Miközben az európai országok sorra igyekeznek függetlenedni az orosz energiahordozóktól, addig Magyarország vezetői semmi kézzelfogható alternatívát nem kínálnak – írja az Mfor. Információik szerint nincs olyan érdemi válságterv, amely krízishelyzetben előhúzható lenne, például abban az esetben, ha nem érkezne orosz olaj vagy gáz Magyarországra, vagy azért, mert az Európai Unió szankciókat vezet be, vagy azért, mert az oroszok elzárják a csapokat. És mint rámutatnak, eközben olyan dolgokat mantráznak a politikusok, amit a szakemberek és a tények cáfolnak.
Mítosz, hogy olcsó nekünk az orosz gáz
Állítják például, hogy olcsón kapjuk az oroszoktól a gázt, illetve hogy ha nincs orosz gáz, akkor nincs rezsicsökkentés. Persze a szerződést a magyar kormány és az azt megkötő MVM sem adja ki, ugyanakkor azok a szakemberek, akik „már láttak ilyen megállapodást”, jelezték, szó sincs extrakedvezményről. A hosszú időtáv és a mennyiség miatt lehet néhány százalékos diszkont, de nem 80 százalék. Mivel a szerződés a piaci folyamatokat és árakat veszi alapul, így a kormány azon állítása, hogy az olcsó orosz gáz alapot ad a rezsicsökkentés fenntartásához, komoly csúsztatás volt. Ez egyébként már 2021 végén kiderült, hiszen a beszerzési ár és a lakossági tarifa között drasztikus szakadék lett, ami az MVM-nek bődületes veszteséget okozott.
Ami a legfrissebb számokat illeti, a Népszava kalkulációja szerint februárban is szinte pontosan a két hónappal korábbi tőzsdei, amúgy rekordszintű árat fizette a magyar állam az orosz gázért. Eszerint a lakossági gáz beszerzésével foglalkozó, állami MVM ezer köbméterenként mintegy 1179 eurót fizethetett az oroszoknak a fűtőanyagért. Két hónappal korábban, vagyis decemberben az Európában irányadó, Ttf-nek nevezett holland gáztőzsde átlagára pedig 1175 dollárra rúgott.
Az orosz olaj nélkül sem állna meg az élet
Hivatkoznak továbbá arra, hogy szakértők szerint nem állja meg a helyét Szijjártó Péter azon állítása, mely szerint az orosz olajimport betiltása esetén Magyarország energiaellátása ellehetetlenülne. Számos olyan olajfajta van ugyanis a világpiacon, amelynek összetétele (például az egyik legfontosabbnak számító tulajdonságban, a kéntartalomban) nagyon hasonlít az urali olajra, így az esetlegesen kieső orosz olaj viszonylag rövid időn belül pótolható.
Mint írják, a Mol továbbra is kitart amellett, hogy az orosz olaj elleni uniós szankció veszélyeztetné a magyar ellátásbiztonságot. Ugyanakkor, míg néhány hete a társaság elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt még azt kommunikálta, hogy gyakorlatilag megoldhatatlan feladat elé állítaná ez a Molt, addig a Telexen szerdán megjelent interjúban már arról beszélt, hogy ezt a helyzetet is meg tudnák oldani, de ha nem orosz olajjal dolgoznánk, 20–30 százalékkal csökkenne a finomítók kibocsátása.
Lenne alternatíva, hazai
Az orosz gáz és olaj fizikai adottság, nem politikai kérdés – a magyar politikusok a fenti mondatot is előszeretettel hangoztatják, hozzátéve, hogy ők örülnének a legjobban, ha a határokon belül, a föld mélyében olaj- és gázmezők rejtőznének. Ez megint csak jól hangzik, és valóban nem vagyunk szénhidrogén-hatalom, bár a hazai fogyasztás egy kis része itt bányászott energiahordozókra támaszkodik.
De mint az Mfor felhívja rá a figyelmet, van egy olyan ásványkincsünk, amely wellness-szállodák avatásakor vagy balneológiai eseményeken rendre előkerül, a Kárpát-medencében ugyanis a kontinensen egyedülálló mennyiségű (gyógy- és) hőforrás található. Európában ehhez fogható mennyiségben csak Izlandon található ilyen természeti kincs. Csakhogy ezzel nemigen kezdünk semmit, az energiamixben szinte súlytalan a geotermikus energia aránya. Pedig van olyan skandináv ország, amely ebből nyeri a felhasznált energia negyedét. Másrészt ez a nap- vagy szélenergiával ellentétben nem ciklikus energiaforrás, tehát bármely évszakban vagy napszakban használható. Ezek után pedig az már csak hab a tortán, hogy olyan energiaforrásról beszélünk, amelyet nem kell importálnunk, és amely esetében nem vagyunk kitéve egyetlen beszállító kényének-kedvének sem.
Emellett számos más, akár megújuló alternatíva is lenne, így például az EU által is támogatott biogáz-fejlesztés. Utóbbi kapcsán a kormány annyit sem tett meg, hogy a termelési kapacitások hazai növeléséhez szükséges kiszámítható jogszabályi környezetet megteremtse – írta a lap.
A Telex szerint a magyar kormány már vizsgálja az orosz leválás lehetőségét, komoly anyagok is készülnek erről, amit a legnagyobb titokban meg is tárgyaltak.
