Továbbra is meghatározó jogsértés a hazai munkaerőpiacon a feketefoglalkoztatás: a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság által az idei első félévben ellenőrzött mintegy 27 ezer dolgozó közül csaknem 4 ezernél volt probléma.
Bár évről évre egyre kevesebb munkavállalót ellenőriz a hatóság, a „találati arány” növekszik. – írta a Népszava. Tíz éve még 114 ezer dolgozót érintettek a vizsgálatok, akkor alig 5 százalékáról derült ki, hogy feketén foglalkoztatják, míg az idén több mint 14 százalékukról. A Technológiai és Ipari Minisztérium foglakoztatás-felügyeleti irányítási főosztályának jelentése szerint az ellenőrzött ágazatok közül az építőiparban a legelterjedtebb a feketemunka.
Az idei vizsgálatok azt mutatták, hogy építőiparban az ellenőrzött munkavállalóknak majdnem a harmadát foglalkoztatták bejelentés nélkül. A mutató növekedett a tavalyi első félévhez képest: 2021-ben „csak” 26 százalék volt a bejelentés nélküliek aránya.
A magas „találati” arány egyik oka, hogy az ellenőrzések több mint harmada eleve az építőiparra irányult, és az idei első félévben a hatóság országos célvizsgálatot is folytatott az ágazatban. Ezzel együtt is hibás lenne azt a következtetést levonni, hogy ezek az adatok az egész építőipart jellemzik
– mondta Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke. Koji szerint a hatóság mintegy 6500 dolgozót ellenőrzött az építőiparban, közülük mintegy 2 ezret foglalkoztattak feketén. Ez a 31 százalékos arány az ágazatban legálisan, bejelentett módon foglalkoztatott mintegy 375 ezer emberre kivetve azt jelentené, hogy az építőiparban ma félmillióan dolgoznak, és ebből 120 ezren feketén. Ez pedig Koji László szerint lehetetlen. Szerinte az ellenőrzések zöme a mikro- és kisvállalkozásokra, és elsősorban a lakosságnak végzett munkákra irányulhatott, hiszen ebben a körben jellemző a sok szabálytalanság. Ezen a területen az idén jelentősen nőttek a megrendelések, vagyis több emberre volt szükség. Volt egyfajta kapkodás, rengeteg kókler is megjelent. Ahol ilyen komoly hiányosságok vannak a foglalkoztatás terén, ott vélhetően a számlaadás vagy az adózás sincs teljesen rendben – jegyezte meg az ÉVOSZ elnöke.
A jelentésből is az kiolvasható, hogy alapvetően nem a nagyobb cégekkel vagy generálkivitelezőkkel van a gond, ezek jellemzően szabályosan tevékenykednek. A kisebb vállalkozások egy része azonban kényszerből választja a vállalkozói létet, esetükben pedig a minőségi problémák mellett súlyos szabálytalanságokkal is találkoznak az ellenőrök.
Ezek a vállalkozók úgy spórolnak például, hogy nem jelentik be segédmunkásaikat – sem egyszerűsített foglalkoztatás keretében, sem munkaviszonyban. A munkáltatók egy része pedig előszeretettel dolgoztat alkalmi munkásokat, mivel a kisebb munkáknál ez egyszerűbb számukra, a bejelentést azonban adminisztratív okokra hivatkozva elmulasztják.
