A magyar kormány korábban kinyilatkozta, hogy a globális minimumadó 2023-as bevezetését elhamarkodott és megalapozatlan döntésnek tartja, így megvétózta a bevezetés kapcsán előkészített EU irányelvet. Ugyanakkor az Európai Unió legnagyobb gazdaságai (Németország, Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Hollandia) bejelentették, hogy mindenképpen bevezetik a globális minimumadót 2023-tól – olvasható a Niveus Consulting Group közleményében.
Ez azt jelenti, hogy a Magyarországon lévő legnagyobb német cégek tízmilliárdokat kellene, hogy fizessenek a globális minimumadó bevezetése miatt.
A tanácsadócég rövid (nem minden részletre kiterjedő) kutatása a Magyarországon lévő legnagyobb német cégek (Audi, BMW, Mercedes, Siemens, Bosch, Knorr-Bremse, stb.) effektív társasági adókulcsát vizsgálta. Ez alapján az látszik, hogy az átlagos effektív társasági adókulcs alig érte el a 3 százalékot (a természetesen jogszerűen járó különféle adókedvezmények miatt), így a 15 százalékra történő kiegészítés akár egy nagyon jelentős összeget is kitehet.
Amennyiben a meghatározó gazdaságok 2023-tól bevezetik a globális minimumadót, Magyarország pedig nem, úgy jelentős adóbevétel vándorolhat ki az országból, amit várhatóan a kormány nem fog annyiban hagyni – értékelnek a közleményben.
Ezt vetítette elő a július 19-én elfogadott 2023-as költségvetés, amely alapján a társasági adóbevételek kapcsán közel 200 milliárd forintos növekedéssel kalkulált a kormány, amelyet a Niveus Consulting Group szerint akár a globális minimumadó, vagy az annak beszedését lehetővé tévő jogszabályok 2023-as hatályba lépése is magyarázhatna.
Mindazonáltal a globális minimumadó korábbi élharcosa, az Egyesült Államok már bizonyosan nem vezeti be ezt 2023-tól és Kína is egyértelműen távolmarad, valamint az Egyesült Királyság és Japán 2023-as csatlakozása is valószínűtlen. Ez viszont jelentős versenyképesség-csökkenést jelenthet az amúgy is szenvedő európai gazdaság számára.
