2022-ben majdnem 20 százalékkal emelkednek a legkisebb bérek: 200 ezer forintra nő a minimálbér és 260 ezer forintra a bérminimum. Az eddigi bértárgyalások, megállapodások alapján az látszik, hogy ezen felül nagy és kis cégeknél is minimum 10, de inkább 15 százalékos béremelést kell adniuk 2022-ben a munkáltatóknak, ha meg akarják tartani az embereiket.
Ahol van szakszervezet, ott is nagyon kevés egyelőre a bérmegállapodás – mondta megkeresésünkre a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) alelnöke, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége elnöke, Székely Tamás. Egy gyógyszeripari céget említett, ahol sávos, átlagban 10 százalékos emelés lesz.
Számos helyen nagyon messze van még egymástól a munkáltató bérajánlása és a szakszervezet bérelvárása. Akadnak munkáltatók, még a gyógyszeriparban is, amelyek még a várható inflációnak megfelelő, 5,1 százalékos emelést sem akarják megadni.
Székely összességében elhúzódó bértárgyalásokra számít, kivárás jellemző, tavaszig, de akár májusig, júniusig is húzódhat a megállapodás. Viszont bármikor is történik a béremelés, a szakszervezet ragaszkodik ahhoz, hogy január elsejéig visszamenőleges legyen.
A Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke, László Zoltán arról tudott beszámolni karácsony előtt, hogy 202 alapszervezetük közül már mintegy 30 nagyobb, 300–400 fős cégnél megvolt a bértárgyalás, megállapodás, melyek tükrözik a jelenlegi munkaerő-piaci helyzetet. A munkaerő létszáma, képzettsége, megszerzése és megtartása felértékelődött.
Az eddigi bérmegállapodásokban 12–18 százalék közötti emelést sikerült elérniük, de jelentősek az eltérések az átlag mögött. A legalacsonyabb 6,5 százalékos – a Vasas alelnöke szerint a cég, amelyik csak ennyit ad, nem gondolta át a helyzetét, és évközben valószínűleg korrigálni fog. A legnagyobb emelés egy logisztikai cégnél 27 százalékos bérfejlesztésről szól – ők a középmezőnyből akarják feltornázni magukat a legjobban fizetők közé.
10 százalékos emelés lehet a minimum
A főként a lakosságot kiszolgáló kis- és mikrovállalkozásoknál másképp nem fog menni a béremelés, csak ha egyúttal árat is emelnek – mondta megkeresésünkre az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke. Németh László a visszajelzések alapján úgy látja, mivel a lakosság nehezen fizeti meg a szolgáltatások árát, nehéz lesz a legkisebb vállalkozásoknak elfogadtatniuk az elszállt infláció mellett a költségek emelkedését, így a béremelést is. A mikrovállalkozások mintegy 70 százaléka öt fő alatti foglalkoztató vagy önfoglalkoztató. Ők lesznek a legnehezebb helyzetben a béremelések kigazdálkodásánál, különösen a jelentős anyagár-növekedések mellett. Az ötnél több embert alkalmazó kisfoglalkoztatóknál a garantált bérminimum kigazdálkodása lesz komoly teher, illetve az, hogy amennyivel emelkedik a garantált bérminimum, annyival emelni kell az ennél magasabb béren lévők keresetét is. Az alelnök szerint
A legkisebb bérek húzhatják felfelé a többit is
A minimálbér és bérminimum emelése két oldalról mutat továbbgyűrűző hatást László Zoltán szerint. Az egyik, hogy a mértékét, a majdnem 20 százalékot megjegyezték a dolgozók, és béremelési elvárásaik is ehhez igazodnak. A fluktuációs adatok azt mutatják, hogy a munkavállalók gyorsan és könnyen lépnek, ha valami nem tetszik nekik. Illetve, hogy a toborzás és a betanítás időszaka minden cégnek drága – ha pedig a frissen betanított elmegy, az veszteség. Ezekből következik a másik, hogy a dolgozók elégedettsége, megtartása érdekében fontos kiküszöbölniük a munkáltatóknak a bértorlódást, ami a Vasas területén inkább a szakmai bérminimum környékén jellemző.
Sok ágazatot nem érint a garantált bérminimum emelése, mert annál magasabbak a bérek, viszont a 41 ezer forintos emelés (219 ezer forintról 260 ezer forintra) felfelé tolja a többi bérkategóriát is – mondta Székely Tamás. A jelenlegi 250–270 ezer forintos bérsávokban jelentős emelésekre lesz szükség, ha meg akarják tartani a cégek az embereiket. Alighanem hatással lesznek a bértárgyalásokra a központi béremelések is. Ahol az állam a munkáltató, több szférában két számjegyű béremelést jelentett be, például a bölcsődei dolgozóknál 20 százalékról van szó. Azt hihetik más munkáltatóknál dolgozók, hogy nekik is jár, mondjuk, ekkora emelés, és ahol irreális ekkora mérték, ott nagyon nehéz lesz kezelni ezeket a dolgozói elvárásokat – vetítette előre László Zoltán.
A mostani, 20 százalékot közelítő minimálbér- és bérminimum-emelést meg kellett már lépni, mert a régióban is nagyon le voltak maradva a magyar bérek – mondta Székely Tamás. Kérdés, a mostani emelés milyen hatással lesz az átlagkeresetre. Az MNB decemberi inflációs jelentése alapján arra számít, hogy nagyjából az átlagbérig éreztetheti hatását a legkisebb bérek emelése.
Ez Székely Tamás szerint is helytálló.
Megnéztük, hogy a szociális hozzájárulási adó 2,5 százalékos csökkentése és a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás eltörlése mellett mennyi pluszköltséget jelent a 2022-ben kötelező és átlagos béremelés. A minimálbér kifizetése így is több mint 15 százalékkal növeli meg a vállalkozások költségét, a bérminimum 14,6 százalékkal, míg az átlagbér átlagos emelése kevesebb mint 10 százalékkal.
Mit meg nem adnak egy jó munkaerőért
Van, ahol úgy csábítják el a másik cégtől a dolgozót, hogy a korábbi kereseténél magasabb bért kínálnak, és a tetejébe plusz költséget is vállalnak: kifizetik az előző helyükön a le nem zárt munkaidőkeret miatti mínusz órákra tőlük levont vagy befizetett összeget – mondott példát László Zoltán arra, mennyire felértékelődött a jó munkaerő. Hozzátette, a fizikai munkások értéke tényleg nagyon felment, de a szellemi dolgozókra ez most kevéssé igaz. Kihívásként tekint a szakszervezet arra, hogy a jövőben a szellemi munkások bérénél is jobb megállapodások szülessenek.
Érezhető, a dolgozóknak is vonzó mértékű emelés híján ember nélkül maradhatnak a sokszor nehéz fizikai munkát végző kézművesek, szolgáltatók – mondta Németh László. A nehéz fizikai munka helyett eleve vonzóbb egy multinál könnyű fizikai munkásként dolgozni, gépsoron. Hát még akkor, ha többet is fizetnek.
A nagyobb termelékenységet igénylő cégeknél is komoly probléma a minőségi munkaerő megszerzése, megtartása, náluk erős kényszer a béremelés. Székely Tamás beszélt arról is, hogy egyre több cég igyekszik becsábítani a külföldi, akár harmadik országbeli munkaerőt. Megjegyezte,
Az oktatás átalakítása pedig semmit sem javított, nem lett több képzett munkaerő. Németh László is kitért rá, hogy a szakemberhiány mellett nincs utánpótlás, számos szakmában nem is indul képzés, vagy csak nagyon kis létszámban, ami nem biztosítja a nyugdíjba menő vállalkozói réteg pótlását. Azért is kell a versenyképes keresetet fenntartani, hogy akár felnőttképzés keretében is, de legyen több szakképzett munkás. Gond viszont, hogy a legkisebbek nem tudnak pályázni a képzéssel kapcsolatos támogatásokra – ebben a jövőben lépni fog az IPOSZ.
Az infláció nagyon eszi a béremeléseket
Az öt fő alatti foglalkoztatók közül sokan el vannak maradva a béremelésekkel. Náluk az a gond, hogyha nagyon megemelik az áraikat (hogy abba minden beleférjen), akkor nem rendelik meg tőlük a munkát. Ha meg nem emelik meg eléggé, akkor elnyerik ugyan a munkát, de nem jut béremelésre. Sok jelzést kapott mostanában Németh László arról – főleg az ország közepéről –, hogy sokan visszaadták a vállalkozásukat, és inkább feketén dolgoznak, olcsóbban, így a lakosság kiszolgálásakor kiszorítják a versenyből azokat, akik számlát adnak, adóznak. Tartanak attól, vajon mennyire szürkül, feketedik vissza a gazdaság a jelentős béremelési kényszer miatt.
A két alsó bérkategóriában – a minimálbérnél és bérminimumnál – Székely Tamás szerint általánosságban nem lesz gond. Ahol viszont a költségek kitermelése problémás, ott elképzelhetőnek tartja, hogy papíron részmunkaidőssé válhatnak a nyolcórás dolgozók. Ahol nincs szakszervezet, ott letolhatnak a dolgozók torkán egy alacsonyabb emelést is. Gazdasági és politikai bizonytalanságot okoz, hogy országgyűlési választás előtt állunk – ez hatással lehet a multik döntéseire és a bérekre is. A nyersanyag- és energiaárak emelkedése pedig (például a papíriparban) nehezítheti költségoldalról a nagyobb béremelések elérését.
Székely megjegyezte, tavaly főleg a legkisebb béreknél nem volt reálkereset-növekedés, hiszen az infláció várhatóan 5,1 százalék lesz, ez pedig magasabb, mint az a 4, illetve 3,8 százalék, amennyivel a minimálbér, illetve a bérminimum emelkedett. Kérdés, hogy 2022-ben mennyire inflálódnak majd el a bérek, hogyan alakulnak majd a reálkeresetek. László Zoltán szerint ha az infláció felől közelítünk, akkor sajnos azt kell mondani, nagyokat nem lépünk előre a bérmegállapodásokkal.
Az infláció nagyon eszi a béremeléseket, bőven tíz százalék felettit is elvihet az emelésből egy-egy munkavállalói bevásárlókosárra vetítve.
