Hétfőn a kormány benyújtotta a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvénymódosítást, amelyet kivételes eljárásban kedden el is fogadhat az Országgyűlés. Az új szabályozásra azért van szükség a Pénzügyminisztérium közleménye szerint, mert a beérkező adatok és a kamarai visszajelzések alapján egyes munkaadók katás jogviszonyba kényszerítették munkavállalóikat, ezzel az államkasszát, a munkavállalókat és a tisztességes adózókat is megkárosították. Az új kata ígéretük szerint megszünteti a visszaéléseket, és kedvezőbb feltételeket kínál a terméküket, szolgáltatásukat a lakosságnak közvetlenül értékesítő legkisebb vállalkozóknak. Az adószakértők szerint viszont nagyon enyhén fogalmazunk, ha azt mondjuk, kiöntik a fürdővízzel együtt a gyereket is.
Csak a lakosságnak számlázhat a katás vállalkozó
Az egyik legfontosabb változás, hogy a jövőben kizárólag a lakosságot saját termékeikkel, szolgáltatásaikkal közvetlenül kiszolgáló főállású egyéni vállalkozók adózási formája lesz a kata. Ennek megfelelően amíg korábban kisadózó vállalkozásokat emlegetett a jogszabály, a tervezet már kisadózó vállalkozókról beszél. Eddig az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság, közkereseti társaság és az ügyvédi iroda is katázhatott, a tervezet szerint viszont szeptembertől már csak a főfoglalkozású egyéni vállalkozóké lesz az adónem.
Azokat a katásokat teljesen kizárnák a lehetőségből, akik akár egyetlen számlát is kiállítanak belföldi vagy külföldi kifizetőnek. A kifizetőt az adózás rendjéről szóló törvény szerint kell érteni, azaz a katás vállalkozó nem számlázhat jogi személynek, egyéb szervezetnek, egyéni vállalkozónak sem szeptembertől. Ha mégis megteszi, akkor az összeg beérkezését megelőző naptól megszűnik a katás jogállása, és 15 napon belül ezt a tényt be kell jelentenie a NAV-nak.
Rengetegen kiesnek
Az biztos, hogy továbbra is a katások szolgáltathatnak a legolcsóbban, de nagyon sokan ki fognak esni közülük. Nemcsak azok, akik kizárólag szervezeteknek, vállalkozásoknak számláznak, hanem azok is, akiknek zömében lakossági ügyfeleik vannak, de azért akad szervezet, vállalkozás is a megrendelőik között. Egyedül a taxisoknál megengedett továbbra is, hogy ne csak a lakosság számára állítsanak ki számlát. Ruszin Zsolt adószakértő ezzel kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy a Covid-járvány alatt is a katázó taxisok voltak azok, akik első körben adómentességet kaptak, aztán jött csak a többi szakma. Ez alapján arra számít, hogy ezen a téren lehet némi enyhítés, és talán mások is adhatnak majd számlát vállalkozásoknak katásként.
Számos szakma kiesik azonban a katázásból az indítvány alapján, például azok, akik a kreatíviparban dolgoznak (így a színházaknak, filmeseknek is dolgozó sminkesek, fodrászok, céges megbízásokat teljesítő grafikusok), az egyetemi óraadók, a különböző projektmunkákat vállalók, a különféle szellemi foglalkozásokat űző szabadúszók, céges megrendeléseket is kiszolgáló virágboltosok, vagy akár a házakat takarítók.
Mint Ruszin Zsolt kiemelte, nem katázhatnak majd az állatorvosok sem – márpedig Parragh László kamarai elnök szerint a legtöbb katás közülük kerüt ki eddig. És az ügyvédek sem katázhatnak az adószakértő szerint a jövőben. Ruszin szerint felnégyelik a katát, ami marad belőle, az egy torzó. Arra is felhívta a figyelmet, hogy azoknál a bt.-knél és ügyvédi irodáknál, amelyeknél szeptembertől nem lehet katázni, és helyette kettős könyvvitel szükséges, kell egy nyitómérleg, ahhoz pedig könyvvizsgálat. Legalábbis a szövegben nincs ez alól mentesítés.
Az adó fixen 50 ezer forint lesz
Jelenleg még lehet mellékfoglalkozásúként (például nyugdíj, rokkantsági, rehabilitációs ellátás, 36 órát elérő munkaviszony, főállású vállalkozás, tanulás, nevelőszülőség mellett) is katázni (havi 25 ezer forint adó megfizetése mellett), szeptembertől azonban már nem, csakis főfoglalkozásúként. Szintén szeptembertől diák akkor sem katázhat, ha éppen szünetelteti a tanulmányait, noha jelenleg erre 25 éves korig lehetőség van.
Most még lehet (választás alapján) havi 75 ezer forint adót is fizetni, ami mellett magasabb a társadalombiztosítás alapja – ősztől ez a lehetőség is megszűnik. Hogy miért, arra az indoklás nem tér ki.
Azoknak, akik továbbra is katázhatnak, kedvező változás ugyanakkor, hogy nem kell 40 százalékos különadót fizetniük, ha 3 millió forint felett számláznak egy partnernek (ha egyáltalán lesz ilyen, hiszen csak magánszemély lehet a megbízó), ha viszont az éves bevételük meghaladja a 18 millió forintot, akkor igen.
A kata adója szeptembertől egységesen 50 ezer forint lesz, a társadalombiztosítás alapja pedig marad 108 ezer forint. Vagyis a nyugdíjat is ez alapján a 108 ezer forint alapján fogják számolni. Így tehát a tervezet alapján nem lesz semmi abból, amit a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara az Ipartestületek Országos Szövetsége is javasolt, hogy minimálbérkövető legyen a kataadó, és a járulékalap is emelkedjen, évről évre. Pedig Ruszin Zsolt szerint megemelhették volna az adót, mondjuk egységesen 75 ezer forintra, az ellátási alapot pedig 200 ezer forintra.
Tállai András válaszából június 28-án az derült ki, hogy jelenleg 248 ezer főállású és 144 ezer mellékállású katás van, azaz összesen 392 ezer, miközben 69 ezren szüneteltetik a vállalkozásukat. A mellékállásúak a jövőben mind kiesnek ebből a körből.
Mit tehetnek a katások?
Ruszin Zsolt megfogalmazása szerint jelenleg háromféle katás van.
- Akik csak a lakosságnak szolgáltatnak. Ők becslése szerint legfeljebb 100 ezren lehetnek. Nekik nincs semmi teendőjük – de „belőlük lesznek a koldus nyugdíjasok”.
- Náluk többen lehetnek azok, akiknek vegyesen van magánszemély és céges megrendelőjük is. Nekik adódik némi mozgástér, például úgy, hogy a lakossági ügyfeleket továbbra is a katás vállalkozó szolgálja ki, és ha a családban van más, akivel együtt tud vállalkozni, az szolgálhatná ki (egyéni vállalkozóként vagy bt.-ként) a többi, nem magánszemély ügyfelet. Feltéve, hogy van annyi bevételük, hogy az mindkét vállalkozást eltartsa.
- A többiek csak cégeknek szolgáltatnak. Nekik érdemes lehet átalányadózásra váltaniuk. Az átalányadózásban jelenleg tevékenységi kör alapján 40 vagy 80 százalékos (a kiskereskedelemben 90 százalékos) lehet a költséghányad, és évi 1,2 millió forintig szja-mentes a jövedelem (arányosítani sem kell, ha csak tört évről van szó). Az adószakértő példájában átlagban havi 500 ezer forintos jövedelemmel számolt, és 40 százalékos költséghányaddal, így a szeptembertől az év végéig származó jövedelem (1,2 millió forint) az adómentes sávba fog esni, és csak a minimálbér utáni járulékokat kell megfizetni (a szochót annak 112,5 százaléka után), így a havi közteher 66 250 ezer forint lesz az eddigi 50 ezer forint helyett az év hátralévő részére. Persze ha más a költséghányad, a jövedelem, akkor a közteher is más lesz, csakúgy, mint ha az egész évre számolunk.
Aki marad, alig számíthat nyugdíjra
Angyal József adószakértő tragédiának nevezte a tervezetet. Úgy véli, ez a jelentős szűkítés az első lépés lehet ahhoz, hogy egy következő lépésben megszüntessék a katát. Emlékeztetett, először arról volt szó, hogy nyáron szavazzák meg a módosításokat, hogy előre felkészülhessenek a vállalkozók a januártól érvényes új szabályokra – ehhez képest szeptembertől él a változás, amit július 12-én fogadhatnak el.
Nem érti, miért zárják ki a katás körből például a nyugdíjas cipészeket, fodrászokat, akik eleve nem is voltak a katával biztosítottak. Aki pedig katás marad, főállásban, annak komoly problémái lesznek a nyugdíjba vonuláskor, a rendkívül alacsony, a minimálbér felét alig meghaladó 108 ezer forintos biztosítási alap miatt – borítékolta. Kitért arra, hogy a most katázó könyvelők is elesnek szeptembertől a kedvező adózási lehetőségtől. De azt sem érti, hogy egy alapvetően a lakosságnak szolgáltató villanyszerelő, duguláselhárító vagy burkoló miért ne vállalhatna kisebb összegű munkákat például irodaházakban. Főleg úgy, hogy ha valaki a villája építkezéséhez rendel magánszemélyként, tegyük fel, tervezést, akár több millió forint értékben, az továbbra is teljesíthető katásként.
Arra is felhívta a figyelmet Angyal József, hogy az alanyi áfamentesség határa jelenleg 12 millió forint, ami az uniós szabályok alapján nem valószínű, hogy emelhető. Tehát azzal is, hogy 12-ről 18 millió forintra emelik a kata bevételi értékhatárát, csak 12 millió forintig lehet áfamentesen számlázni, felette nem. Ha az év vége felé meghaladja a bevétel a 12 millió forintot, akkor onnantól már nem 10 ezer forintba fog kerülni egy adott szolgáltatás (mondjuk a frizura), hanem 12 700 forintba, amiből csak a költségvetésnek lesz plusz bevétele, a vállalkozásnak csupán áfabevallási kötelezettsége, az ügyfélnek meg 27 százalékkal több kiadása.
