A Magyar Bankholding egyedi kiszolgálási területet vezető vezérigazgató-helyettesét, a Takarékbank új elnök-vezérigazgatóját, Szabó Leventét kérdezte a történelmi bankfúzió részleteiről és a menetrendről a Portfolio.hu.
Cégjogi értelemben a három bank fúziója két lépésben valósul meg: elsőnek 2022 márciusának végén a Budapest Bank olvad be az MKB Bankba, majd 2023 második negyedévének végéig a Takarékbank is csatlakozik hozzájuk. De a cégjogi egyesülés mellett a fúzió a három bankcsoport működésének összes egyéb területére is kiterjed. Cégjogilag tehát a Takarék Csoport még majdnem másfél évig önállóan fog tevékenykedni, de közben már javában folyik a három bank üzleti és szervezeti integrálódása. Ez év márciusában már elindították például közös ötéves üzleti stratégiájukat, amely mind a három bankra érvényes. Az egész fúziós folyamat tehát már most is a három szereplő működését összehangolva zajlik.
A szervezetépítés, az üzletirányítás, az informatikai háttér és az üzleti folyamatok kialakítása a közös stratégia szerint halad a Magyar Bankholding irányításával, függetlenül attól, hogy jogilag ki mikor olvad be – mondta a portálnak Szabó Levente.
A Magyar Bankholding tagbankjai közötti hármas fúziót egyedülálló, soklépcsős, rendkívül összetett folyamatnak nevezte, amelyre a világban sem nagyon van példa. Csak a Takarékbanknál közel 1,2 millió érintett ügyfélről van szó. Összesen 10 500 munkatárs dolgozik a három bankban, jelenleg még külön szervezeti felépítéssel, önálló folyamatokkal, eltérő vállalati kultúrában.
Az elmúlt néhány hónapban pályáztatás útján választották ki a Magyar Bankholding vezetőit, annak megfelelően, hogy kinek mennyire illeszkednek a tapasztalatai és elképzelései a szervezet terveihez, jövőképéhez. Ezek a vezetők idén november közepétől már nemcsak koordinációs feladatokat látnak el, hanem mind a három bankban az adott vezetői pozíciónak megfelelő terület irányítását is végzik.
Ma már minden döntést a három bank közös szemüvegén keresztül hoznak meg. A folyamat fontos pillére, hogy a fúzió egyszeri költségeit meghaladják a fúzió által nyert szinergiahatások, legyen szó ezekről a költség- vagy a bevételi oldalon. A fúzió egyik lényegi célja emellett, hogy az általa létrejött új bank ne csak az ügyfélkiszolgálásban, de a működésében is hatékonyabb legyen, mint előtte a három bank külön-külön. Ezért a párhuzamosságokat ki kellett szűrni, hiszen nyilvánvalóan nincs háromszor szükség mindenre egy fuzionált bankban, és a párhuzamosságoknak a kiszűrésével a költségeket is lehet csökkenteni. Emellett jelentős tartalékok vannak a méretgazdaságosságban, így arra számítanak, hogy összességében az új bank még hatékonyabbá fog válni.
Szabó Levente említést tett arról is, milyen szegmensekben vannak már most is jó pozícióban. Elmondása szerint piacvezetők például a vállalati hitelezésben 28 százalék körüli piaci részesedéssel. A lízingcégek együttműködésével, majd összeolvadásával 28,5 százalékos részesedést érnek el a lízingpiacon, ami szerinte mindenképpen figyelemre méltó. Az agrár- és élelmiszeripari ágazat finanszírozásában is jelentős, 26 százalékos a piaci részesedésük, e téren is piacvezetőnek nevezte a holdingot.
