Magyarország nemrég nagy vihart kavart az Európai Unióban és az Egyesült Államokban azzal, hogy egyedüli országként mondott nemet a globális minimumadó bevezetésére, amivel a gyakorlatban megakadályozta azt, hogy az EU közösen vezesse be a kezdeményezést. Úgy tűnik, hogy a helyzet máig nem rendeződött, Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter ugyanis Madridban, a NATO-csúcson azt mondta a közmédiának, hogy a globális minimumadó olyan nehézségekbe ütközik, amelyeken Magyarország nem tud átlépni.
Szijjártó Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel is tárgyalt, ami jelzi az ügy súlyát, utána pedig kifejtette, hogy Magyarország az adócsökkentések kormánya, és a globális minimumadóval elvesztenénk a versenyelőnyünket a többi országgal szemben.
A globális minimumadó csaknem 140 ország társasági-adórendszerét egységesítené, a javaslat két alappillérből áll: az első kimondja, hogy bizonyos nagy cégek a tevékenységük szerinti országban is adózzanak (ezzel kapcsolatban egyetértés van), a második pillér pedig a globális minimumadó, amelynek keretében az összes tagállamban 15 százalékos effektív társasági adókulcsot vezetnének be (Magyarországon 9 százalékos a társasági adókulcs). Arról, hogy pontosan mi állhat a magyar vétó mögött, és mennyire van ennek köze az uniós helyreállítási pénzekhez, itt beszéltünk, magáról a vétó intézményéről pedig itt olvasható cikkünk.
Közben viszont van arra is esély, hogy az unió többi tagországa egyszerűen megkerül minket, és nélkülünk fogadja el a globális minimumadót. Erről korábban is volt már szó. Magyarország csak az utolsó pillanatban jelezte, hogy nem ért egyet az adó ötletével, egészen eddig az unió soros elnökségét adó Franciaország inkább attól tartott, hogy Lengyelország lesz az, aki ellenáll.
Martin Kreienbaum, a német pénzügyminisztérium nemzetközi adózási osztályának főigazgatója ennek ellenére arról beszélt szerdán a Politico-nak, hogy van esély arra, hogy Magyarország tiltakozása ellenére is elfogadják a globális minimumadót.
Eddig nem spekuláltunk arról, hogy milyen alternatív módok vannak az elfogadásra, mert két héttel ezelőttig meg voltunk győződve arról, hogy át fog menni a javaslat. Most viszont azon gondolkodunk, milyen alternatív megoldások vannak az elfogadására.
– mondta Kreienbaum. Szerinte a tagországok egy csoportja elfogadná ezeket a szabályokat, de egy másik eszközzel és jogalappal, amelyet „megerősített együttműködésnek” nevezünk. A szakember kifejtette, hogy jogi szempontból nehezebb lenne így megoldani a javaslat elfogadását, de működhetne. – Ha megkérdez más tagállamokat, mondjuk Franciaországot, de igazából sok más tagállammal is beszéltem erről az EU-ban, akkor azt fogják mondani, hogy eltökéltek azzal, hogy előrehaladjunk – mondta a főigazgató.
A megerősített együttműködés egy olyan uniós eljárás, amely lehetővé teszi, hogy a tagországok előrehaladjanak olyan vitás ügyekben, amelyeket egy vagy két tagország blokkol, de a többiek szeretnék elfogadni. Itt legalább kilenc tagállam áll össze, hogy megerősített integrációt vagy együttműködést hozzanak létre az unión belül egy konkrét területen, miután kiderült, hogy az unió egészében ugyanezt az együttműködést belátható időn belül nem lehet elérni.
Az eljárás célja, hogy feloldja a patthelyzetet, azt viszont nem teszi lehetővé, hogy az EU bővítse a saját hatásköreit, így nem lehet vele teljesen megkerülni a kimaradó tagállamokat sem. Sőt, az így elfogadott javaslatok csak azokra az országokra vonatkoznak, amelyek részt vesznek az együttműködésben.
Az Európai Unió történetében eddig négy ilyen megerősített együttműködés volt. Kettő a házasság és a vagyonelosztás, valamint a válás kérdéséről szól, egy a közös uniós szabadalomról, a leghíresebb pedig az Európai Ügyészség létrehozásáról. Ebből a négyből Magyarország mindössze egyben vesz részt, amely létrehozta az Egységes Szabadalmi Bíróságot.
A megerősített együttműködések elfogadása sem egyszerű, és nehezíti az Európai Unió dolgát az is, hogy a globális minimumadót legkésőbb a nyár végéig el kellene fogadni ahhoz, hogy a félidős amerikai választások előtt átmehessen az amerikai kongresszuson. A valószínűleg hatalomra kerülő republikánusok ugyanis már nem támogatnák a javaslatot.
Ahhoz, hogy a megerősített együttműködés megszülethessen, az Európai Bizottságnak kell kezdeményeznie a folyamatot, amelyet utána meg kell szavaznia az Európai Parlamentnek is, majd az Európai Tanács, tehát a tagállamok engedélyezése is szükséges hozzá. Ez sokkal lassabb folyamat, mintha csak megszavazták volna az Ecofinben, a pénzügyminiszterek tanácsában.
A megerősített együttműködés hatása kérdéses Magyarországra nézve. Attól függ ugyanis, hogy a magyar kormány mit szeretett volna elérni a minimumadó vétójával. Ha azt, hogy az EU minél hamarabb jóváhagyja a helyreállítási alapból származó pénzeket, akkor a kabinet egyértelműen kudarcot vallott.
Ha viszont azt, hogy Magyarország megtarthassa a kvázi adóparadicsomszerű társasági adórendszerét, akkor lehet sikerről beszélni, hiszen úgy tűnik, az Európai Unión belül mi maradunk az egyetlen ország, amelyben nem 15 százalék lesz a társasági adó.
