A kormány egy márciusi 5-i rendelettel korlátozta a takarmány- és élelmiszer ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségűvé sorolt mezőgazdasági termékek kivitelét, május 15-ig. A korlátozás a következő terményekre él:
- a búza és kétszeres (vámtarifaszám 1001),
- a rozs (1002),
- az árpa (1003),
- a zab (1004),
- a kukorica (1005),
- a szójabab, törve is (1201), és
- a napraforgómag, törve is (1206 00)
A korlátozás azt jelenti, hogy ha külföldre vinnék ki a felsorolt terményeket, akkor az államot
- értékesítés esetén elővásárlási jog,
- a tulajdonojogot nem érintő kiszállításkor pedig vételi jog illeti meg.
Két kivétel van csak ez alól a szabály alól, ha humanitárius, illetve ha tranzitszállítmányról van szó. Az elővásárlási jogot vagy vételi jogot az állam az MNV útján gyakorolja.
Ahhoz, hogy az állam gyakorolhassa elővásárlási, illetve vételi jogát, a kivitelt előzetesen be kell jelenteni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (Nébih). A bejelentés után 30 napja van az államnak, hogy eldöntse, gyakorolja-e elővásárlási/vételi jogát. Hogy milyen áron, arról is szól a rendelet – értékesítésnél csatolni kell többek között a szerződést/elfogadott ajánlatot, vételi jognál pedig az aktuális piaci árat nézik. Amennyiben az állam úgy dönt, hogy él vételi jogával, akkor erről a Nébih haladéktalanul tájékoztatja a bejelentőt, majd 8 munkanapon belül kifizeti a termény árát.
A gabona csak akkor szállítható ki Magyarországról, ha az állam a 30 napon belül nem nyilatkozik, vagy olyan nyilatkozatot tesz, amely szerint az elővásárlási jogot vagy a vételi jogot nem kívánja gyakorolni.
Amennyiben valaki kivinné fenti terményeket, de erről nem tesz bejelentést, közigazgatási bírságot rónak ki rá, amely akár a termény nettó értékének 40 százalékát is elérheti.
Kiemelt kép: Gabonaszállító kamion.
