A párt budapesti polgármestereinek csütörtöki, online sajtótájékoztatóján Gy. Németh Erzsébet úgy fogalmazott: sehol Európában nincs arra példa, hogy egy kormány másodrendű állampolgároknak tekintse fővárosának lakóit amiatt, mert azok más politikában hisznek. Hozzátette,
Kiss László III. kerületi polgármester arról beszélt, hogy az iparűzési adó elvételével a kormány jövőre sem a koronavírus, hanem a fővárosiak ellen készül harcolni. A III. kerületiek a döntés értelmében kétmilliárd forinttól esnek el, pedig ennyi pénzből fel tudnák újítani a Csobánka téri és a Vörösvári úti szakrendelőket, évekig tudnák működtetni a gyermekszakrendelőt, az összes burkolatlan utat le tudnák aszfaltozni, de ebből az összegből hatvan kerületi bérlakást is fel lehetne építeni – számolt a polgármester.
Niedermüller Péter azt mondta, hogy a kormány a VII. kerületieket is mostohagyermekként kezeli. Erzsébetvárosban 2020-ban és 2021-ben közel egymilliárd forint bevételkiesést jelentett az iparűzési adó csökkentése – tette hozzá. A polgármester azt állította, hogy a megszorítások miatt kevesebb juthat az önkormányzati tulajdonban álló lakások, valamint a Klauzál tér felújítására, és az önkormányzatnak szinte teljesen le kellett mondania a civil szervezetek támogatásáról. A kormány „súlyosan diszkriminatív, kizárólag a fideszes vezetésű kerületeket előnyben részesítő” támogatáspolitikája miatt nem számítanak az elvont bevételek kompenzációjára.
László Imre XI. kerületi polgármester kiemelte, hogy az újbudaiakat is érzékenyen érinti a kormány „gonosz döntése és a helyi iparűzési adó újbóli megfelezése”. A kabinet ezzel a kerületi önkormányzatokat és a kerületi lakosokat is bünteti – tette hozzá. A XI. kerületi önkormányzat fejlesztési terveit alapjaiban veszélyezteti „ez az újabb büntetőintézkedés” – érvelt a politikus.
Cserdiné Németh Angéla arról beszélt, hogy a XV. kerületiek is a „kormány bosszúhadjáratának kárvallottjai”. Szerinte Orbán Viktor azért bünteti a kerület lakóit, mert két évvel ezelőtt megüzenték neki, hogy „ideje változtatni korrupt politikáján”. A kabinet döntése a kerületben többek között óvoda-, út- és szakorvosi rendelő felújítást sodor veszélybe – jelentette be. Elkeserítőnek tartja, hogy a kormány számára ezek a beruházások és fejlesztések másodlagosak, ahogy másodlagosak azok is, akik a fejlesztések előnyeit élvezhették volna.
Szaniszló Sándor azt hangsúlyozta, hogy a budapesti kerületek közül talán a XVIII.-at érinti legsúlyosabban az elvonás, mert nagyságrendileg újabb hatmilliárd forinttól esnek el. A kormányzati „büntetőintézkedések” miatt az önkormányzat egyetlen nagyobb értékű beruházásra sem tud saját erőből vállalkozni – jelentette be. A minimálbér emelése támogatandó, de az elfogadhatatlan, hogy ennek a kormány úgy tesz eleget, hogy közben „háborút indít a neki nem tetsző önkormányzatok ellen” – mondta zárásként.
Az apropó, hogy a november 3-i jövő évi bérmegállapodáshoz, a bruttó kétszáz ezer forintos minimálbér, és 260 ezer forintos bérminimum elfogadásához kapcsolódóan, a munkáltatók felé tett engedményként nemcsak a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás szűnik meg, és csökken 2,5 százalékkal a szociális hozzájárulási adó mértéke, hanem továbbra is érvényben marad az iparűzési adó megfelezését előíró jogszabály.
Kiemelt kép: Gy. Németh Erzsébet, DK,
