsúlyozta: Nem az idei tél lesz a probléma hiszen idén még jön az orosz gáz, a jövő tél lesz a probléma.
Azt is felvázolta, szerinte mi lehet a megoldás. Úgy véli, három dolgot kell megtenni ahhoz, hogy megoldódjon a helyzet és fennálljon az energiabiztonság:
- biztosítani kell, hogy legyen elég és elérhető energia,
- dollármilliárdokat kell rákölteni az orosz energiahordozóktól való függés minimalizálására és
- tovább kell menni a zöld átmenet útján.
Kiemelt kép: Rendkívüli kormányinfó a benzinárstoppal kapcsolatban 2022. március 10-én.
