Az előző év azonos időszakához képest 815 millió köbméterrel kevesebb földgáz van a hazai tárolókban, miközben a többi európai országban sokkal jobban állnak, lassan csurig megtelnek a tárolók. Az öt magyarországi tárolóban összesen 47,11 milliárd kilowattóra, azaz 4465 millió köbméter földgázt tároltak a hét elején, míg egy évvel ezelőtt 5280 millió köbméternyi gázt raktároztak a két, földgáztárolással foglalkozó társaság, a Hexum Földgáz Zrt. és a Magyar Földgáztároló Zrt. (FGSZ) adatai szerint.
Egy átlagos téli napon 50 millió köbméter gázt fogyasztunk, vagyis az előző télhez képest
A korábbi évekhez képest még nagyobb a különbség: 2020-ban 36 téli nap fogyasztásának megfelelő plusz volt a tárolókban. Két évvel korábban ugyanis ugyanazon a napon 6290 millió köbméternyi földgázt raktározódott, ami több mint 1,8 milliárd köbméterrel haladta meg a mostani szintet. 2019-ben is nagyságrendileg ekkora mennyiséget rejtettek a tárolók. Ez pedig szinte tele tárolókat jelentett, most 70 százalékon áll a töltöttségi szint.
Kisebb a biztonsági készlet is, amely a földgázellátás biztonságát szolgálja ellátási zavarok esetén, amit emiatt elkülönítve kezelnek a többi tárolt földgázhoz képest. Tavaly év végéig 1450 millió köbméternyi gáz szolgált biztonsági tartalékként, ez a mutató augusztus végén (ez a legfrissebb hivatalos adat) 1085 millió köbméteren állt a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség honlapja szerint.
A szakértő szerint két oka van annak, hogy jelenleg kevesebb gáz van a tározókban a korábbi évekhez képest. Az egyik a magas gázár, a másik pedig az, hogy a biztonsági készlet nagy részét az év elején eladták, és még nem sikerült azt teljesen pótolni.
„Nagyon drága a gáz, a kereskedők nem szívesen vásárolnak ilyen magas áron, hogy aztán tárolókban készletezzék azt, ahonnan bizonytalan, hogy mennyiért tudják majd eladni. A bankok pedig ilyen kockázatok mellett nem hiteleznek a kereskedőknek” – magyarázta a 24.hu-nak Miklós László mérnök-közgazdász, aki szerint a gáztárolókat valójában raktárakként kell elképzelni, amelyekben a kereskedőcégek tárolhatják a megvásárolt földgázt.
Az állam csak a biztonsági készlet erejéig rendelkezik tulajdonjoggal a tárolókban levő földgáz fölött. Ennek a mennyiségét 1,5 milliárd köbméterben határozták meg, de egy tavaly év végi miniszteri rendelet előírása szerint ebből 600 millió köbmétert el kellett adni beszerzési áron a Magyar Villamos Művek Zrt.-nek. – Ez azt jelenti, hogy olcsón, 10 euró/megawattóra áron értékesítették, és most nagyon sokba kerül ennek a visszapótlása, ugyanis az eredeti ár 10–15-szörösét kell fizetni – mondta Miklós László, aki úgy fogalmazott: az állam elherdálta az olcsó földgázát, ami jól jöhetett volna most a fűtési szezonban.
Eddig közel 200 millió köbmétert pótoltak a biztonsági tartalékból, november 1-jéig pedig el kell érni az 1,2 milliárdot a biztonsági készletnek.
A szakértő szerint ugyanakkor a szokásosnál alacsonyabb gázkészlet miatt nem kell különösebben aggódni, mert valamennyi orosz gáz jön a csövekből, ráadásul ott van a hazai termelés is. „Nagyjából 20 százaléknyi kapacitással jön Oroszország felől a gázvezetékeken a földgáz, nem zárták el teljesen a csapokat. Nem azért, mert annyira szeret minket Vlagyimir Putyin orosz elnök, hanem fizikai korlátai vannak a gázszállítás teljes leállításnak: a földgáz jó része a kőolaj kísérőgáza és a Gazprom saját magával szúrna ki, ha ezt leállítaná hosszabb időre. Ezért ennek nagyon kicsi is az esélye” – mondta Miklós László.
Az FGSZ Földgázszállító Zrt. honlapja szerint jelenleg is négy irányból érkezik a gáz az országba, óránként 1,2–1,4 millió köbméter közötti mennyiséggel, ami 30–35 millió köbmétert jelent naponta.
A hideg március eleji napokon adódhatnak gondok, amikorra a tárolók leapadnak, és akkor a kisebb nyomás miatt kevesebb földgázt lehet onnan a csövekbe küldeni. Ezt úgy kell elképzelni, mint egy felfújt lufit, ami az elején gyorsabban ereszt: amikor tele vannak a tárolók, akkor napi 60 millió köbmétert lehet kitárolni, ez a mennyiség pedig a készletek apadásával fokozatosan csökken. De erre az esetre létezik kikapcsolási ütemterv, amely a gázüzemű erőművek átállításával, az ipari üzemek és a nagyfogyasztók kikapcsolásával teszi lehetővé, hogy a lakosságnak jusson elegendő földgáz, és senkinek ne kelljen fagyoskodnia
– nyugtatott Miklós László, aki szerint az idei télen fontos szerepet játszik a takarékoskodás is.
Ha egy fokkal lejjebb vesszük a fűtést, azzal a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal becslése szerint 6 százalékkal csökkenthetjük a gázfogyasztást. Ez azt jelenti, hogy nem 50, hanem csak 47–48 millió köbméter földgáz lesz egy átlagos téli napon a fogyasztás, ha mindenki ennyivel lejjebb tekeri a termosztátot. „Jelentős megtakarítást érhetnek el a háztartásokban is, főleg azoknál, akiknek emelt rezsit kell fizetniük az átlagfogyasztás felett: egy 2500 köbméteres fogyasztásnál akár 45 ezer forintot is meg lehet spórolni egy fokkal hűvösebb lakással” – hívta fel a figyelmet a szakértő.
Az Európai Bizottság 15 százalékos fogyasztáscsökkentést írt elő a tagállamoknak, ez Magyarország esetén 1,3 milliárd köbméternyi gáz megtakarítását jelentheti. A magyar kormány az állami intézményeknél huszonöt százalékos csökkentést irányzott elő. Ennek érdekében egy hétfői kormányrendelet jó pár fokkal csökkenti a hőmérsékletet a közintézményekben és állami cégeknél: a fűtés útján biztosított léghőmérséklet nem haladhatja meg a 18 Celsius-fokot. Csak
- az egészségügyi intézményeket,
- a bentlakásos szociális intézményeket,
- a gyerekvédelmi intézményeket,
- a bölcsődéket
- és a Magyar Nemzeti Bank és cégeit sorolják fel kivételként.
Az iskoláknál és a szakképzési intézményeknél az előírás szerint legalább 18 fokot el kell érni, az általános iskoláknál pedig a 20 fokot.
