A török Yapi Merkezi Holding építőcége augusztusban kötött szerződést a BMW-csoporttal a debreceni autógyár két gyáregységének megépítésére, erről azonban csak a török közvélemény értesülhetett, a több tízmilliárd forintos üzleti megállapodásról Magyarországon nem tettek közzé információt.
A BMW-gyár – a kínai CATL akkumulátorgyárával együtt – az Orbán-kormány legnagyobb presztízsprojektjének számít. Szijjártó Péter külügyminiszter az október 10-én Berlinben megrendezett német-magyar gazdasági fórumon minden idők legnagyobb szabású hazai beruházásának nevezte a debreceni fejlesztéseket, sőt azt is hangoztatta, hogy ezek fogják Magyarországot a világban zajló járműipari forradalom „zászlóvivőjévé” emelni.
A magyar kormány és a BMW még 2018-ban jelentette be, hogy megállapodtak egy új generációs elektromos autógyár megépítéséről, az alapkőletételre azonban csak négy hónapja, júniusban került sor.
A 2018 óta eltelt időszakban a kormány hatalmas összegeket költött arra, hogy biztosítsa a német cég jóindulatát. Jóllehet, először arról volt szó, hogy az állam közvetlenül csupán 12 milliárd forint körüli támogatást ad az előkészítő munkákra, az összeg hamarosan megtízszereződött. A Forbes a G7 gyűjtésére hivatkozva nemrég azt írta, hogy
A kiadások túlnyomó részt olyan vasút-, közút- és közműfejlesztésre mentek, amelyek legfőbb haszonélvezője a BMW-gyár lesz.
Az előkészítő munkákból 22 milliárd forinttal részesült Garancsi István érdekeltsége, a Market Építő Zrt., Mészáros Lőrinc vasutas cégei pedig 55 milliárdos megbízást kaptak a területhez vezető vasútvonal felújítására és kiépítésére. A V-híd és az R-Kord ezzel a megrendeléssel új magyar rekordot is felállított az építési költség kategóriában. Magyarországon addig soha nem épült olyan drágán vasút, mint a debreceni szakaszon, amelynek 3,6 milliárd forintra jött ki egy kilométere.
2020 második felében a 400 hektáros, azaz több mint négy margitszigetnyi debreceni telephely határain belül is megkezdődtek az út- és infrastruktúraépítési munkálatok, a több, hatalmas csarnokból álló épületegyüttes kivitelezése pedig idén januárban indult. Ezek költségeit már a BMW fizeti.
A németek elsőként a fővállalkozót választották ki a beruházás levezénylésére. A feladatra egy török tulajdonosi hátterű, de Romániában alapított építőipari nagyvállalat, a Synergy magyarországi leánycégét szerződtették. Jó ajánlólevél lehetett, hogy a Synergy alig négy évvel azután, hogy megjelent Magyarországon, az itteni kft.-jével, a Synergy Construction Hungaryval 26 milliárd forintos éves forgalmat tudott elérni. A gyors növekedés főleg annak volt köszönhető, hogy a cég a Mol tiszaújvárosi poliolüzemének óriásberuházásával lépett be a magyar piacra. A BMW-vel kötött megállapodásról a Synergy adott ki rövid tájékoztatást.
de a vállalatvezetők budapesti megállapodásáról szintén csak a török cég internetes oldalán lehet olvasni.
A Yapi Merkezi 1965-ös alapítása óta Törökország egyik legnagyobb építőipari konszernjévé nőtte ki magát. Kapacitását számos komoly, nemzetközileg is jegyzett projekt jelzi. A rengeteg híd, épület, vasútvonal közül rendszerint az Európát és Ázsiát összekötő, 14 kilométer hosszú Boszporusz-alagutat, a dubai metrót és a szaúd-arábiai, a Bin-Laden Csoporttal közös Mekka–Medina vasúti projektet emelik ki a legfontosabb teljesítményükként. A céges közlemény szerint a BMW választása mégsem ezek, hanem egy nemrégiben befejezett autóipari fejlesztés miatt eset rájuk. A Yapi Merkezi építette az első török fejlesztésű elektromos autó, a TOGG gyártóüzemét, amivel állítólag lenyűgözte a németeket.
Hasonló magyarázatot adott a Yapi Merkezi debreceni projektjének vezetője is.
Azért választottak minket, mert mi vagyunk a világ egyik legnagyobb építőipari vállalata, és nagyon komoly tapasztalatunk van ipari épületek létesítésében
– magyarázta a 24.hu-nak Koray Karahasanoglu, akit telefonon értünk el. A török cég Debrecenben két hatalmas egység, a karosszéria- és a présüzem építésére kapott megbízást, amit 432, illetve 525 napos határidővel vállalt.
Egy ismert debreceni vállalkozó szerint azonban a törökök sikerében a hírnév és a korábbi teljesítmény mellett az is legalább akkora súllyal játszhatott közre, hogy sokkal „versenyképesebb árakat” ajánlottak, mint a magyar konkurencia. Szerinte a hatékony munkaszervezés és a 20–30 százalékkal kisebb árak miatt a hazai vállalkozók még alvállalkozóként is nehezen tudnak labdába rúgni mellettük. A versenyelőnyhöz az is hozzájárul, hogy a török cég több százas, sőt a Debrecenben terjedő pletykák szerint akár ezres nagyságrendben hoz majd Törökországból vagy más olcsó munkaerőt kínáló országból munkásokat, akik a gyár területén felhúzott konténervárosban laknak majd.
A vendégmunkások alkalmazásáról és várható számukról a projektvezetőt és a Yapi Merkezi isztambuli központját is megkérdeztük, de nem kaptunk választ.
A vendégmunkások behozatala nem lenne példa nélküli, hiszen a már említett tiszaújvárosi Mol-beruházáson is több száz török dolgozott román és indai társaikkal együtt. Korábbi cikkünkben részletesen is foglalkoztunk a távolabbi országokból származó vendégmunkások magyarországi megjelenésével, amit a munkaerőkölcsönzők annak tudnak be, hogy bizonyos szakmákban egyszerűen elfogyott a magyar munkaerő, és megfizethető bérekért már a környező országokban sem tudnak toborozni.
Forrásaink szerint a BMW szabályszerű tendereztetéssel választotta ki a számára megfelelő építőcégeket a gyár különböző részlegeinek megépítésére. A német anyacég kérdésünkre azt írta, hogy magyar és külföldi építőipari cégek bevonásával több pályázatot is lebonyolítottak, és egy kivétellel már elosztották az építési munkákat. A tenderek nyerteseiről viszont nem akartak nyilatkozni.
A partnereinkkel fennálló szerződéses kapcsolatunkról nem szolgálhatunk részletekkel
– írta lapunknak a BMW. Annyit árultak el, hogy az eddig kiosztott „építőipari munkák jelentős részét magyar székhelyű cégekre” bízták. A kivétel a Yapi Merkezi lehet, hiszen az Opten cégadatbázisa szerint a török cég egyelőre nem rendelkezik magyar leányvállalattal, eddig csupán egy fióktelepet hozott létre Budapesten.
Megkerestük az előkészítő munkák nyertesét, a Market Zrt.-t is, mit szólnak ahhoz, hogy a százmilliárdos kormányzati támogatás után a német cég végül nem csak magyar építőcégeket vont be a fejlesztésbe. Scheer Sándor, a cég vezérigazgatója azt mondta, olyan nagy méretű beruházás, összesen 600 ezer négyzetméternyi gyárépületet kell megépíteni, hogy a munka elvégzésére egyetlen cég nem is lenne képes. A BMW tenderein egyébként a Market is nyert, az összeszerelő üzemre kapott megbízást, a KÉSZ Zrt. pedig a festőrészleget építi majd. Az utolsó csomag, az energiaközpont pályázati eredményét még nem hirdették ki, de a marketes vezető szerint azt is egy külföldi cég nyerte.
Ha nagyobb ország lennénk, több ütőképes cégünk lenne. Egy tízmilliós országban viszont nem sűrűn épülnek ilyen méretű beruházások, ezért kényszerült a BMW arra, hogy külföldi cégeket hozzon be a projektbe. A kiválasztott cégek lehettek volna németek vagy esetleg osztrákok is, de végül törökök nyertek
– mondta Scheer, hozzátéve, hogy a törökök szerinte sem gondolkodnak majd a magyar munkaerő vagy magyar cégek alkalmazásában, hanem Törökországból vagy máshonnan hozzák be a szükséges humánerőforrást és alapanyagot.
Mivel korábbi nyilatkozatai szerint Szjjártó Péter miniszter személyesen tárgyalt a BMW vezetésével a debreceni beruházásról, megkerestük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, hogy mi volt az eredeti megállapodás a BMW-vel a gyárépítésre vonatkozóan. A minisztériumtól egyelőre nem kaptunk választ.
