Az idei év első három hónapjában a használt házak teljes árengedményének országos átlagértéke 8,7 százalék volt, míg a téglalakások árából 4,9 százalékot, a panelekéből 4,1 százalékot engedtek az eladók. A házak esetében kismértékű emelkedés tapasztalt az Otthon Centrum a tavalyi 8,2 százalékhoz képest. A lakásoknál viszont az elérhető árengedmény mértéke tovább csökkent. A téglalakásoknál 2 százalékkal, a paneleknél 1,6 százalékkal volt alacsonyabb az alku az idei év első három hónapjában, mint a tavalyi évi átlag. A legkisebb alku, 4,1 százalék a panellakásokat jellemezte. Nem véletlenül, mert ez a kategória a legolcsóbb, így a legtöbbek számára elérhető lakástípus. A teljes árengedmény mértéke legutóbb 2008-ban volt ennél alacsonyabb.
Az alku területi eloszlása is árulkodó, Budapesten, valamint a régióközpontokban kicsivel az átlag alatt (3-3,5 százalék), míg a megyei jogú városokban, ahol a lakásárak eleve mérsékeltebbek 5,6 százalék körül alakult a kialkudható árengedmény. A kisebb városokban azonban átlag feletti alku jellemezte az év első három hónapját.
A fővárosban végbemenő drasztikus áremelkedés csökkenti az alku esélyét, mert a magas árak miatt egyre többen fordulnak az olcsóbb lakástípusok felé, és ez pörgeti az ingatlanpiacot. Ezt abból is látni, hogy a relatíve olcsóbb ingatlanok, például a panelek töltik a legkevesebb időt a piacon, a forgási sebesség is nőtt ebben a szegmensben – magyarázta Soóki-Tóth Gábor elemzési vezető, aki azt is elmondta, hogy egy másik lakástípus esetében is hasonló eredményeket mért a kutatásuk.
A téglalakásoknál tapasztalt 4,9 százalékos árengedmény ugyancsak 14 évvel ezelőtti állapotot idéz, az alku mértéke legutóbb 2008-ban volt ennél alacsonyabb. A legkisebb, 3,3 százalékos árengedményt a hat régióközpontban mérte az Otthon Centrum. Budán 4,1 százalék, míg a külső pesti kerületekben és a megyei jogú városokban az átlaggal megegyező érték (4,9 százalék) jellemezte az elért árengedmény nagyságát. A főváros belső kerületeiben 5,5 százalékos alku nem számít meglepetésnek. Itt a legdrágábbak a lakások, azonban a pandémia hatásai és a megváltozott munkakörülmények, az otthoni munkavégzés, a „home office” térnyerése miatt egyre többen preferálják a külső városrészeket, a több zöldfelülettel rendelkező térségeket. A kisebb városokban viszont a kereslet hiánya miatt magasabb az alku mértéke, itt akár 5-6,5 százalékot is el lehet érni a vevőknek.
A használt házaknál viszont a 8,7 százalékos árengedmény már emelkedést mutat a tavalyi évhez képest. A változás százalékban kifejezve azonban itt a legkisebb (+0,5), ezért messzemenő következtetést ebből nem érdemes levonni. Ebben a szegmensben a legkisebb árengedmény a megyei jogú városokban és a külső pesti kerületekben volt 7,4 százalékkal. Ettől nem sokkal maradt el Pest megye 7,7 százalékkal. A hat régióközpontban viszont 1 százalékkal nőtt és 8,6 százalékra emelkedett az árengedmény mértéke. A kisebb városokra és községekre 10 százalék körüli érték a jellemző, ami elsősorban kereslethiányról árulkodik. Azonban mégsem itt, hanem a budai kerületekben lett a legmagasabb az árengedmény mértéke 11,1 százalékkal. De ez sem számít nagy meglepetésnek, hiszen a régiókat és ingatlantípusokat összevetve itt szembesülnek a vevők a legmagasabb átlagárakkal, vagyis van miből alkudni.
A szerződéskötéskori árengedmény mértéke a használt házaknál átlag 5,9 százalék volt, a paneleknél 3,7 százalék, míg a téglalakásoknál 2,7 százalék. Ezek az értékek azt jelentik, hogy az eladók komoly érdeklődő esetén szívesebben engednek a hirdetéskor meghatározott árból, amikor már a valódi vevővel tárgyalnak. A panellakások esetében az árengedmény döntő részét szerződéskötéskor érik el a vevők, de a házaknál is ez a tendencia, az árengedmény kétharmadát ekkor harcolják ki az új tulajdonosok. Érdekes, hogy a téglalakások esetében ez az arány már majdnem fele-fele.
