El lehet gondolkodni a belépésen az ERM 2-es árfolyamrendszerbe, de ez a kérdés nincs a kormány napirendjén – jelentette ki kérdésre reagálva Varga Mihály pénzügyminiszter egy keddi háttérbeszélgetésen. Az elhangzottaknak mégis nagy súlyt ad, hogy az ERM 2-t az euróbevezetés előszobájának tekintik az eurózónában, és az Orbán-kormány eddig nem mutatott semmilyen hajlandóságot az euróhoz szükséges technikai lépések megtételére.
Varga igyekezett hűteni a kedélyeket: nincs szó az euró bevezetésének előkészítéséről, viszont az ország gazdasági felzárkózása az uniós átlaghoz eljutott egy olyan szintre, ahol már fontolóra lehet venni az ERM 2-t. Szavaiból azt lehetett kivenni, hogy ezt markáns üzenetnek tekintenék a piac számára, amelynek haszna a stabilitás erősítése lehetne. De többször is nyomatékosította, hogy nemhogy az euró bevezetésére, de az ERM 2-re vonatkozóan sincs kormányzati stratégia, és nem is tartja ezt időszerűnek. Mint kifejtette, a csehek a saját valutájukkal láthatóan jobban boldogulnak, mint a szlovákok az euróval.
A miniszter beszélt az idei és a jövő évi költségvetési kilátásokról is, hangsúlyozva, hogy a kormány tartani akarja a hiányterveket. Idén az extra gázbeszerzés nélkül számolt deficit a GDP 4,9 százaléka lehet – sőt egyes kormányzati számítások szerint akár ennél alacsonyabb is –, és jövőre is tartani akarják a nyáron elfogadott 3,5 százalékot. Ennél kisebb lehet a hiány, nagyobb nem, fogalmazta meg elvárásait.
A 2023-as büdzsé felülvizsgálatára decemberben kerül sor, melynek kapcsán a miniszter az energiaköltséget látja a leginkább kiszámíthatatlannak. Idén 19 milliárd dollár lesz az ország energiaszámlája, ez jövőre az idei legmagasabb gáz-, és olajárakkal számolva akár 29 milliárd dollár is lehetne, de időközben csökkentek a tőzsdei árak, ami mérsékli a kiadásokat.
– közölte, hozzátéve, hogy az ország finanszírozható belső adósságból, jól fogynak az intézményi és lakossági államkötvények, állampapírok. Nincs tehát szükség devizaforrás felhajtására a nemzetközi piacokon, vagy akár a Nemzetközi Valutaalapnál. Ezzel együtt a közeljövőben euró- és ķínai zöld kötvény kibocsátását tervezik, de ezek kisebb nagyságrendek lesznek (az előbbi 1 milliárd euró lehet).
Elhangzott még, hogy folytatják a Vodafone-vásárlás végrehajtását, vagyis nem látják indokoltnak a leállítását. Forrás bőségesen áll a költségvetés rendelkezésére, csak az extraprofitadókból 842 milliárd forint bevételt várnak idén. A hajdúszoboszlói gáztárolóból kinyerhető párnagázt részben értékesítik, innen 500-900 milliárd forint folyhat be. A magas infláció pedig a fogyasztási típusú bevételeket emeli.
A kiadási oldalon az október végéig elrendelt kifizetési stop mintegy 300 milliárd forintot hagy bent a költségvetésben.
Varga Mihály szerint az idei 4 százalék után jövőre 1 százalék körül bővülhet a gazdaság, az infláció 14 százalékról 10–11 százalékra csökkenhet.
