Nagy ára van a robusztus gazdasági növekedésnek: az egyensúly vészes romlása – értékelte lapunknak a várakozásnál is jóval magasabb első negyedéves GDP adatot Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közölt, az egy évvel korábbihoz viszonyított 8,2 százalékos növekedés azt jelenti, hogy a tavalyi utolsó negyedév erőteljes, 7,1 százalékos bővüléséhez képest is gyorsuló ütemben nőtt a bruttó hazai termék.
Ami a belső egyensúlyt illeti, az államháztartási hiány az első négy hónapban már az egész évre betervezett deficit 80 százaléka felett tart. A külső egyensúly tekintetében is romlott a helyzet, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes adatai alapján az első negyedéves hiány 2,3 milliárd euró, ami már a fele a tavalyi év egészében összehozott deficitnek. Az áruforgalmi hiány az első negyedévben 900 millió euró volt, miközben tavaly az első három hónapban még 2,5 milliárd eurós aktívumot rögzíthetett a statisztika. Tehát
A 7,3 százalékos elemzői konszenzust messze meghaladó növekedésben meghatározó a választásokat megelőző osztogatás a 13. havi nyugdíjtól az szja-visszaigénylésig, amely intézkedésekkel mintegy 1500 milliárd forintot pumpált a kormány a gazdaságba. Valamelyest hozzájárultak a beruházások is, mert bár a kormányzati projektek visszafogását már bejelentették, az építőipari pörgésben azért még benne vannak az állami megrendelések. A külső egyensúly romlása ugyanakkor nem róható fel kizárólag a kormány gazdaságpolitikájának, a világgazdasági folyamatok is belejátszanak, nagy a szerepe a cserearány-romlásnak, annak, hogy az energiaárak elszabadultak, míg az iparcikkeknél sokkal kisebb mértékű az áremelkedés – árnyalta a képet Karsai Gábor.
Az első negyedéves adatot látva a GKI várhatóan változtat az éves előrejelzésén, az eddigi 2,5-3 százalék közötti prognózisát feltehetőleg 3-4 százalékra emeli, a 8,2 százalékos bővülés fényében ez látszik reálisabbnak. Azon a feltételezésén viszont nem változtat a gazdaságkutató, hogy
A vezérigazgató-helyettes azt prognosztizálja, hogy az év hátralevő részében
- a lakossági fogyasztás a magas infláció miatt visszafogottabb lesz,
- az állami beruházásokat visszavágják,
- további kamatemelések nyomán az üzleti szféra a beruházásait visszafogja,
- miközben bizonytalanságot okoz az orosz-ukrán háború.
A gazdaság bővülése irányába ható elem lehet ezzel szemben, hogy emelkednek a katonai kiadások.
Minden elemző kormányzati lépéseket vár, a belső egyensúly helyrebillentésére ágazati adók bevezetését valószínűsítik, Orbán Viktor pedig miniszterelnöki beiktatásakor már jelezte, hogy a kormány be fog avatkozni a gazdasági folyamatokba az infláció leszorítása érdekében. A külső egyensúly javulhat, legalábbis Karsai Gábor az importkereslet csökkenésével számol, az export mértéke azonban kérdéses, senki sem tudja, hogy a szétzilált ellátási láncokkal mi lesz a következő hónapokban.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője is úgy véli, hogy a nagyon erős első negyedéves gazdasági növekedési adatból sajnos messzemenő következtetések nem vonhatók le. A fő ok a szomszédban folyó háború, de a kínai Covid-politika is nagy hullámokat vet a világgazdaságban. A KSH által közölt 8,2 százalékos bővülés nem jelent garanciát arra, hogy a következő negyedévekben is hasonlóan pörög a gazdaság, sőt az is előfordulhat, hogy később visszaesés következik be, negatívba fordul a negyedéves GDP-mutató. Remélhetőleg azonban átmeneti lesz a visszaesés, és a gazdaság visszatér a normális kerékvágásba – mondja Virovácz Péter, aki az optimistább elemzők közé tartozik. Az első negyedévre ő várta a legmagasabb értéket, a 9 százalékos GDP-növekedést is elképzelhetőnek tartotta, főként a január-március közötti építőipari és a kiskereskedelmi forgalmi adatokra alapozva.
A gyors normalizálódás lehetőségét a vállalati szféra várakozásaiból olvassa ki. Levezetése szerint ha attól félnének a vállalkozások, hogy tartós lesz a probléma, akkor nem lennének pozitívban a megrendelések, hanem csökkennének. Kétségtelen, hogy vannak problémák, a szállítók lassabban tudnak teljesíteni, de a rendelések bővülnek, vagyis adott esetben fel tud pörögni a termelés. Ha a cégek félnének a jövőtől, akkor szélnek eresztenék a dolgozóikat, azonban éppen ellenkező a helyzet: munkaerőhiány van és a munkaadók hajlandók a magas inflációs környezetben emelni a béreket – említett egy másik tényezőt. A vállalkozások – Oroszország és Ukrajna szállításainak kiesése miatt – alternatív beszerzési források után néznek, a sokat emlegetett kábelkötegek gyártásáért például egészen Afrikáig mentek.
A gazdaság mindenképpen visszatér a normál kerékvágásba: a jövedelmeket megnyesi az infláció, visszaesik a kereslet, minek nyomán lehűl a gazdaság – vázolta, hogy mi történne gazdaságpolitikai beavatkozás nélkül. Virovácz Péter a többi elemzővel egyetértésben kormányzati korrekciót vár, a külső és a belső egyensúlyt célzó intézkedéseket. De úgy véli, hogy a várt, a gazdaságot hűtő, az inflációt fékező beavatkozások esetén is 5 százalék felett lehet az idei növekedés. Az év elején még 5,7 százalékot becsült, ezt most, az első negyedéves adat ismeretében 5-5,5 százalékra viszi le. Virovácz Péter szerint reális az 5 százalék feletti várakozás, mindenekelőtt a tavalyi jó teljesítmény áthúzódó hatása miatt. Nagyobb kérdés, mi lesz a jövő évben, hiszen nem tudni, meddig tart a háború és megoldódnak-e az ellátási problémák.
