Kormányzati bejelentés szerint gigantikus, 7,3 milliárd eurós beruházás indul Debrecenben, a kínai Contemporary Amperex Technology Co. Limited (CATL) épít akkumulátorgyárat mai értéken mintegy 3000 milliárd forintból. A projektet sokáig igyekezett titkolni a kormány: először Orbán Viktor miniszterelnök tett említést arról az év elején, hogy egy magyar mércével rendkívül nagy – szavai szerint 6 milliárd eurós – beruházás van kilátásban, de a verseny érte még nem lefutott. Holott akkor már születőben volt a cég, amelyik a nagyberuházót képviseli Magyarországon.
Orbán beszédét követően a lapok egyből elkezdtek nyomozni, de az illetékesek ügyeltek arra, hogy ne áruljanak el információkat a beruházóról. Annyi szivárgott ki, hogy a befektetésnek vélhetően a gépjárműiparhoz lesz köze, és az ország keleti felében lesz az otthona. Majd arról lehetett olvasni, hogy Szlovákia, pontosabban Kassa a vetélytárs.
Nyár elején jelentek meg az első konkrétabb információk arról, hogy a CATL lehet a beruházó: a cég akkor már toborozta a munkaerőt, illetve külföldi hírforrások szerint 200 hektáros területet készült vásárolni Magyarországon. A gyár építését viszont hivatalosan csak nyár végén jelentették be.
Ugyanakkor a cégnyilvántartás szerint már februárban elkezdte kialakítani magyarországi bázisát a CATL. A vélhetően a beruházás előkészítésére létrehozott Contemporary Amperex Technology Hungary Projekt Menedzsment Kft.-t február 4-én jegyezték be, 8500 eurós jegyzett tőkével. Ez nagyságrendileg megfelel a kft.-k alapításakor elvárt minimum 3 millió forintnak – ami viszont édeskevés egy 7,3 milliárd eurós projekt végrehajtásához, és azt sugallja, hogy ennek a cégnek valóban csak az adminisztratív előkészítésben lehet szerepe. Vagy idővel feltőkésítik, hogy sokkal nagyobb szabású feladatok ellátására is alkalmas legyen.
A céget egy Madách Imre úti irodaházban jegyezték be, ugyanarra a VII. kerületi címre, ahová a kézbesítési megbízottat, a Lakatos, Köves és Társai Adó- és Vezetési Tanácsadó Zrt.-t. Ez a társaság segédkezett az ismert befektető, Jellinek Dániel Indotek Csoportjának, amikor egy jelentős üzletet ütöttek nyélbe a szerb ingatlanpiacon. Az üzlet érdekessége, hogy az eladó lengyel GTC többségi tulajdonosa abban az időben a Magyar Nemzeti Bank alapítványi eszközeit kezelő Optima Befektetési Alapkezelő volt. A Lakatos, Köves és Társai ügyfelei közt találjuk a Roszatomot is: az orosz cég a paksi atomerőmű bővítésének kivitelezője. Valamint számos bankot és nagy céget is a referenciáik közt tartanak számon, például a Vodafone-t, amelybe épp most vásárolja be magát kisebbségi tulajdonosnak a magyar állam (a többségi tulajdon pedig az állam árnyékában manőverező 4iG-hez kerül).
Nem meglepetés, hogy a CATL magyarországi érdekeltsége egy kínai pénzintézet, a Bank of China itteni képviseletét választotta számlái vezetésére. Továbbá a Citibank Europe Szabadság téri fióktelepének szolgáltatásait veszik igénybe a pénzügyeik intézése során.
Kormányzati bejelentés szerint a debreceni gyárnak 2025-ben már működnie kell, mert a technológiaváltás közepén járó megrendelők – a nálunk jelen lévő autógyárak, mint a Mercedes és az Audi – ugrásra készen várják a termelés elindulását. A projekt méretei valóban lenyűgözőek: 3000 milliárd forint a magyar gazdaság nominálisan számolt éves hozzáadott értékének 5,5–6 százaléka. A 9000 munkahely szintén kecsegtetően hangzik, bár hallani aggodalmas hangokat, hogy a térség nem képes ennyi képzett dolgozót rendelkezésre bocsátani, így lehet, hogy Ukrajnából kell toborozni embereket.
Egy ekkora beruházás nem hagyja érintetlenül a külkereskedelmi egyenlegünket sem, hiszen a gyár felépítése, berendezése a csúcstechnológia miatt erősen importigényes, míg az évek múlva elinduló termelés az exportnak adhat lökést. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint az időbeli elcsúszás miatt nehéz megítélni, hogy mi lesz a befektetés pénzügyi egyenlege, mindenesetre a gigaprojekt makrohatásai valamennyit javíthatnak a magyar gazdaság pozícióin, ám önmagukban nem tudják megfordítani a negatív folyamatokat, amelyek főleg az energia brutális drágulása miatt rontják a külkereskedelmi egyenleget, a fizetési mérleget.
Nagy kérdés továbbá, hogy a beruházó a saját tőkéjéből, vagy hitelből finanszírozza a gyár megépítését. Tekintettel a projekt méretére, valószínűleg szükség lesz hitelre, ennek biztosítására azonban a hazai bankrendszer nem biztos, hogy képes lenne, még szindikált hitel (amikor több bank áll össze, és együtt biztosítják a forrást, megosztva a kockázatokat) formájában sem. Ha viszont a külföld felé adósodik el a beruházó, és az adósságot a magyar leánycégében tartja nyilván, akkor az megint csak egyenlegrontó hatású. A reálgazdaság szempontjából azonban kétségtelenül örvendetes, hogy Magyarország nyerte el a kínaiak bizalmát. Mindazonáltal okosan kell kommunikálni a piacok felé az import további meglódulását, hangsúlyozva annak hozzáadott értékét, mert a nemzetközi befektetők, hitelminősítők érzékenyen reagálnak a mérleg megbillenésére a külföld felé.
Kiemelt kép: Barcsa Lajos alpolgármester, Csen Csün-vej nemzetközi üzletfejlesztésért felelős vezérigazgató és Kocsik-Marossy Virág ügyvezető igazgató (elöl balról jobbra) aláírja a CATL és Debrecen város közötti megállapodást a Kölcsey Központban 2022. szeptember 5-én. Hátul Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Csao Jang, a budapesti kínai nagykövetség minisztertanácsosa, valamint Kósa Lajos, Pósán László és Tasó László fideszes országgyűlési képviselők.
